A friss statisztikai adatok szerint januártól júniusig 2,14 millió turista kereste fel a fővárost, ami 14,3 százalékkal kevesebb a tavalyi év azonos időszakáénál. Peking január elsejétől vezette be a 72 órás vízummentes tartózkodás lehetőségét, de az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A városvezetés a nemzetközi repülőtérrel és az Air China légitársasággal közösen most olyan kedvezményes konstrukciók kidolgozásán dolgozik, amelyekkel növelhető lenne a turisták száma - közölte Lu Jung a pekingi turizmusfejlesztési bizottság igazgatója, akit a China Daily, angol nyelvű napilap idéz.
A főváros az elmúlt félévben csaknem 26 milliárd jüant (952 milliárd forint) fektetett be a turizmusba, ami állóeszköz-beruházásainak 8,9 százalékát tette ki. Az ágazat megközelítően 176 milliárd jüan (6.447 milliárd forint) bevételt hozott, 9,1 százalékkal többet, mint egy éve. Ehhez a belföldi turizmus 162 milliárd jüant (5.935 ezer milliárd forint) meghaló mértékben járult hozzá.
A szakemberek elsősorban az anyagi források korlátozottságával és a gyakori levegőszennyezettséggel magyarázzák a potenciális utazók számának csökkenését például Japánból és Dél-Koreából. Előbbiből 54,5 százalékkal, utóbbiból 22,3 százalékkal esett vissza a látogatók száma. A japán turisták megfogyatkozása mögött a leértékelt nemzeti valuta okozta drágulás mellett a két ország közötti feszültség is meghúzódhat.
Az utazókat elrettentő levegő minősége az elmúlt hónapokban gyakori témája volt a kínai médiumoknak. Napokkal korábbi közlés szerint az év első felében Pekingben mindössze 40 százalék körül volt az elfogadható levegőminőségű napok aránya. Az északi Peking-Tiencsin-Hopej térségben átlagosan a nap 26 százalékában volt súlyosan szennyezett a levegő.
A fővárosban 2017-re egy hatalmas költségvetésű program keretében a levegő PM2,5 koncentrációját egy köbméterben körülbelül 60 mikrogrammra szorítanák, miközben az idei első félévben ez az érték átlagosan 115 mikrogramm volt. E parányi szemcsék azért veszélyesek, mert egyáltalán nem vagy csak nehezen ürülnek ki a tüdőből, s hosszú távon szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségeket, tüdőrákot okoznak.