Szegedi Andrea ismertette a különböző államok eltérő gyakorlatát: kiemelte, hogy a volt szovjet utódállamok egyik felében még működik az állampolgári jogon járó ingyenes orvosi ellátás (ún. Szemaskó-modell) – Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán (1996-98), Tádzsikisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Fehéroroszország), míg a másik felében már áttértek a szociális betegbiztosítás rendszerére - Grúzia, Kirgizisztán, Moldávia, Oroszország, Türkmenisztán.

Az is elhangzott, hogy 1991 után jelentős népességnövekedés következett be a déli, muszlim köztársaságokban, míg az európai területeken csökkenő születésszám és elöregedés a jellemző. Kiemelte, hogy elsősorban Oroszországban borzasztóak a halandósági mutatók, az orosz férfiak várható átlagos élettartama csupán 59 év.

A legfőbb halálok a középkorú férfiak esetében erőszakos jellegű: drog, alkohol, baleset, gyilkosság. Ennek oka, hogy összeomlott az egészségügyi rendszer a rendszerváltással, ehhez járul hozzá a perspektíva nélküliség és az alkoholizmus.

Ugyanakkor Oroszországban megjelent egy erősödő középosztály, amely követi az Élj a mának!-elvet, és imád utazni. Az UNWTO szerint Oroszország immár a világ 7. legnagyobb küldőpiaca, évente 15 millió orosz utazik külföldre 30 millió alkalommal. Költésük kétszerese az európaiak átlagos költésének.

Az oroszok 33% vízparti üdülésre megy, 30%-uk üzleti céllal utazik, 20% körutazást keres, 14%-uknak egészségturizmus a célja. Külföldre a felmérések szerint 1,5 millió orosz turista utazik egészségturisztikai céllal, ebből 60.000 vesz igénybe kórházi ellátást.

Motivációik közé tartozik, hogy külföldön fejlettebb technológia, gyorsabb kiszolgálás és kedvezőbb árfekvés várja őket. Ugyanakkor impulzívak is, nyaralásuk során igénybe vesznek preventív szolgáltatást vagy például fogászati ellátást Hévízen.

Fontos tudni azonban, hogy náluk az egészségturizmus szanatóriumokban zajlik, nem is értik teljesen a mi gyógyszálloda fogalmunkat. Ott utazási irodában foglalják az utak többségét, a kinti egészségturizmussal foglalkozó tour-operátoroknak van orvos munkatársuk vagy szerződéses kapcsolatban állnak orvosokkal. Az orvosok meggyőzése szempontjából fontosak a magyarországi gyógyvizek gyógyhatását igazoló szakcikkek, tudományos publikációk. Az érdeklődők elsősorban az ár és a gyógyhely specializációja alapján döntenek, tehát a megfelelő gyógyvizet/gyógymódot keresik betegségükre. Az oroszok többsége interneten tájékozódik a lehetőségekről, aki jól érzi magát valahol, az rendszerint lojális és visszatérő vendéggé válik.

Orosz vendégéjszakák a gyógy- és wellness hotelekben 2006-2012

Orosz vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken

Az orosz piac egyre fontosabb a magyar turizmus számára: a gyógyszállodákban eltöltött vendégéjszakák szempontjából a második legfontosabb küldőpiaccá lépett elő az orosz, letaszítva a dobogó második fokáról az osztrákokat. A beszámolóból az is kiderült, hogy az ukrán piac sokban hasonlít az oroszra, ugyanakkor jóval árérzékenyebb.

Megtudtuk, hogy Belaruszban is lenne keresnivalónk, mert ott van hagyománya a balneológiai kultúrának. Óriási lehetőségek rejlenek ugyanakkor Azerbajdzsánban, amelyet kiugró tempóban növekvő GDP és közel 4 millió külföldi utazás jellemez, ugyanakkor van közvetlen budapesti légi összeköttetés is. Az azeriek mozgásszervi és izületi betegségekre keresnek megoldást, ugyanakkor a diabetes újabban szinte népbetegségnek számít náluk, és az onkológiai kezelésekre is vevők külföldön.

Az lehet sikeres az orosz utódállamok piacain, aki orosz nyelvű weboldalt üzemeltet, oroszul beszélő személyzetet alkalmaz, a kinti tour-operátorokkal közvetlen kapcsolatot tart és megpróbál személyesen is jelen lenni az adott piacokon – fejtette ki végezetül Szegedi Andrea.