A belföldi vendégek száma 2,8 százalékkal csökkent, míg a külföldi vendégeké 4,3 százalékkal emelkedett. Az év első nyolc hónapján belül áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt augusztusban regisztrálták a szálláshelyek.
A forgalom háromnegyedét képviselő szállodák vendégforgalma minden hónapban élénkült, amiben a négycsillagos, illetve a wellness-szállodák szerepe volt meghatározó.
Januártól augusztusig 2 millió 462 ezer külföldi vendég 6 millió 821 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 4, az éjszakáké pedig 1 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva.
A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van: a legjelentősebb küldő országok közül az olasz, a német és a francia vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, az Ausztriából, az Egyesült Királyságból, a Lengyelországból, az Oroszországból, a Romániából, a Csehországból és az Egyesült Államokból érkezőké nőtt.
A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő volt a növekedés, a vendégek számában 12, a vendégéjszakák számában 10 százalékos; a többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három-, a két-, valamint az egycsillagos egységekben kevesebb, az ötcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek, mint az előző év azonos időszakában.
A külföldi vendégek száma - a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével - mindegyik turisztikai régióban emelkedett.
A év első nyolc hónapjába a kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 772 ezer belföldi vendég 6 millió 967 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt visszaesett, 3, illetve 5 százalékkal 2010. január-augusztushoz képest.
A belföldivendég-forgalom 64 százalékát fogadó szállodákban a vendégek számában 4,5, az éjszakák számában 3 százalékos bővülés volt. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 26 százalékkal csökkent.
A Balatonon eltöltött éjszakák száma mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknél egyaránt
9 százalékkal csökkent és a népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlenül alakult.
Január-augusztusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 18 százalékkal, a wellness-szállodáké - a kapacitásnövekedés ellenére - 6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Balatonon kívül a dél-dunántúli, az észak-alföldi, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióban csökkent a vendégforgalom.
Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 3 százalékkal. Az európai uniós soros elnökség keresletnövelő hatása kizárólag az első félévben mutatkozott meg 2010 első félévéhez képest.
A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46,8 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 63 százalékos szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 53,5 százalékos foglaltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében 2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli, 55 százalékos volt. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 33 százalékos kihasználtsággal működtek.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 2 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január-augusztusban összesen 161 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 90 milliárd forint volt.
A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13.929 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6.512 forint volt.
Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három-öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január-augusztusban 9.100 és 30.500, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3.900 és 21.000 forint között alakult.
2011. augusztus 31-én a Magyarországon működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2.824 volt, ezen belül 907 szálloda 54 ezer szobával, 984 panzió 11 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 932 volt.
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken augusztusban közvetlenül 31 ezer főt foglalkoztattak, ami kissé elmarad az előző év azonos időszakitól. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, 4-10 százalék között mozog, és kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységekben foglalkoztattak, minimális arányban. (MTI)