Kilencedik alkalommal került megrendezésre az Idegenvezetők Világnapja, mely idén először duzzadt háromnapos rendezvénysorozattá - nyitotta meg az első napon rendezett konferenciát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara épületében, „Mit hoz az újév hazánk turizmusának” címmel Szatmáryné Jahl Angéla, a BKIK Idegenforgalom Osztály elnöke.
A címbeli kérdésre elsőként a konferenciát megnyitó Szatmáry Kristóf, gazdaság szabályozásért felelős államtitkár, a rendezvénynek helyt adó BKIK elnöke adta meg az igenlő választ. Kifejtette: Magyarország 2012-es turizmusának egyik legfontosabb változása a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) piacra dobása. A magyárazat előadásokkal később Nemes Andreától, a Nemzetgazdasági Minsiztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztályának vezetőjétől érkezett. A több zsebből táplálkozó SZÉP-kártyával a zsebükben belföldi turistáink egyéb szabadidő szolgáltatás címén idegenvezetésre is felhasználhatják a rendelkezésre álló keretet. Az idegenvezetésért járó pénzükhöz az idegenvezetők pedig úgy jutnak, hogy leszerződnek a kártyát kibocsátó három bank egyikével. Habár a banki háttér esetében van még hova fejlődni tudtuk meg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének képviseletében hozzászóló Kovács Istvántól. Kovács ismertette: a különböző bankok termináljai nem kompatibilisek egymással, valamint a szolgáltatók számára történő kifizetések is késedelmesek. A hiba kijavításán dolgozik az apparátus - nyugtatott Nemes Andrea. Áprilisra megoldódik a műszaki hiba - tette hozzá. Szintén jelezte a minisztérium a késedelmes kifizetéseket a bankok számára.
Egyik megkérdezettünk lemondóan úgy nyilatkozott: az idegenvezetés az, amire talán a legkevésbé fognak a belföldi turisták költeni. Ezt más vonalról ugyan, de alátámaszthatja a konferencia során szintén előadást tartó Horváth Gergely (vezérigazgató, Magyar Turizmus Zrt.) által említett tény, hogy a magyarok másfélszer annyit költenek külföldön, mint itthon. Van hova fejlődni - állapította meg Horváth. Hozzátette: az MT Zrt. idei kiemelt feladata, hogy a belföldi turizmus presztízsét tovább növeljék.
Ismeretes, hogy a kártya révén évente 450 ezer forintig költhetünk a munkaadó által a kártyához járó számlára átutalt keretből. Az Üdülési Csekket váltó, utalványként működő SZÉP-kártya pénze három „zsebből”, alszámlából táplálkozik. 225 ezret szállásra, 75 ezret rekreációra, 150 ezret pedig havi 12 500 forintos bontásban melegételre költhet az ember. Az összegek alszámlákra kerülnek. Átfedések vannak; mindhárom alszámláról fizethető szállás, azaz gyakorlatilag az egész összeg elkölthető szálláshely-szolgáltatásra.
Egy feketét?
Nemes nemes egyszerűséggel, általánosságokban számolva be a szakmai szereplők által alaposan bírált turizmus törvényről elmondta: a még mindig egyeztetés alatt lévő törvény a jogosulatlan idegenvezetés problematikáját is érinti. Tervezik, hogy nagyobb bírsággal sújtanák a rajtakapott feketézőket. Ezt már évek óta várja az idegenvezetői szakma - erősítette meg Bálint Zoltán, a MISZ, Magyarországi Idegenvezetők Szövetségének elnöke. A MISZ szertné továbbá, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) mellett, hasonlóan néhány más uniós tagállamhoz, a rendőrség is vegy ki a részét az ellenőrzésből, illetve hatóságként legyen joga bírságolni. Javasolták: a bírság érje el a 4000 eurót, mely nem egyedülálló gyakorlat az EU területén. A szolgáltatások szabad áramlását szabályozó uniós direktíva tagállami hatáskörbe utalja, hogy az adott ország milyen mértékben védi idegenvezetői érdekeit. Elsősorban a jelentős épített értékekkel rendelkező országok szigorúbbak a szabályozás terén. Ezt nem egy magyar idegenvezető ismerte meg testközelből olyan kiutaztatók révén, melyek ugyan szabályosnak tűnő módon csoportkísérőként küldik kiútra a kollégát, de helyi, a hazainál jóval nagyobb tarifákkal dolgozó, idegenvezetőre már nem költenek, így elvárják a kísérőként kiküldött munkatárstól az idegenvezetői feladatokat. Erről pedig, hogy nem úgy volt, hanem úgy esetenként a helyi rendőrőrsön magyarázkodhat az idegenvezető.
Szükség van-e idegenvezetőkre?
Egyebek mellett a fenti problémáról is szólt határozott hangvételű előadásában Kundi Viktória, a Kodolányi János Főiskola Turizmus tanszékének tanára, aki maga is 10 évig gyakorolta az idegenvezetői szakmát. Több, a szakmát érintő negatív változás közt említette az idegenvezetői munka megítélését, mely hátrányára változott még a szakmai szereplők, utazási irodák és szállodák között is. Előbbiek szerinte egyre kevésbé becsülik meg anyagilag az idegenvezetőket a kiélesedett piaci versenyben, melyben igyekeznek minden forinton spórolni. Emiatt azonban a szakma egyre kevésbé vonzó a fiatalabbak közt - jelentette ki a konferencia zömében idősebbekből álló hallgatósága előtt. Az idősebb, tapasztaltabb generációt azonban a megélhetési kényszer hajszolja bele a csökkenő napidíjakkal járó kompromisszumokba - véli Kundi. Ugyanez az oka annak, hogy egyre több - elsősorban egyes kiutaztatóknál - az engedéllyel sokszor nem is rendelkező főiskolások alkalmazása. Napjaink híradástechnikai forradalmában felmerül az is: szükség van-e egyáltalán idegenvezetőkre? Lehet egy telefon, vagy egy GPS bármilyen okos, és olcsóbb az emberi erőforráshoz képest, ha valami történik a turistával, ha váratlan dolgokat kell elintézni, jól jön az ember. A turizmus átalakult szerkezetében egyre növekszik az egyéni utasok száma és velük együtt a további konkurenciát jelentő hop on-hop off városnéző buszok megjelenése, valamint az ingyenes/borravalóért városnézést szervező cégek.
Nehézségek ide vagy oda, a turizmusunk 2012-ben növekedni fog - tájékoztatott Horváth Gergely. Összesen 1,8%-os növekedésre számít az MT Zrt idén az érkezések terén, melyből 3,6% a külföldé. A külföldiek zöme - tavaly ez 85% volt - továbbra is Európából érkezik. Budapest továbbra is a kör közepén áll.
