A Magyar Turizmus Zrt. alapjain bő fél éve létrehozott új szervezet az elmúlt időszak során lecserélte a központ munkatársainak jelentős részét, a közelmúltban pedig felmondott a regionális marketingigazgatóságokon dolgozók többségének. Jövőre várhatóan az RMI-k nem működnek már, van olyan iroda, ahol már a héten sem vették fel a telefont. Az RMI-k bezárásának oka, hogy a jövőben a turisztikai fejlesztések alapegysége a desztináció lesz, amint az a közelmúltban elfogadott turizmusfejlesztési törvényből is kiderül.
Ahogy arról a napokban is beszámoltunk, a Magyar Turisztikai Ügynökség Észak- és Dél-alföldi Regionális Marketingigazgatóságának igazgatója, Katona Ilona levélben tájékoztatta szerkesztőségünket arról, hogy távozik posztjáról. Katona Ilona 17 évvel ezelőtt csatlakozott a Magyar Turizmus Zrt-hez, az Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóságnak 2000. január 1-től regionális igazgatója volt, ezzel párhuzamosan közel négy évig a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóságot is vezette. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja. Novemberben arról írtunk, hogy Tama István, aki az elmúlt 15 évben a Magyar Turizmus Zrt. (Magyar Turisztikai Ügynökség) Nyugat-dunántúli regionális marketing igazgatójaként tevékenykedett, 2016. november 1-től a kibővülő és minőséget váltó bükfürdői Caramell Premium Resort****superior-ban folytatja pályafutását marketing igazgatóként.
Az RMI-k megszűnésével kapcsolatban még novemberben érdeklődtünk a Magyar Turisztikai Ügynökségnél, ahonnan a következő válasz érkezett: „A Magyar Turisztikai Ügynökség átalakítása tavasz óta zajlik. A változások érintik az Ügynökség regionális marketing igazgatóságait is, amelyek azonban nem szűntek meg. Mivel a szervezet átalakítása jelenleg is folyamatban van, a témával kapcsolatban egyelőre a türelmét kérjük.” Újabb választ azóta nem kaptunk, de amint nyilatkozik a témában az MTÜ, cikkünket frissíteni fogjuk.
Bezárás vár jövőre a nemzeti turizmusmarketing külföldi képviseleteire is. Nem hivatalos értesüléseink szerint a minap az ügynökség hazahívta egyeztetésre a külképviselőket, akiket választási lehetőség elé állítottak: pozíciójuk megszűnése miatt vagy közös megegyezéssel felmondanak nekik, vagy az adott ország külképviseletén, a Külügyminisztérium kötelékében folytatják munkájukat, vagy a jövőre felálló külföldi országimázs-irodákban fognak dolgozni.
Meg nem erősített információink szerint a külképviseleti feladatok ellátása a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kerül. Mivel azonban a moszkvai, valamint a pekingi külképviselet idáig is a Külügyminisztérium fennhatósága alatt állt, ezért a megszűnés ezeket nem érinti.
Az értesüléssel kapcsolatban megkerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget, válaszuk esetén frissítjük cikkünket.
A külképviseletekről a Magyar Turisztikai Ügynökség weboldalán az alábbi leírás olvasható: "A Magyar Turisztikai Ügynökség a 2013. év végén 22 különböző formában működő külképviseletet működtetett. A külképviseletek feladata Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása Magyarország legfontosabb, illetve dinamikusan fejlődő küldő piacain. Ennek érdekében a külképviseletek piacspecifikus kiadványokat készítenek, illetve terjesztenek, kiállításokon, vásárokon vesznek részt, hirdetéseket jelentetnek meg. Honlapjaikon széles körű információkkal segítik a magyarországi utazást tervező nagyközönséget, illetve a magyarországi utazásokat programozó szolgáltatókat. Folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a helyi média és a turisztikai szakma képviselőivel, study tourokat és sajtótájékoztatókat szerveznek."
| Az MTÜ oldalán a következő külképviseletek vannak feltüntetve: |
|
Amerikai Egyesült Államok Franciaország Izrael Japán Németország Ungarisches Tourismusamt Regionaldirektion Süd Olaszország Arab térség |
Hivatal, részvénytársaság, ügynökség: így változott az állami turizmusirányítás
Ahogy azt idén februárban összefoglaltuk, a turizmus ágazati és területi irányításának történelme régre nyúlik vissza. Már 1913-ban megalakult Budapesten az Idegenforgalmi Bizottság a polgármester tanácsadó szerveként, 1916-ban pedig szakigazgatási szervként létrejött Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala. Az idegenforgalom állami irányítása 1918-ban a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz került, amelyen belül Országos Idegenforgalmi Iroda alakult. 1928-ban a kereskedelemügyi miniszter vezetésével, miniszterelnöki rendelet alapján megalakult az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács, 1935-ben pedig létrehozták az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalt, melynek elnökét a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter nevezte ki.
A két világháború között a turizmus közigazgatási szervezetét a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter irányította az Idegenforgalmi Szakosztály közreműködésével egészen 1948 végéig, illetve a közlekedésügyi miniszter 1964-ig. 1955-ben minisztertanácsi rendelet alapján, a közlekedési és postaügyi miniszter felügyelete alatt szakigazgatási feladatokat is ellátó, tárcaközi bizottságként újjáalakult az Országos Idegenforgalmi Tanács (OIT), illetve újjáalakult a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal.
1963-ban Rómában a Nemzetközi Utazási és Idegenforgalmi Konferencia deklarálja, hogy “az idegenforgalom alapvető és elsőrangúan kívánatos tevékenység, amely megérdemli minden nép és kormány támogatását”. Következménye, hogy valamennyire nálunk is javulnak az utazási feltételek, megalakul az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH), megújulnak az utazási szervezetek (IBUSZ, Expressz, Magyar Autóklub, Magyar Camping és Caravanning Club), megalakul 22 idegenforgalmi hivatal és 8 tájegységi intézőbizottság. 1964 és 1966 között az Országos Idegenforgalmi Hivatal minisztertanácsi felügyelet alá került, 1994. márc. 1-jén pedig annak jogutódjaként létrejött a Magyar Turisztikai Szolgálat, melyből később Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) lett. 2000 óta az idegenforgalmi külképviseletek az MT Rt. Nemzetközi Igazgatóságához tartoznak. 1998 és 2002. június 30. között a turizmus kormányszintű irányítása a Gazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó Turisztikai Helyettes Államtitkárság keretein belül történt. 2002. július 1-jétől az idegenforgalmi tevékenység irányítása a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozott, ahol a Hivatalon belül a turizmus állami irányítása a Turisztikai Hivatalon keresztül történt. 2003. július 1-től a turizmus állami irányítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fennhatósága alá tartozik.
2005: Hivatalt és stratégiát kapott az ágazat
A magyar turizmus irányítása 11 éve kapott hivatalt és stratégiát: 2005. január elsejével önálló kormányhivatalként megalakult a Magyar Turisztikai Hivatal dr. Somogyi Zoltán vezetésével. A Magyar Turizmus Rt. igazgatóságának akkori elnökeként is tevékenykedő Somogyi a bejelentéskor hangsúlyozta, a kormányzat eddigi legmagasabb szintű turisztikai részlegének vezetésére kapott megbízást. Még abban az évben, május 1-jével újjáalakult a Magyar Turizmus Rt. igazgatótanácsa. Az igazgatótanács akkor elnökké választotta dr. Niklai Ákost, a Magyar Szállodaszövetség elnökét. A tanács további tagjai voltak dr. Wolff Péter, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke, Székely György, a Magyar Turisztikai Hivatal elnökhelyettese, dr. Vass György, a Mágnáskert étterem tulajdonosa, Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke és Meszter László, az Idegenforgalmi Koordinációs Testület elnöke.
A magyar turizmus állami irányítása 2006-ban az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságához, 2010-ben pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került, és még ebben az évben nevezték ki a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatói posztjára Horváth Gergelyt. A Magyar Fejlesztési Bank – aki 2010-től gyakorolja a tulajdonosi jogokat – akkor megszüntette a Magyar Turizmus Zrt. igazgatóságait, annak tagjait visszahívta. 2012. július 1-jétől a Magyar Turizmus Zrt. látja el a közösségi agrár- és bormarketing tevékenységhez kapcsolódó feladatokat is, ezt követően Horváth Gergely turisztikai vezérigazgató-helyettesként folytatta munkáját.
2014-ben bemutatkoztak a hazai turizmus új irányítói: Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára 2014. júliustól szeptemberig töltötte be pozícióját (előtte Komoróczki István látta el ezt a feladatot, korábban pedig Szatmáry Kristóf felügyelte a turisztikai ágazatot a minisztériumban), dr. Ruszinkó Ádám lett az NGM új turizmusért felelős helyettes államtitkára - aki a 2012. november 15-i hatállyal kinevezett dr. Horváth Viktóriát váltotta -, dr. Faragó Péter pedig a Magyar Turizmus (MT) Zrt. vezérigazgatója. 2015 áprilisában Horváth Gergely távozott az MT Zrt. vezérigazgató-helyettesi pozíciójából, a posztot tavaly július óta Glázer Tamás tölti be. Tavaly szeptemberben Glattfelder Béla távozott az államtitkári pozícióból, őt hamarosan Lepsényi István váltotta.
Öt év kihagyás után június 23-án hivatalos formában is újraindult a párbeszéd a turisztikai szakma képviselői és az államigazgatás között, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium összehívta a Nemzeti Turisztikai Fórumot. Tudomásunk szerint azóta nem folytatódott a formális szakmai egyeztetés.
2016. áprilisában átalakult a magyar turizmus szervezete, és létrejött a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyet Bienerth Gusztáv kormánybiztos felügyel, a turizmusirányítás és -fejlesztés pedig átkerült a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz.
Forrás: Turizmus Online
