A rendelet és a kormányzati szándékok a várakozások szerint mérföldkövet jelentenek a hazai vendéglátóipar helyzetében, amelyet hosszú időn keresztül nem megfelelően kezeltek, ezért visszaesés volt megfigyelhető. Szatmáry Kristóf, belgazdaságért felelős államtitkár szerint kiemelt stratégiai ágazatként tekintenek az évi 800 milliárd forintos forgalmat lebonyolító vendéglátóiparra, amely jelenleg háromszázezer embernek ad munkát, és alapvetőn kis- és közepes vállalkozásokra épül.
Jelenleg úgy néz ki, megállt az ágazat visszaesése, és hamarosan elindulhat a növekedési pályán. Ezt elősegítendő, a kormányrendelet több ponton is változtatásokat vezet be, amelyektől a terület ismételt felemelkedését várják mind a szakmai, mind pedig a politikai vezetők. Így alapvető személetmód-váltást tükröz, hogy a turizmus mellett önálló ágazatként említi a vendéglátást, és az idén az Országgyűlés elé kerülő turizmustörvényben is külön fejezetben, külön ágazatként kezelnék a vendéglátóipart.
A rendelet változtat a cafetéria-rendszeren is. Ismeretes, hogy a kormány márciusban döntött a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról (és júniusban vezették be), az új cafetéria-elemet a munkáltatók évi háromszázezer forintnyi értékben adhatják a munkavállalóknak járulékmentesen, kedvező adózással. A cél az olcsóbb, átláthatóbb rendszer megteremtése volt.
Három önálló „zseb”
Szatmáry Kristóf hangsúlyozta, a tervek szerint külön lenne hideg-, illetve melegétel-utalvány, és három önálló „zseb” lenne a Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében. A munkavállalók igényelhetnék a cafetériájukat szabadidős tevékenységeken való részvételre, vagy kérhetnék melegétel-utalványok formájában, harmadik önálló rész pedig a szálláshelyek részére lenne elkülönítve. A munkavállaló pedig eldöntheti, hogy melyik „zsebbe”, pontosan mennyit kér.
Vendéglői étkezés – évente egyszer
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke szerint lényegében most zajlik a vendéglátóipar „rendszerváltása”, számos, a piaci fejlődést, a növekedést gátoló bürokratikus kötöttséget kell lebontani az ágazat fellendülése érdekében. A fő cél, hogy a 800 milliárdos éves forgalmat 1000 milliárd forint fölé növeljék, mely törekvést az is elősegíti, hogy a rendelettel rengeteg költségkímélő intézkedés lép majd életbe, és sokat várnak például attól is, hogy a melegétel-utalványok hidegétel-utalványokat elfogadó helyeken történő beváltását a kormány megszünteti.
Háber Tamás szerint elgondolkodtató adat, hogy a lakosság 28 százaléka évente legfeljebb egyetlen alkalommal megy vendéglőbe; ezt a mutatót mindenképpen növelni kell. Arról nem is szólva, hogy a vendéglátóiparnak komoly, országimázst teremtő hatása van, ezért megpróbálnak minden olyan gyakorlatot felülvizsgálni, amely sértheti az ágazatban dolgozók érdekeit.
Szatmáry Kristóf a Turizmus Online-nak elmondta: az ősszel az Országgyűlés elő kerülő turizmus törvény egyes részei tekintetében előfordul szakmai vita, ilyen például az idegenforgalmi adó kérdése, annak felhasználása. Jelenleg folyik a jogszabály közigazgatási egyeztetése, ezért ebben a körben annyi mondható el, hogy egységes szakmai álláspont kialakítására törekednek.
