A szakdolgozatát az őskori bányáról készítő kutató elmondta: a ma is folyó kőkitermelés egyelőre nem tett kárt a Veszprém megyei bányában, amelyhez hasonlót a világon eddig egyedül Afrikában találtak, de a környezeti hatások, az időjárás előbb-utóbb eltünteti a több mint tizenegyezer évvel ezelőtt, a jégkorszak végén keletkezett külszíni bányát. Hozzátette: a vörösfestékbánya legnagyobb jelentősége, hogy bizonyítja, az őskőkorban - paleolitikumban - a vadászatból és gyűjtögetésből élő ember is képes volt eszközök készítésére, még az élelemtermelés kialakulása előtt.

Véletlenül bukkantnak az egyedülálló leletre 1951-ben, amikor a dolomitbányából útépítéshez szállított murva kitermelése közben finom vöröses por és hatalmas csontok kerültek elő. Akkor összesen 142, emberi kéz által pattintással, csiszolással megmunkált állati - jávorszarvas, kőszáli kecske, vaddisznó, daru - csontot találtak a régészek, a leletanyag az akkori Bakony Múzeumba, majd a Nemzeti Múzeumba került.

A Mészáros Gyula és Vértes László által folytatott kutatások szerint a festékbányából az ősemberek 24 köbméternyi anyagot termeltek ki, amelyet temetkezéshez, a vadászatot megelőző varázsláshoz, testfestésre vagy barlangrajzok készítéséhez használtak - mondta Kovácsné Kasza Katalin, hozzátéve, hogy a vér színéhez hasonlatos vörös szín az életet szimbolizálta, az ősember ezért temetkezéshez és spirituális célokra használta a Lovason kitermelt festékport.

A bányából kitermelt hatalmas mennyiségalapján azt feltételezik a kutatók, hogy már az itt élő őskori ember is cserekereskedelmet folytatott a vörös festékkel, Magyarországon ugyanis még nem találtak barlangrajzokat, amelyeknél felhasználhatták volna a festéket.

A bányában a Nemzeti Múzeum szakemberei is végeztek ásatásokat, és Dobosi Viola több tanulmányt is írt - mondta a helyi kutató. Az első becslések még 45 ezer év körülire tették a lovasi őskori bánya korát, de az elvégzett szénizotópos vizsgálat nemrégiben kiderítette, hogy a leletek 11 470 évesek, ami a jégkorszak utolsó periódusának felel meg.

Az emberiség történetének eddig ismert egyik legrégibb bányája Királykút felett található, Lovas külterületén, és szabadon látogatható. Idén nyílt meg a faluház pincéjében egy állandó kiállítás a vöröses port tartalmazó festékgödrökről, de a festékfészek helye máig ismeretlen - mondta a kutató. Tájékoztatása szerint a terveik között szerepel egy menedékház és egy tanösvény kialakítása, illetve szeretnék elérni, hogy az őskori festékbánya védett legyen.