Durván rontja a fizetési mérleget a Malév eltűnése

2012. február 3-án a MALÉV Zrt. beszüntette működési tevékenységét, helyét részben külföldi légitársaságok veszik át, míg a kereslet egy szegmense más repülőterekre terelődik, különösen az átszálló forgalom esetében. Ez a magyar gazdaság fizetési mérlegében azonnali romlást okoz.

A légi utaztatási tevékenység az idegenforgalmi bevételek és kiadások tételeiben jelenik meg; a nem rezidenseknek értékesített MALÉV jegyek az export oldalon (bevételként), a rezidenseknek eladott nem-MALÉV repülőjegyek import oldalon (kiadásként) jelennek meg.

Az eredmény-kimutatások alapján 1999 és 2010 között a MALÉV által eladott jegyek összértékének átlag 74%-a (évi kb. 80 milliárd forint) származik külföldi értékesítésből, vagyis export oldalon számolódik el. Ez átlagosan a teljes idegenforgalmi bevétel 8,4%-a – írja a társaság gyorselemezése.

A MALÉV üzemelés leállása után több külföldi légitársaság is jelezte, hogy nagyobb kapacitást csoportosított át Magyarországra, illetve néhány héten belül több járat is indul Budapestre/ről. Az ezekre a járatokra értékesített jegyek kétszeresen is rontják az idegenforgalmi mérleget. Egyrészt a külföldiek által vásárolt jegyek értéke kiesik az exportbevételből, amely azonnal 8,4%-kal csökken. Másrészt a belföldi utasok jegyvásárlása ezentúl a kiadási (import) oldalon fog megjelenni.

A vizsgált időszak átlagát tekintve ez 7%-os növekedést jelent az idegenforgalmi importban (év kb. 28 milliárd forint). Az idegenforgalmi többlet tehát két irányból is csökken; egyrészt az eddig nem rezidensek által vásárolt jegyekből származó bevételek eltűnnek az exportból, másrészt a rezidensek által vásárolt jegyek külföldön kerülnek kibocsátásra, ez pedig az importot növeli.

A szerző módszertani megjegyzései:

Ez a gyorselemzés a MALÉV-leállásnak csak az idegenforgalmi, illetve a fizetési mérlegre való hatásával foglalkozik, és nem érinti a költségvetési támogatások kérdését. Írásunk arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai légiforgalmi vállalat működésének leállítása – a működtetés gazdaságossá tétele helyett – milyen következménnyel jár az idegenforgalmi, és így a fizetési mérleg egyenlegére.

Rezidens az a jogi személyiség, akinek lakhelye (magánszemélyek esetén) vagy telephelye (vállalatok esetén) – állampolgárságtól függetlenül – Magyarországon van.

Amennyiben a MALÉV 1999 és 2010 között nem üzemelt volna, az idegenforgalmi bevételek folyó áron átlagosan évente 80 milliárd forinttal alacsonyabbak, míg a kiadások 28 milliárd forinttal magasabbak lettek volna.

A teljes egyenleg tehát éves átlagban (folyó áron) 108 milliárd forinttal lett volna rosszabb, aminek következtében az idegenforgalmi nettó bevétel átlagosan 25%-kal alacsonyabb lett volna. Vagyis a MALÉV üzemelés leállásával az idegenforgalmi mérleg többletének 1/4-e azonnal elvész, a GDP-re gyakorolt negatív hatás pedig mintegy 0,3-0,5%-ra rúg az áttekintett időszakban.