Az európaiak 40 %-a, a magyarok több mint fele mond le idén a nyaralásról

A GfK Association és a Wall Street Journal Europe közösen mérte fel 16 európai ország lakosságának 2010-es utazási szokásait a nyári szezonra.

A GfK Association és a Wall Street Journal Europe legfrissebb közös felmérésében 16 ország lakosságának utazási szokásait vizsgálta. Többek között arra keresték a választ, hogy az emberek terveznek-e az idei évben nyaralást, amennyiben igen, mennyi időre fognak elutazni, várhatóan mennyit költenek majd, és melyek a kedvenc elfoglaltságaik a vakáció alatt.

A megkérdezettek csaknem 40 százaléka idén nem tervez utazást.Míg Kelet-Európában a lakosság 61 százaléka tervei szerint nem megy nyaralni, addig a nyugat-európaiaknak mindösszesen 37 százaléka marad otthon. A leglelkesebb utazók a svédek, 87 százalékuk tervez valamilyen utazást, őket a hollandok (85%) és a belgák (77%) követik. A magyar lakosság valamivel több mint a fele (65%) mond le a nyaralásról idén. A bolgárok utaznak a legkevesebbet, mintegy 70 százalékuk tölti otthon szabadságát. Valamennyi országban elsősorban a fiatalok utaznak szívesen. Németország az egyetlen olyan ország, ahol nincs különbség az idősebbek és a fiatalok között, náluk minden korosztály szokott vakációzni.

Mennyit költenek el a nyaralók utazásaikra évente?

A válaszadók több mint harmada legfeljebb 1 000 eurót tervez elkölteni személyenként a 2010-es nyaralására, 21 százalékuk pedig legfeljebb 500 eurós kiadással számol. Körülbelül 10 százalékuk 1 000 és 2 000 euró között fog költeni. Svédországban ennek több mint dupláját, azaz 27 százalékot tesznek ki azok, akik 1 000 és 2 000 euró közötti összeget terveznek elkölteni nyaralásuk során. A hollandoknál és a belgáknál az 1 000 és 2 000 euró közötti költést tervezők aránya mintegy 20 százalék. Az országok átlagát tekintve a nyaralóknak mindösszesen 9 százaléka fog több mint 2 000 eurót költeni. Az amerikaiak esetében ez az adat 18 százalékot tesz ki, őket a britek és a hollandok követik (16% és 13%). Magyarországon a lakosság 25 százaléka költ 1 000 euró alatt személyenként és évente nyaralásra, mindösszesen 1 százalékuk 1 000 és 2 000 euró között.

Mennyi időre mennek az emberek nyaralni?

A megkérdezettek valamivel kevesebb, mint 30 százaléka két hétre megy nyaralni minden évben, közel ugyanennyien csak egy hétre. A válaszadók 13 százaléka pedig hét napnál kevesebb időt tölt el nyaralással évente. Minden ötödik megkérdezett minden évben 3 vagy 4 hétre utazik el. Ez különösen a hollandokra, a britekre és a belgákra jellemző. A hollandok 17 százaléka megy el öt hetes, vagy hosszabb nyaralásra (összes ország: 7%), így – a kiadásokat is figyelembe véve – a hollandok első számú utazóknak tekinthetők. A németeknek közel a fele utazik el két hétre minden évben, 20 százalékuk három vagy négy hétre, és csak 3 százalékuk több mint 5 hétre évente.

Hova mennek legszívesebben nyaralni?

A megkérdezettek kétharmada jobban szeret saját országában üdülni. Ez az arány éppen 50 százalék alatt van Nyugat-Európában. A dél-európaiak különösen szeretnek saját országukon belül maradni: a portugálok majdnem 70 százaléka, közel ugyanennyi spanyol és olasz, a franciáknak pedig 60 százaléka szeret hazájában nyaralni. A legtöbb amerikai (80%) szintén nem utazik külföldre, és ez az arány 95 százalékos a törökök között. Németországban az emberek 37 százaléka nyaral saját országában, mintegy 30 százalékuk utazik olyan dél-európai országokba, mint pl. Franciaország, Olaszország és Spanyolország, míg 7 százalékuk látogat el Közép-Kelet-Európába (a nyugat-európai átlag: 3%). A német nyaralóknak csak 2 százaléka repül Ázsiába és Afrikába, és mindösszesen 1 százalékuk Amerikába.

Mivel foglalatoskodnak leginkább nyaralás alatt?

Arra a kérdésre, hogy mivel töltik el szívesen az idejüket nyaralás alatt (a megkérdezettek legfeljebb két tevékenységet neveztek meg), a válaszadók 37 százaléka azt válaszolta, hogy könyvet olvas, vagy egyszerűen csak kikapcsolódik, illetve játszik. Az európaiak több mint fele (58%) a pihenést részesíti előnyben, ez az arány a németeknél 69 százalék. Ezzel szemben az amerikaiaknak csak 10 százaléka választja a “dolce far niente”-t (édes semmittevést). Többségük inkább meglátogatja barátait és rokonaikat (25%), sportol (16%), vagy bárokban, klubokban és diszkókban (15%) szórakozik nyaralás közben.

A különböző országok és kultúrák felfedezése a második legkedveltebb időtöltés nyaraláskor, az európaiak 34 százaléka választja a pihenés e formáját. Ugyanakkor a belga és a holland válaszadók fele lelkes városnéző. Németországban két időtöltés között oszlik meg a második hely: 26 százalékuk szívesen fedezi fel más országok kulturális sajátosságait, és ugyanennyien sportolnak nyaralás alatt. A törökök (43%) és a csehek (37%) különösen szívesen töltik idejüket sportolással nyaralás közben. A harmadik legnépszerűbb nyaralás közben végzett tevékenység az európaiak körében a sportolás (18%), ezt követi a barátok és rokonok látogatása (17%), valamint bárokba, klubokba és diszkókba (16%) járás.

A külföldi konyhaművészet felfedezését a megkérdezettek 13 százaléka, a németeknek pedig 19 százaléka kedveli.

A felmérésről

A GfK Association és a The Wall Street Journal Europe (WSJE) közös, nemzetközi „Nyaralás” című felmérése során 2010 tavaszán 16 országban összesen 16 364 főt (15 év felettieket) kérdeztek meg arról, hogy az európaiak szoktak-e nyaralni, ha igen, mennyi ideig, a nyaralás során mivel töltik el legszívesebben az idejüket (a megkérdezettek legfeljebb két tevékenységet neveztek meg). Hová utaznak, és idén személyenként mennyit terveznek elkölteni a nyaralásukra. 

Mennyi időre mennek az emberek nyaralni?

A megkérdezettek valamivel kevesebb, mint 30 százaléka két hétre megy nyaralni minden évben, közel ugyanennyien csak egy hétre. A válaszadók 13 százaléka pedig hét napnál kevesebb időt tölt el nyaralással évente. Minden ötödik megkérdezett minden évben 3 vagy 4 hétre utazik el. Ez különösen a hollandokra, a britekre és a belgákra jellemző. A hollandok 17 százaléka megy el öt hetes, vagy hosszabb nyaralásra (összes ország: 7%), így – a kiadásokat is figyelembe véve – a hollandok első számú utazóknak tekinthetők. A németeknek közel a fele utazik el két hétre minden évben, 20 százalékuk három vagy négy hétre, és csak 3 százalékuk több mint 5 hétre évente.

Hova mennek legszívesebben nyaralni?

A megkérdezettek kétharmada jobban szeret saját országában üdülni. Ez az arány éppen 50 százalék alatt van Nyugat-Európában. A dél-európaiak különösen szeretnek saját országukon belül maradni: a portugálok majdnem 70 százaléka, közel ugyanennyi spanyol és olasz, a franciáknak pedig 60 százaléka szeret hazájában nyaralni. A legtöbb amerikai (80%) szintén nem utazik külföldre, és ez az arány 95 százalékos a törökök között. Németországban az emberek 37 százaléka nyaral saját országában, mintegy 30 százalékuk utazik olyan dél-európai országokba, mint pl. Franciaország, Olaszország és Spanyolország, míg 7 százalékuk látogat el Közép-Kelet-Európába (a nyugat-európai átlag: 3%). A német nyaralóknak csak 2 százaléka repül Ázsiába és Afrikába, és mindösszesen 1 százalékuk Amerikába.

Mivel foglalatoskodnak leginkább nyaralás alatt?

Arra a kérdésre, hogy mivel töltik el szívesen az idejüket nyaralás alatt (a megkérdezettek legfeljebb két tevékenységet neveztek meg), a válaszadók 37 százaléka azt válaszolta, hogy könyvet olvas, vagy egyszerűen csak kikapcsolódik, illetve játszik. Az európaiak több mint fele (58%) a pihenést részesíti előnyben, ez az arány a németeknél 69 százalék. Ezzel szemben az amerikaiaknak csak 10 százaléka választja a “dolce far niente”-t (édes semmittevést). Többségük inkább meglátogatja barátait és rokonaikat (25%), sportol (16%), vagy bárokban, klubokban és diszkókban (15%) szórakozik nyaralás közben.

A különböző országok és kultúrák felfedezése a második legkedveltebb időtöltés nyaraláskor, az európaiak 34 százaléka választja a pihenés e formáját. Ugyanakkor a belga és a holland válaszadók fele lelkes városnéző. Németországban két időtöltés között oszlik meg a második hely: 26 százalékuk szívesen fedezi fel más országok kulturális sajátosságait, és ugyanennyien sportolnak nyaralás alatt. A törökök (43%) és a csehek (37%) különösen szívesen töltik idejüket sportolással nyaralás közben. A harmadik legnépszerűbb nyaralás közben végzett tevékenység az európaiak körében a sportolás (18%), ezt követi a barátok és rokonok látogatása (17%), valamint bárokba, klubokba és diszkókba (16%) járás. A külföldi konyhaművészet felfedezését a megkérdezettek 13 százaléka, a németeknek pedig 19 százaléka kedveli.

A GfK Association és a The Wall Street Journal Europe (WSJE) közös, nemzetközi „Nyaralás” című felmérése során 2010 tavaszán 16 országban összesen 16 364 főt (15 év felettieket) kérdeztek meg.

 

 

Mennyit tervez költeni személyenként nyaralásra az idén?

 

Semennyit – otthon maradok

500 euróig

501-1 000 euró

1 001- 2 000 euró

több mint 2 000 euró

Összes ország

39%

21%

15%

12%

9%

Nyugat-Európa

37%

20%

18%

13%

7%

Belgium

23%

20%

22%

19%

9%

Németország

38%

15%

22%

15%

4%

Franciaország

38%

26%

17%

10%

3%

Egyesült Királyság

29%

19%

18%

16%

16%

Olaszország

40%

26%

18%

8%

4%

Hollandia

15%

19%

23%

22%

13%

Portugália

66%

11%

6%

6%

1%

Svédország

13%

20%

26%

27%

11%

Spanyolország

47%

17%

13%

8%

4%

Közép-/ Kelet-Európa

61%

24%

6%

3%

0%

Bulgária

71%

19%

2%

0%

0%

Lengyelország

62%

27%

6%

2%

0%

Románia

70%

16%

7%

2%

0%

Csehország

30%

37%

13%

7%

0%

Törökország

51%

34%

8%

2%

0%

Magyarország

65%

22%

3%

1%

0%

Teljes Európa

42%

21%

16%

11%

6%

USA

32%

18%

15%

15%

18%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?