Drakula legendájával népszerűsítik Romániát azokon a területeken, amelyeket nem érintett a gazdasági válság, és magas turisztikai potenciállal rendelkeznek, mint például Kína, India és a Közép-Kelet – jelentette be Cristian Bărhălescu, a turisztikai minisztérium államtitkára.

Szerinte Románia vízumot ad majd azoknak a „valódi turistáknak”, akik ezekből az országokból érkeznek - írja a manna.ro a mediafaxra hivatkozva.

Romániát Drakulával, Erdéllyel, kulturális programokkal, a Duna-Deltával és gyógyfürdőhelyekkel reklámozzák majd Ázsiában. „Kínában és Indiában is nyitunk turisztikai irodákat. Azt kell reklámoznunk, amink van. Az utóbbi 20 évben megpróbálták Drakula legendáját elrejteni, de még mindig működik a mítosz. Ha azt mondod valakinek, hogy Romániából vagy, akkor csak néznek és nem értik. Ha viszont azt mondod, hogy Erdélyből vagy, akkor Drakula miatt mindenki be tudja azonosítani a helyet” – fogalmazott Bărhălescu.

Mindez azért is különös, mert amint azt korábban megírtuk, a legfontosabb küldőpiac Románia számára Magyarország. A 2010-es gyenge visszaesés után 2011-ben bővült a beutazó forgalom, a magyarok továbbra is az első helyen állnak.

Hiába áll Románia rendelkezésére 2013-ig 75 millió euró uniós forrás a turizmus népszerűsítésére, 2010-ben a beutazók száma mindössze 7,49 millió volt, egy százalékkal kevesebb, mint 2009-ben.

A vendégek 60 százaléka az uniós tagállamokból érkezett, ezen belül a legtöbben Magyarországról (39%) és Bulgáriából (17%), őket követi az olaszok (8,5%) és a németek (7,6%).

Mindezek fényében végképp különös, hogy 2010-ben Románia – több más európai nagyváros mellett - Budapesten is bezárta turisztikai képviseletét. A magyarországi turisztikai marketingért azóta - elvben - a bécsi képviselet felelős. 

A bezárási hullám Budapestenen kívül 2010-ben érintette a kisinyovi, a tel-avivi, a berlini, a tokiói, stockholmi és a brüsszeli turisztikai képviseletet. Összesen 13 főt bocsátottak el a leépítés során, melynek eredményeként Münchenben és Bécsben csupán egyfős irodák működnek. A lépés oka a román költségvetés tragikus helyzete volt. Emlékezetes, hogy a román kormány a közalkalmazottak bérét 25 százalékkal, a nyugdíjakat 15-tel kívánta csökkenteni.