Vége az értelmetlen szállodaépítéseknek Magyarországon?

Meggondolatlan szállodafejlesztések sokasága ment végbe az elmúlt évtizedben, és amit a válság nem vitt el, annak sem rózsás a helyzete. Miközben a kapacitás 2007 óta bő 10 százalékkal nőtt, a belföldi illetve külföldi vendégéjszakák száma átlagosan 5%-kal. A szobák foglaltsága pedig esett több mint 3 százalékkal és közel 4 százalékkal csökkent az átlagár is. Legnagyobbat az egy kiadható szobára jutó bevétel (RevPAR) esett, jó 10 százalékkal a 2007-es 7 444 forintról 6 706-ra. Ennek már egyenes következménye a szállásdíj bevételek elmaradása - ismertette Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára a szomorú számokat. Elmondta: egy szálloda fenntartható működése akkor is gondot okoz, ha nincs hitelállománya a fenti mutatók miatt, melyek sok esetben elvitték a nyereséget. A következő év sem néz ki jobban - jegyezte meg Kovács borúlátóan.  

Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: 15 felszámolási eljárást folytatnak. Az MFB-nek 50 milliárdos portfóliót jelent mindez. A válság miatt a megtérülni látszó szállodák is problémássá váltak a piaci feltételek kedvezőtlenebbé fordulása miatt.

Mindenki hibás

Az egyik fő ok az utóbbi évek észszerűtlen kapacitásnövelése, hogy számos nem megfelelő helyen épült nem megfelelő termék. „Az Isten háta mögött” - ahogy Kovács fogalmazott, utalva az egyéb vonzerők nélkül a semmi közepén felhúzott házakra. Különösen a wellness szállók területén igaz ez - derül ki Kovács István elmondásából. 250 százalékkal nőtt a kapacitásuk, sokszor olyan helyeken, melyek turista vonzó képessége erősen megkérdőjelezhető. Ilyen esetekben már csak azért is rosszabbak a mutatók az átlagosnál a kategória jóval magasabb üzemelési költségeinél.

Szintén túlkínálat keletkezett négycsillagosokból. Az ok, hogy ez esetben lehet a befektetést legrövid időn belül visszakapni, nem véletlen, hogy a bankok is nagyibb finanszírozási hajlandóságot mutattak ebben a kategóriában.

Sok fejlesztést finanszíroztak meg a bankok nem megfelelő megvalósíthatósági tanulmány, nem megfelelő előkészítés és valótlan foglaltsági adatok alapján. Pál Béla szerint a bankok számára fontosabb volt a hitelkihelyezés, mint a körültekintő hozzáállás. A hitelek pedig több esetben keményvalutában - euró, svájci frank - kerültek kihelyezésre. Ezek árfolyamingadozást ismerjük. Szintén nem voltak kellően szigorúak az uniós pályázatok elbírálói sem, akik szakmai értekelés helyett leginkább csak a banki hitel meglétét vizsgálták - fejti ki Pál Béla hozzátéve, hogy a pályázati források nélkül épült szállodák jóvak körültekintőbb és takarékosabb módon épültek.

De nem csupán a bankok hozzáállását érheti szó, hanem a beruházókét is. Több, a szakmán kívülről érkező befektető jelent meg az ágazatban, akik sokszor saját hozzá nem értésüket megspékelték még egy kevésbé alkalmas vezetéssel is. „Sokan hiszik azt, hogy könnyű ezt a munkát csinálni, de a sikerhez jó termék és profizmus kell” - int Kovács István.  
Az sem válik a hazai szállodaipar előnyére, hogy a bevétel több mint fele Budapesten termelődik. De szintén emiatt Budapestre jobban oda kell figyelni a fejlesztések terén. „Ha Budapest náthás, a vidék tüdőgyulladást kap” - így az MSZÉSZ főtitkára.

Segítséget

kellene nyújtani a bajbajutottak számára, amíg az üzletmenet normálissá nem válik - merült fel egy megoldási javaslatként. Szintén szükséges a vonzerőfejlesztés, melyben le vagyunk maradva - értettek egyet a képviselők a színük előtt megjelent szakemberekkel. Nem a kapacitásbővítést, hanem minőségi fejlesztést, szolgáltatásbővítést kelle szem előtt tartani a jövőben - javasolja Kovács István.

Arra a képviselői felvetésre, hogy a hazai vendégforgalmat mozgásba hozhatná és növelhetné a bevételeket az alacsonyabb kategóriák előtérbe helyezése Kovács István úgy reagált, hogy az átlagárak eleve olyan alacsonyak, hogy 4 csillagosok megfelelnek a 3 csillagos kategóriának. Ráadásul az ár önmagában nem garancia a jobb kihasználtságra.

Baranyay László felvetette: minimális életképességet látva igyekeznek könnyítéseket eszközölni, de ehhez elengedhetetlen a világos tulajdonosi struktúra. A Széchenyi pihenőkártyához (SZÉP) szintén nagy reményeket fűznek az ágazati szereplők, de szerintük túl hamar vezették ki az Üdülési Csekket, miközben váltótársa még nincs a piacon, csak 2012 második felében várható. Ez különösen a vidéki szállodákat érinti hátrányosan. Képviselői javaslat szerint a SZÉP értékének 50 százalékáig lenne szállásdíjra használható. Persze midennek az alapja a stabil gazdasági környezet; stabil árfolyamok, ésszerű és a szomszéd országokkal versenyképes adóterhek.