Glattfelder Béla megfogalmazása szerint felvetődött olyan javaslat, hogy érdemes lenne megszüntetni az eredetileg a helyi turizmus támogatására bevezetett idegenforgalmi adót (ifa) a hozzá járuló állami kiegészítéssel együtt, hiszen az ma már szinte ágazati "különadóvá" vált és csökkenti a turizmusban lévő forrásokat. De továbbra is joguk lenne az önkormányzatoknak erre az ágazatra helyi adót kivetni.
Az államtitkár úgy vélekedett, egy ilyen javaslat elfogadása esetén közel 10 milliárd forint maradna állami szinten. Ezt az összeget inkább olyan területek támogatására lehetne felhasználni, amelyeket ma európai uniós forrásokból lehet támogatni, mint például a szálloda- vagy gyógyfürdőfejlesztések.
A SZÉP-kártya rendszerének továbbfejlesztése kapcsán pedig arról beszélt az államtitkár, hogy az elfogadók köréből kikerülhetnek a gyorséttermek, mert az eredeti céloknak megfelelően a szálláshelyeknek és a szabadidős tevékenységeknek kellene nagyobb szerepet szánni.
Az MTI kérdésére kifejtette: a SZÉP-kártyás költések jelentős része ma már a vendéglátáshoz kapcsolódik, ami közvetlenül nem a turizmust szolgálja, márpedig ezt a fajta adókedvezménnyel illetett juttatást alapjaiban idegenforgalmi célokra találták ki.
Az államtitkár mindezt azt követően fejtette ki, hogy Horváth Tihamér, az éppen a SZÉP-kártya ötletét felvető Széchenyi-Terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke a szervezet közgyűlésén beszámolt arról a javaslatukról, miszerint a SZÉP-kártyák rendszerét valamilyen módon a nyugdíjasokra is ki kellene terjeszteni. Felvetése szerint a bizonyos idő után fel nem használt, és ma még a munkáltatóknak visszautalt összegeket lehetne a nyugdíjasok számára elérhetővé tenni, de a részletes javaslatokat az NGM-mel közösen dolgoznák ki.
Az MSZÉSZ nem ért egyet az ifa megszüntetésével
Niklai Ákost, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökét is megkérdeztük a témában, aki elmondta: „Ez a javaslat számunkra nem ismert, a Nemzetgazdasági Minisztériummal való megbeszélésünk során ez ilyen formában még nem vetődött fel, de szívesen megismernénk ennek okát és összefüggéseit. Szakmailag nézve az idegenforgalmi adó megszüntetésével nem értünk egyet, hiszen a mikro-, kis- és középvállalkozások piacra jutását és piacon maradását segíti a világszerte sikeres idegenforgalmiadó-rendszer. Egyébként – a kormányzathoz hasonlóan – még a helyi (települési) vállalkozók is gyakran adnak pénzügyi hozzájárulást, és így biztosítanak forrást a helyi desztinációs menedzsment tevékenységéhez. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége várja a további részleteket, indokokat.”
Glattfelder Béla 2014. júliusa óta tölti be jelenlegi pozícióját, ennek apropójából tavaly szeptemberben exkluzív interjúban kérdeztük az államtitkárt a turizmusirányítás aktuális kérdéseiről, melyet ide kattintva olvashat el.
| Jelentősen kevesebb ifa-kiegészítés jut a gazdagabb településeknek |
| Nemrég számoltunk be arról, hogy a 2015. január 1-jével hatályba lépett Államháztartási törvény szerint az idegenforgalmi adó (ifa) után járó kiegészítés mértékének módosításával a települések mint egy harmada jár rosszul. A beszedett IFA minden forintja mellé a költségvetés 1,55 forint kiegészítést nyújt, üdülőhelyi feladatok támogatása néven. Ezen támogatási előirányzat a korábbi években a központosított előirányzatok között szerepelt, de az Áht. módosítását követően - mint azt érdeklődésünkre a NGM-nél közölték - a helyi önkormányzatok támogatásait szét kellett választani normatív jellegű, pályázást nem igénylő, valamint pályázati kiírással biztosított költségvetési támogatásokra. Előbbi esetben működik évek óta a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségét mérséklő kompenzációs rendszer. A jövedelemkülönbség-mérséklés során az egy főre jutó iparűzési adóerőképességet veszik alapul. Ez a 2%-os maximális adókulcs 70%-át jelenti; vagyis ennek egy lakosra jutó összegét. Amelyik önkormányzatnál ez vészesen kevésnek bizonyul, az nagyobb kiegészítő támogatásban részesül. Akinél pedig az iparűzési adó is nagy, és ifa is rendesen folyik be a nagy kalapba, ott progresszív sávos elvonás érvényesül a különböző jogcímeken kapott, működést szolgáló előirányzatokból, de legfeljebb az iparűzési adóalap 0,55 %-a összegéig. Az NGM-nél elismerték, hogy a beszámítás rendszere számos más támogatás mellett érinti az üdülőhelyi feladatok támogatását is. Vagyis az ifa esetében 1 forint vagy annál kevesebb maradhat az eddigi 1,55-ből. Ez például az adóbevételek alapján Magyarország leggazdagabb települései között számon tartott Hévíz esetében 60 millió forint mínuszt jelent idén. A minisztériumtól szintén megtudtuk, hogy vannak önkormányzatok, melyek az adott támogatásra egyáltalán nem is lesznek jogosultak. - Ugyanakkor látni kell, hogy ebben az esetben az adott helyi önkormányzatok olyan mértékű helyi iparűzési bevételi képességgel rendelkeznek, aminek révén a meg nem kapott állami támogatásnak megfelelő forrást saját bevételéből képesek biztosítani az adott feladat ellátásához. - tették hozzá vigaszágon. A budapesti kerületekkel együtt összesen 686 önkormányzat jogosult elméletileg ifa-kiegészítésre, amelynek teljes összege 13 milliárd forint lenne. A kompenzáció eredményeként ennek az összegnek csak 47%-a, 6,1 milliárd forint kerül kifizetésre. A 686 településből az elvonás valamilyen mértékben közel 250 települést érint. |
Forrás: Turizmus Online
Forrás: MTI
