Hungarikumok & országmarketing

Komoly érdeklődés mellett zajlott a Turizmus Trend szaklap által szervezett múlt heti Hungarikumok & országmarketing konferencia, amelyen turisztikai szakemberek, reklámügynökségek, valamint FMCG-cégek képviselői vettek részt. 

Gyaraky Zoltán, a Hungarikum Bizottság tagja bemutatta az új hungarikum-törvényt. Kiemelte, hogy a magyarság értéktára piramisszerűen, több szinten áll össze. Legalul szerepelnek a magyarországi, illetve a külhoni magyar értékek. Ezeket a Települési Értéktár Bizottság tagjai választják ki a bárki által beküldött javaslatból. A jelölés személyre nem vonatkozhat. Magasabb szintű szűrőt jelentenek a Megyei Értéktár Bizottságok, melyek egy szűkített listát küldenek tovább a 16 fős (hét, köztük turisztikai szakbizottságot tömörítő) Hungarikum Bizottsághoz. Ez a grémium dönti el, mi kerül a Magyar Értéktárba (országos, a piramis középső szintje), és mi kerül a csúcsra, a Hungarikumok közé.

Vannak ugyanakkor a törvény által hungarikumnak minősített objektumok és szellemi termékek: ezek közé tartoznak a Világörökség magyar helyszíneit. A Hungarikumok pályázattal elnyerhető védjegyet kapnak. Az értéktári gyűjtés és kiválasztás módjairól a következő időszakban bővebb tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők, hiszen a kommunikációs stratégiának köszönhetően országjáró ismertetők, plakátok, médiakampányok hívják fel rá a figyelmet.

Karsai Árpád, turisztikai tanácsadó, a BGF és az Edutus Főiskola oktatója kifejtette, hogy bár a Magyar Turizmus Zrt. professzionális marketig munkát végez, célszerű felfrissíteni, kiegészíteni, megerősíteni országmárkánkat. Mindent nem szabad kidobni, figyelni kell a már létező, pozitív imázsra, a bevált elemeket érdemes megőrizni. Az újramárkázás fő tartalmi eleme a hungarikumok üzenete lehet, hiszen egyedi termékek remélhetnek sikert. Megújított Nemzeti és Budapest Turizmus Stratégiára is szükség van.

Az előadó rákérdezett a szakmai hallgatóságnál: mi is hazánk hivatalos szlogenje, ami az aktuális országmárkához kapcsolódva immár 5 év óta érvényes? A hallgatóságból senki sem tudta a választ. Ezzel is alátámasztani vélte, hogy nem egyedi, nem sikeres, ugyanakkor túl általános a „Hungary - A love for a life” szlogen, azaz lecserélésre érdemes.

A szakértő által ajánlott szlogenek: Hungary - Planet of Hungaricums, vagy Hungary - Spa Kingdom.

Dobos Ádám (KaBOOM reklámügynökség) egy sor szellemes példát hozott fel arra, miként lehet hagyományos elemeket „újratöltve” sikeresen felhasználni az országimázs építésben: lásd a kalocsai minta nemzetközi térnyerését. Azt viszont alaposan fel kell mérni, mit tudnak, gondolnak rólunk külföldön, hiszen a „márka az, amit gondolnak rólunk”.

Bódis Gábor, a Hungary Next ország-márka-műhely civil kezdeményezés képviselője szerint az ország márkázása nem turisztikai, hanem kreatív feladat. Jelenlegi megítélésünk ellentmondásos, jó tudni, hogy vendégszeretet tekintetében Magyarországot csak a 116. helyre sorolta egy idei nemzetközi összehasonlítás. A sikeres márkaépítéshez hiányzik az összefogás, nem használjuk ki a szinergiákban rejlő lehetőségeket. Régi bánat, hogy a nemzeti megjelenések szervezői (diplomácia, kereskedelem, turizmus) szinte egymásról tudomást sem véve dolgoznak. Számítása szerint 93 féle jelölés létezik a magyar termékekre, s a vendéglátás és szállodaipar nagyon sokszor külföldi termékeket kínál helyettük. A Next alkotógárdája szerint Budapestet kell mindenekelőtt az ország kirakatába állítani.

A meghirdetett programban szerepelt Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettesének előadása is, a szakember azonban a rendezvény előtti este lemondta részvételét. Így a hallgatóságnak nem volt lehetősége megismerni a nemzeti turizmusmarketing szervezet álláspontját a felmerült kérdésekkel kapcsolatban.

Puczkó László, a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége elnöke, „Turizmus a Hungarikumokért - Hungarikumok a turizmusért” című hozzászólásában leszögezte, hogy a turizmus a leghatékonyabb imázsközvetítő. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a Magyar Értéktárba, netán a Hungarikumok közé kerülő termékek, szolgáltatások, szellemi javak vevők (turisták nélkül) akadémikus, porosodó gyűjtemények lesznek  csupán. Emlékeztetett, hogy évekkel ezelőtt már elkészült a Turisztikai Vonzerő leltár, melyet alapként érdemes lenne figyelembe venni az értéktár összeállításánál. A különféle leltárak, listák adatainak sorrendje, összeállítása legyen kompatibilis, egymásba automatikusan átilleszthető, és feltétlenül vegyék figyelembe a vevő, azaz a turista tájékoztatás igényeit. (Hiába az Értéktár, ha nincs ott a nyitva tartás feltüntetve.) Javasolta, hogy turisztikai marketing szakemberek is kerüljenek be a Hungarikum Bizottságba. Véleménye szerint a világörökségek elsősorban világörökségek, nem volt szerencsés őket a hungarikumok közé sorolni. A turisztikai imázs csak szegmentáltan hatékony, országonként változik a vonzerő, kidobott pénz egyazon szlogennel, mondandóval 12 idegen országban reklámozni Magyarországot. Puczkó László is a korszerűen újratöltött tartalmat tartja fontosnak, az archaikus, "magyarosch" megközelítés senkit sem érdekel már.

{kapcsolodo_fajlok||align=left|width=208}Szigeti Péter, kiadónk, a Professional Publishing Hungary tartalomfejlesztési vezetője vállalta a kibontakozó vita moderálását. Bevezetőjében kiemelte, hogy (turisztikai) országimázsunk évtizedekkel elmaradott állapotokat tükröz. Szélsebesen változnak az utazási szokások és indítékok. Meglátása szerint a fapadosok által generált jelenlegi látogató boomra nem reagálunk felkészülten, és nem gondoljuk át, mi lesz, ha változik a divat, és a légitársaságok üzleti elképzelése. Villámcsapás volt a MALÉV eltünése, és csak most próbálunk lépéseket tenni a MICE üzletág megmentésére.

Linczényi Endre(Budaventura Travel) hozzászólásában a többi közt kiemelte, hogy A római-kori Limes hazai szakasza :a Ripa Pannonica Hungarica világörökségi nevezése újabb egyedi termékkel fordíthatja a figyelmet hazánk iránt.

Radványi Katalin (Holiday Travel) nehezményezte, hogy nincs átjárás a turizmus és a Hungarikum bizottság között. Többen kifogásoltak, hogy személy nem lehet hungarikum - holott például Puskás Ferenc az, aki biztosan pozitív és magyar képzetet kelt. A magyar imázst sokszínű elemek alkotják, de ezt egy jól kiválasztott szlogennel át is lehet hidalni. Példa erre „Bécs, most vagy soha!” kampány-jelszava – tette hozzá Bódis Gábor.

Puczkó László javasolta, hogy találjunk ki újabbat a piros-fehér-zöld szivecskés országlogónál. Vonjuk be az internetet használó lakosság ötletességét - Lisszabon is így talált rá új szlogenjére: "Smart City”.

A lakosság bevonását a szlogengyártásba Karsai Árpád is hangsúlyozta előadásában, mert egy ilyen szlogenpályázat a lakosság turizmushoz kötödését is növeli.

„A turizmus és a hungarikumok kölcsönös haszna, hogy a hungarikumok újat hozva léphetnek be a turizmus márkaígéretei közé, míg a turizmus segít piacra vinni a magyar gazdák és alkotók termékeit - foglalta össze a konferencia egyik legfőbb üzenetét Karsai Árpád a kerekasztal-beszélgetés végén.

 A rendezvény végén a szervező Turizmus Trend és a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége a következő közös közleményt adta ki:

Turizmus a hungarikumokért, hungarikumok a turizmusért

Hungarikumok @ Országmarketing konferencia
turizmus szakmai résztvevőinek állásfoglalása 2013. május 10. 

A hungarikumok* jelentősége rendkívüli a hazai turizmus fejlesztésében: minden hungarikum támogatónkká, a turisztikai termékfejlesztés során pedig, termékké vagy attrakció elemmé válhat. Ez lehet az egyediség alapja, ami viszont versenyképességi kérdés!

Az egyik probléma azonban az, hogy a Hungarikumok nincsenek integrálva napjaink turizmusába fontosságuknak és lehetőségeiknek megfelelően, hiányzik az átgondolt, megtervezett, hatékony, széleskörű integrálásuk a turisztikai termékképzésbe és –fejlesztésbe.

E fejlesztéshez ajánljuk fel együttműködésünket

Álláspontunk az, hogy a magyar értékek, ezen belül a hungarikumok leghatékonyabb közvetítője nemcsak belföldön, hanem nemzetközi téren is a turizmus.

Annak érdekében, hogy a nemzeti értékeket mások is felfedezzék, a turizmus képviselőnek is rész kell(ene) venniük a nemzeti értékek azonosításában és a települési, tájegységi, megyei és ágazati értéktárak létrehozásában, a TDM szervezetekkel, vagy az azokat helyettesítő szervezetekkel, például települési önkormányzatokkal való együttműködésében. Igényeljük, hogy a törvényjavaslatban jelzett [16§ (2) f)] pályázati rendszerben helyet kapjanak a turisztikai vállalkozások és TDM szervezetek is, mint a hungarikumok termékfejlesztő, promóciós és értékesítő szervezetei.

Desztinációs szintű termékfejlesztés szükségessége. Nem kétséges, hogy települési és térségi komplex vonzerő- és termékfejlesztés nélkül sok szolgáltató reménytelen helyzetben marad.

Szakmai és területi együttműködések erősítése. Az egyediség lététől kiemelten függ versenyképesség. Ez egyrészt megköveteli a kultúrtörténeti kutatásokat, másrészt az erre alapozott, fantáziadús, jól működő attrakciófejlesztést. Ebben a munkában is nélkülözhetetlen a szakmai összefogás. Az ágazati szakmai szerveződéseken túl (MUISZ, MABEUSZ, MNGSZ, FATOSZ  stb.) sokrétű kapcsolat kialakítása indokolt: a Hungarikum Bizottsággal, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségével, a Települési, Tájegységi és Megyei Értéktár Bizottságokkal, a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) rendszerrel kooperációban, a LEADER - mozgalom résztvevőivel együttműködésben, klaszterek alakítása révén (különös tekintettel a beszerzésekre), iskolákkal (főiskolák, egyetemek, kutatóintézetek, stb.) a HR alapok megteremtéséhez és a hungarikumok kutatása terén, múzeumok, skanzenek, faluházak, kiállítóhelyek, mint helyszínek és támogatók intézményeivel, a civil szféra kulturális, történeti, hagyományőrző tevékenységet végző szervezeteivel.

K+F és innováció terén nélkülözhetetlen a hungarikumok  kultúrtörténeti kutatása és fejlesztése. A „hungarikum” nem csak magyarságtudatunk, történeti-kulturális identitásunk erősítője, de a gazdaságban piacképző és versenyképesség növelő elem is: gazdasági tényezővé válása külön előkészítést, tervezést igényel, ezért a turizmus oldaláról ezen értékeink kultúrtörténetének kidolgozását egyrészt ez úton is kezdeményezzük, másrészt magunk is elkezdtük.

Humán erőforrás fejlesztés keretében a turizmus oktatásban külön kiemeljük a turizmus felsőoktatás tevékenységének ez irányú bővítését. 

A kapcsolódó marketing átgondolása: új típusú, komplex megközelítésű, piackutatásokra alapozott, együttműködésben megvalósuló marketing tevékenységre van szükség, amely a marketing-mix értelmezésében a turizmusmarketingre vonatkozó alapelveket kiterjesztett módon alkalmazza és figyelemmel van a fogyasztói szokások változására.

Ízlés és stílus értékeink képviseletében és védelmében. „Hungarikum: különleges, egyedi, jellegzetes – és magyar”. Szakmai etikánk ugyanakkor megköveteli: nem „magyarkodunk”, hanem értékén vagyunk büszkék hagyományainkra, teljesítményünkre, az értékközvetítést szeretetünk és büszkeségünk áthathatja – s ettől magunk is szerethetővé válhatunk -, de mértéktévesztést nem eredményezhet.

*Fogalomértelmezés: A „hungarikum” fogalmát gyűjtő kifejezésként használjuk jelen anyagunkban, mely magában foglalja az összes „nemzeti érték” minősítéssel rendelkező elemet.)

 

 


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.