Az első Sziget fesztivál 1993-ban került megrendezésre, Diáksziget néven. Az ötlet Gerendai Károlytól és Sziámi Müller Pétertől ered. Gerendai Károly volt a Sziámi együttes koncertszervezője és menedzsere. A rendszerváltással megszűntek a kötelező programok a fiatalság részére (úttörő- és egyéb ifjúsági táborok) és nem igazán születtek újak. Az országot járva viszont azt tapasztalták, hogy a fiatalok igénylik a közösségi programokat.

Az ötlet az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) kapcsán született: „.. beszéltünk róla, hogy az jó dolog benne, hogy egy nagy ifjúsági rendezvény, de rossz, hogy minden évben máshol rendezik meg. Akkor még egy hosszú hétvége volt, jó lenne, ha hosszabb lenne, mert akkor egyben nyári tábor is lehetne.” (Gerendai 2012)

A véletlen úgy hozta, hogy néhány nappal később egy másik ügy miatt a főváros egyik képviselőjével tárgyaltak, mikor az ötlet újra felvetődött. A főváros biztatta a fiatalokat a rendezvény megszervezésére és próbált is a segítségükre lenni (helyszín, engedélyek stb.).

Így született meg 1993 augusztusában az első Diáksziget „Kell egy hét együttlét” szlogennel. A szervezőgárda nagyon amatőr volt, senki nem rendelkezett rendezvényszervezési tapasztalatokkal. Leginkább a főszervezők barátai alkották a szervezői csapatot, volt köztük kertész, matektanár, szociális munkás, egyetemista. A fiatalokat a jó cél vezérelte, fizetést senkinek sem tudtak adni.

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy céget kell alapítani, mert csak így tudták lebonyolítani a szervezést. A cégalapítás körülményei nem voltak egyszerűek, szükségük volt irodára, kezdő tőkére, ami akkor számukra nem volt könnyen megszerezhető. „A legeleje nagyon mozgalmi szerveződés volt, egyáltalán nem volt benne az a tudat, hogy ebből vállalkozás lesz, ebből fogunk élni, hanem volt egy lelkes szervezőcsapat.” (Gerendai 2012)

Lelkesedésük kárpótolta őket a rengeteg hibáért, amelyeket elkövettek amatőrségükből fakadóan. Az alvállalkozók szintjén jelent meg egyedül a profizmus (technikai cégek, stb.), ehhez volt kapcsolati tőkéjük a szakmából. A jegyek árát úgy határozták meg, hogy ne legyen drágább, mint egy vidéki koncertre a belépő, annak érdekében, hogy minél többen el tudjanak jönni.

Az első fesztivál sikeresnek bizonyult, 43000-en vettek részt rajta. Üzleti szempontból viszont kudarcot szenvedett, mert több millió forintos adósságot halmoztak fel. Ennek ellenére a következő évben újra megrendezték a fesztivált, Diáksziget-Eurowoodstock néven, a woodstocki fesztivál 25. születésnapja előtt tisztelegve. Az előző évhez képest mertek nagyot álmodni. Költségvetésük hatszorosa volt a korábbinak, külföldi előadókat is hívtak és a látogatottság is 100000 fővel volt több, mint ’93-ban.

„Látszott, hogy tényleg olyan dologba nyúltunk bele, amire van valódi közönségigény, ami jól működik.” (Gerendai 2012) A rendezvény ismételt sikere érezhetővé tette, hogy itt valami új kezdődik. Azonban a fiatalokból nem lett egy év alatt profi rendezvényszervező csapat, és a történetnek újabb adósság lett a vége.

A szervezők felismerték, hogy új működési struktúrára van szükség, pénzügyileg az eddigi nem tartható fenn. A hitelezők lehetőséget adtak az adósság részletbeli fizetésére, azzal a feltétellel, hogy a Sziget komoly változtatásokat visz végbe, elkezdenek vállalkozásként működni, szakmájukat értő alkalmazottakat vesznek fel, pénzügyi terveket készítenek, stb.…

1995-ben, amikor már új, strukturált szervezetként működött az Iroda, volt először nyereségük. 1998-tól állt az Iroda egy olyan pályára, amikor már látható volt, hogy nem csupán művészeti potenciál van a rendezvényben, hanem üzlet is.

A nemzetközi hírnevet a véletlennek és a ’94-es Diáksziget –Eurowoodstocknak köszönhetik. Rajtuk kívül akkor Európában nem sokan emlékeztek meg „minden idők legnagyobb fesztiváljáról”, sőt az eredeti helyszínen is balhék voltak, ezért a nemzetközi sajtó példaként emelte ki kis országunkat.

Ennek hatására ’95-ben megjelentek az első külföldi látogatók, akikre a következő években már tudatosan építettek. 1996 és 2002 között a fesztivál Pepsi – Sziget néven futott. 1998-ban már más rendezvényeket is elkezdtek szervezni (Mezőtúr Fesztivál), de érezték, hogy újabb változtatásokra van szükség.

Ekkor hívták meg Takács Gábort a céghez, aki addig a Pepsinek volt a marketingvezetője, azzal a céllal, hogy segítsen a céget újrastrukturálni, hogy az minél inkább versenyképes legyen a piacon. A következő 10-12 évben együtt vitték a vállalkozást, Takács felelt az operatív működésért, Gerendai pedig a stratégiai ügyekért, kommunikációért, programokért. 2002-ben már a Volt fesztivált is a Sziget iroda rendezte.

A 2000-es év körül kezdett kibontakozni a Sziget multi-kulti imázsa. Addig leginkább alternatív és rockzenei irányok voltak a meghatározóak, amelyeket világzenével, elektronikus zenével és más egyéb stílussal bővítettek. A Szigeten más művészeti ágaknak is teret engednek, ezért vannak színházi és táncelőadások. Ez a multikulturális jelleg az, amiért sok külföldi vendég szereti a fesztivált.

A legtöbb külföldi látogató Hollandiából, Németországból, Franciaországból, Angliából és Olaszországból érkezik. Mára több külföldi vesz részt a rendezvényen, mint magyar. Ennek megfelelően a szervezők is egyre inkább a külföldi közönség igényei szerint alakítják a programokat, amivel ördögi kört idéznek elő, hiszen ezáltal még inkább vesztenek a hazai közönségből.

2007-ben egy újabb fesztivál alapítottak meg, első alkalommal került megrendezésre a Balaton Sound, melyet később Heineken Balaton Sound névre kereszteltek át. A Sziget Iroda az évek alatt több tulajdonosi és szervezeti átalakuláson is keresztül ment. 2006 körül érkezett el az első nagy átalakulás a tulajdonosi körben, amikor az Est Média bevásárolt a cégbe.

Természetesen ez egy egyszerű bevásárlásnál sokkal bonyolultabb folyamat volt, mint ahogy az idei évi Est Média kiszállása sem olyan egyszerű és eldöntött folyamat, ahogyan az a médiában megjelent. A legutóbbi szervezeti átalakulás 2011 után történt, a korábbi lapos szervezeti struktúrát egy hierarchikusabb rendszer váltotta fel. Az elmúlt évek sikerei nem maradtak koronázatlanul.

Idén januárban a Yourope (Európai Fesztivál Szövetség ) és a Virtual Festival Europe által alapított European Festival Awards „Best Major European Festival” díját vehette át Hollandiában, Groeningen-ben. Az elismerés hatalmas, hiszen a legerősebb kategóriában („nagyfesztiválok”) nyerte el a Sziget 400 ezer szavazatból a legtöbbet. Ezzel a kitüntetéssel Európa nyilvánvalóvá tette, hogy „Kell egy hét együttlét!”.

Orbán Ráhel

A szerző végzett közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Turizmus-vendéglátás szakos hallgatójaként a Sziget Kft-nél töltötte kötelező szakmai gyakorlatát.

Fotók: sziget.hu