A MALÉV születése
A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort) és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. A háború után egy évvel (1946. március 29-én) megalakult a Malév elődje, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), majd 1954. november 26-án – egy államközi szerződés aláírását követően, amelynek értelmében a magyar kormány kivásárolta Szovjetúnió részesedését a Maszovlet-ben – megalakult a MALÉV.
A légitársaság azon kevés magyar cégek közé tartozott, amelyek hamar felismerték az egységes vállalati arculatban rejlő lehetőségeket, annak fontosságát. Éppen ezért, amikor megszületett a MALÉV arculata, igyekeztek azt úgy meghatározni, hogy híven tükrözze a nyújtott szolgáltatások minőségét, a vállalati filozófiát, és az alkalmazottak rátermettségét egyaránt.
Egyszerűnek tűnhet a feladat, így 2013 elején, de a MALÉV számára ez egy merőben új kihívás volt, hiszen a sok-sok éven át tartó kényelmes monopolhelyzet után a magyar légitársaság hirtelen – miután a magyar gazdaságpolitika lépéseket tett a liberalizáció irányába – egy kemény versenyhelyzetben találta magát. Egy olyan versenyben, ahol a többi versenytárs szervezettebb, hatékonyabb módon működött és kommunikált.
A MALÉV arculat
Az arculatváltás során a MALÉV elsőszámú feladata, a vállalati filozófia meghatározásán túl, a vizuálisan is megjeleníteni kívánt értékek meghatározása volt. A MALÉV ezeket az alábbiak szerint határozta meg: - kényelem - biztonság - versenyképesség - figyelmesség - udvariasság - tisztaság - pontosság - megbízhatóság
A vizuális arculat kialakításakor lefektettek néhány alapvető szabályt is, annak érdekében, hogy a megvalósítani kívánt arculatváltás beváltsa a hozzá fűzött reményeket és éveken át szolgálja a légitársaság sikerét.
Ezek pedig az alábbiak voltak:
- A vizuális arculat legyen korszerű.
- Ugyanakkor ne legyen divatérzékeny.
- Tartalmazza a már kialakult imázs pozitív elemeit.
A MALÉV vizuális arculatának meghatározása elsősorban a név, a logotípia, illetve a MALÉV színek és betűtípusok kiválasztására összpontosult. A légitársaság mára kultikussá vált reklámzenéjét Presser Gábor írta 1988-ban. A híres szignál teljes mértékben hozzánőtt a vállalat arculatához több mint húsz - az első változat évekig hallható volt, majd többször kérte a MALÉV a zenei motívum átdolgozását, így az elmúlt évek során körülbelül 20-30 változat készült - éven keresztül.
Arculatváltási program
Az arculatváltási program, amelynek célja az új arculat bevezetése, bemutatás, és nem utolsó sorban megszerettetése volt 1988-ban kezdődött és 1993-ban fejeződött be. Első lépésként a reklámtevékenységet kellett célzottabbá, hatékonyabbá tenni. Ennek érdekében egy bevezető kampány került kidolgozásra, amelynek célja az új vizuális megjelenés, azaz az arculat, a logo és a kétnyelvű szlogen - "Híd, amely összeköt" (A bridge that connects)- ismertetése volt.
Az új kampány alappillérei a tévéreklámok voltak, amelyek közül az első kizárólag az új vizuális megjelenésre koncentrált, és egy Boeing gép festéséről szólt. A korábban említett szlogen, immár állandó háttérzenévé vált.
A tévéreklámok kiegészítésre kerültek nyomtatott hirdetésekkel - amelyek már nem csak magyar hanem külföldi magazinokban is megjelentek- továbbá reklámhirdetésekkel valamint promóciós ajándéktárgyakkal.
Úgy tűnik, hogy sikerült jól összeállítani az arculatváltási programot, hiszen egy 1991-es kutatás szerint a MALÉV a reklámozók toplistáján a legjobb tíz vállalat között helyezkedett el.
A bőségesen illusztrált cikk teljes terjedelmében a http://marketingidolls.blogspot.hu/2013/02/malev-odafenn-idelenn-ugyanaz-figyelem.html címen olvasható.
