Elmondta, hogy a környezetvédelmi szakhatóság szerint "természetvédelmi oltalom alatt álló erdőben elfogadhatatlan", hogy közvetlenül fákra szerelnek műszaki eszközöket. Emellett a szakhatóság szerint a "a tervezett létesítmény nem szolgálja a környezettudatos (...) szemléletformálást, mert a fákra szerelt berendezések a védett területen lévő élőfákat a természetes jellegüktől fosztanák meg" - tette hozzá.
Resch Mária, hangsúlyozta: a szakhatóság külön fölhívta a figyelmet arra, hogy az erdőterület látogatásáért a jogszabályok szerint "díjat kérni nem lehet, azon üdülés és sportolás céljából bárki (...) szabadon tartózkodhat." Resch Mária elmondta azt is: a soproni erdőgazdaságnak vélhetően nem lett volna joga használatba adni a területet a Lővér Kalandpark Kft.-nek. A kalandpark helyszínéül szolgáló erdőrész vagyonkezelői jogát ugyanis azzal a kikötéssel kapta meg 1996-ban a soproni erdőgazdaság a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI), hogy az erdő használati jogának átengedéséről a továbbiakban is csak a KVI jogosult szerződést kötni - írja az MTI.
A KVI jogutódja, az MNV Zrt. viszont azt közölte június 17-én a Védegylettel, hogy az 1996-os megállapodáson kívül a vonatkozó területre semmilyen más szerződés nincs. Horváthné Orosz Márta a Lővér Kalandpark Kft. ügyvezetője azt közölte: még az építkezés kezdete előtt minden hatósági engedélyt megkaptak a parkhoz. Szerettek volna egy mosdót és egy fára épített büfét is kialakítani; ezekre azonban nem kapták meg az engedélyeket. "Örülnénk, ha a minket folyamatosan támadó Védegylet meglátná a park kulturált, európai normáknak megfelelő igazi értékét" - fogalmazott az ügyvezető.
