A megye 82 települése közül mindegyik bekerült a Hajdú-Bihar megye az értékek otthona című könyvbe, mely újszerűen mutatja be a városokat, községeket. Túllépve az eddig bevett turisztikai gyakorlattól, nem a Debrecen – Hajdúszoboszló – Hortobágy arany háromszögre épít, hanem szélesre tárva a megye kapuját, szinte minden településnek megmutatja kincseit. Mint Pajna Zoltán a könyv felelős kiadója, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, és a könyv előszavában is leírta, a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényben foglaltak szerint a települések és a megyei önkormányzatok értéktár bizottságot hozhatnak létre, és az illetékességi körükbe tartozó értékeket egy adatbázisban, az értéktárban tarthatják nyilván. A hungarikum törvény végrehajtására 2013-ban megalkotott rendelet szabályozza a javaslattételt, az értéktárak működését, és meghatározza a nyolc kategóriát, melyekbe a nemzeti értékek sorolhatók. Az értékek felsorakoztatása alulról felfelé építkező rendszerben történik. Az első lépcső jelenti a települési, a tájegységi, és a megyei értéktár. Ezek fölött található a Magyar Értéktár, s ebből kerülnek ki a kiemelkedő nemzeti értékek és a hungarikumok. A megyei közgyűlés 2013-ban hozta létre a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottságot a megyei értékek számba vételére, összegyűjtésére. A gyűjtés alapján készült a kötet, melyet ébresztőnek is szánt az önkormányzat. Ébresztőnek a települések felé, hogy vegyék észre értékeiket és éljenek vele. A könyv előkészületei kapcsán több településen felállították az értéktár bizottságot, az aktív települések több értéket is felfedeztek lakóhelyükön, a kevésbé aktívak kevesebbet – mondta az elnök.
Táj, templom, gyógynövény, vadászat, horgászat, gyógyfürdő
A kötet Élmények ígérete című bevezetőjében a szerzők összefoglalót közölnek a tájvédelemről, a templomokról, örökségekről, a Hortobágyról, az őshonos állatokról és növényekről. Fűben-fában egészség címmel a gyógynövénykincsről is írnak, továbbá a termál- és gyógyvizekre épült gyógyfürdőkről, strandokról, mint pl. a hajdúszoboszlóiról, püspökladányiról, kabairól, polgáriról. A bemutató kitér a helyi közösségi életre, a számos helyi ünnepre, mulatságra, kulturális élményre, így pl. a hajdúhadházi Káposztás Napokra, megemlíti Bagamért, tormaország fővárosát, a tiszacsegei halászlét, a hajdúnánási Öhönfőző (slambuc, azaz pásztor tésztaétel) versenyt. Megemlíti a nagyközönség által kevésbé ismert, 13 ezer horgász által látogatott horgásztavakat és az 540 ezer hektár vadászterület vadállományát is. – A könyv naprakész turisztikai információkat ad a meglévő értékekről, melyekre rá lehet építeni a megyei fejlesztéséket. Úgymint a Területi Operatív Program által preferált tematikus kulturális örökségvédelmi útvonalakat, attrakció fejlesztést. Az értékek összegyűjtésével össze lehet állítani a települések, civil szervezetek, gazdasági társaságok programját, hogy az Európai Uniós források támogatásával bemutassák a turistáknak, mint az pl. épített kulturális örökségeket.
A kötet a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült 500 példányban a benne szereplő településeknek. Jelenleg azon dolgozunk, hogy még egyszer kiadjuk eladásra szánva, és angol nyelvű változatot is készítünk belőle – ismertette az önkormányzat terveit Pajna Zoltán.
Királyok, fejedelmek útja
A Királyok, fejedelmek útja nevet viselő projekt még kidolgozás alatt áll. Emlékhelyeket fűz majd egy csokorba, s ezek a települések akár tavasztól őszig programot kínálhatnak a turistáknak. A megyében például a hajdúk letelepedéséhez kapcsolódó Bocskai és Báthory emlékhelyek kapcsolódhatnának be a programba. Kérdés, hogy milyen infrastruktúrája van ezeknek a településeknek, milyen látogatóbarát, interaktív projekteket lehet fejleszteni? A kézműves termékeket is lehetne népszerűsíteni. Több mint ötszáz kézműves dolgozik a megyében, közülük többen meg is élnek mesterségükből. Tematikus útra lehetne felfűzni munkájuk bemutatását, pl. a tűzikovács, a fazekasműhelyét. Különösen a sok vendégéjszakát jegyző településeknek kellenének a tematikus programok, mint Debrecennek és Hajdúszoboszlónak. De más településeken is lehetnek vonzó úti célok, és a könyv jó alap arra, hogy megnézzék a települések, mennyire vannak felkészülve az együttműködésre. Nagy álmom a tavasztól őszig tartó, értékeket közvetítő rendezvénysorozat a településeken. Például a falunapokon ne csak dodzsemezni lehessen, hanem egységesített megjelenésben kézműves termékeket is lehessen kapni, és fellépjenek a helyi és a környéken alkotó előadók, a nemzeti kultúra terjesztői. Egyre személytelenebbek lesznek a városok, egyformák, hasonlóan a külföldi városokhoz. Hiszek benne, hogy a helyi értékek, a gasztronómia, a kultúra megkülönböztetik egymástól a településeket és az idelátogatók a helyi értékeket fogják keresni, azokat, amik megkülönböztetik az adott települést a többitől. A kultúra bölcsője, őrzője a vidék, a vidéki ember mentalitása, vendégszeretete.
Szürkemarha-hajtóút
A Magyar szürke hajtóút, a kulturális örökség egyes elemei már megvannak Hortobágyon és Balmazújvároson. A 15. század közepi feljegyzésekből ismert, hogy hazai vágóhidak hiányában lábon hajtották a jószágokat az európai vágóhidakig. Magyarországról évente 100-200 ezer állatot hajtottak jórészt osztrák, német és itáliai várásokba. A legjelentősebb hajtó utak dús legelők, folyók partján vezettek pl. Augsburgig, Nürnbergig, vagy az olasz Velencéig. Évszázadokon keresztül hazánk volt Európa hús éléskamrája. A vágóállatokat nemcsak hajcsárok és hajdúk kísérték, hanem kereskedők, diákok, művészek. A hajtó utak menték termékek, népszokások, hagyományok, kultúrák találkoztak, cserélődtek. Az utat a mai napig Európa egyik legjelentősebb kereskedelmi és kulturális útvonalaként tartják számon. Az út a magyarság kárpát-medencei és európai jelenlétének kiemelkedő kultúrtörténeti emléke – olvasható a könyvben. – Az út egyes helyszíneit szeretnénk bemutatni, mellé téve a népi iparművész termékeit bemutatóteremmel és a helyi gasztronómiával. Így például a balmazújvárosi pásztorkalap készítő kalapjait és a debreceni mézeskalácsot. A terv, hogy a települések fogjanak össze a civil szervezetekkel és pályázzák meg a megvalósítást. Nem egy település, egy projekt megvalósítása a cél, hanem az, hogy egységesen minden állomáshelyen legyen kerékpáros turizmus és ahol az adottságok megengedik, lovasturizmus is. Jelenleg is számos településnek vannak programjai, pl. a napokban Hajdúnánáson a hajdúk világtalálkozója, de nagyságrendje sem éri el azt a szintet, hogy bekerüljön a turisztikai kiadványokba és az utazásszervezők programkínálatába. Ha összefésüljük ezeket, széles körben ismertethetők lesznek és növelhetik a látogatók számát.
Értéksziget a Virágkarneválon
Az idei, 46. Virágkarneválra az Értéksziget nevet viselő rendezvénnyel készülünk a nagyerdei Békás-tónál. A tavaly megújult pihenőparkban 12 megyei település mutatkozik be 12 faházban augusztus 14-20. között. A települések megyei értéktárban szereplő értékei mellett a kézművesek is bemutatkoznak és minden napot kétórás kulturális program zár. Különlegességek tárházát rejtik pl. a megye kézműves élelmiszerei, melyek piacra jutása nincs megoldva. A helyi piacon a helyi termelők együttműködését kell támogatni ahhoz, hogy megjelenjenek a helyi termékek. A megyei közgyűlés kezdeményezése, hogy minden közgyűlés alkalmával bemutatkozik egy-egy település egy kiállításon. Ez a településekre irányuló figyelem is segít abban, hogy az ott élők magukénak érezzék helyi értékeiket és éljenek vele, pl. pályázatok készítésénél. Bízom benne, hogy a fent említett két leendő gyűjtőprojekt, a Királyok, fejedelmek útja és a Szürke marha hajtóút leendő pályázatokon indulnak majd a települések.
Kölcsey Ferenc emlékháza a Magyar Értéktárba kerül
Az Értékek otthona című könyvbe belelapozva az első település Álmosd. Számos kulturális örökséget, helyi értéket rejt a román határ menti község. A legjelentősebb a Kölcsey család lakóháza, az 1700-as években épült népies klasszicista stílusban. Az épület közepén pitvar, szabad tűzhellyel, kemencével. A boltíves ámbitusról (egyik oldalán nyitott tornác) nyíló két nagyszobát a konyha szabad kéményébe beépített boglyakemence fűtötte. Ebben a házban nevelkedett Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője, és felnőttként is többször visszatért ide. A kulturális örökség szerepel a helyi és a megyei értéktárba és felvételre továbbították a Magyar Értéktárba. Szintén az Álmosdi Települési értéktárba kerültek Bacsa László Dávid rajzai. A fiatalember óvodás kora óta rajzol, jelenleg a Nyíregyházi Főiskola képi ábrázolás szakán tanul. Az Álmosdi alkotók versei is a helyi értékek között vannak. Ugyanígy az 1830-as években épült a Szent Mihály és Gábor Főangyalok Görögkatolikus Temploma, továbbá a Bay kúria. A Bocskai csata és emlékmű Bocskai István 1604. október 15-i győztes csatájának helyszíne és emlékműve is az értékek sorát gyarapítja. Ez azért is jelentős, mert az 1526 után három részre szakadt Magyarországnak évtizedek óta ez volt az első győzelme. A helyi értékek közé tartoznak Bús Ildikó alkotásai: ékszerei, festményei, bábjai is.
Az egykori koldusápoló és kisdedóvó ma is óvoda
A Chernel József Önkormányzati Óvoda arról híres, hogy névadója az országban az elsők között hozta létre „koldusápoló és kisdedóvó” intézetét. Ma is óvodaként működik az épület. A helyi asszonyok varrta gobelinek szintén a kulturális örökség részei. Az országban elsőként avattak I. világháborús emlékművet, 1922-ben, Álmosdon, helyi kulturális örökség lett mára. A II. világháborús emlékművet 1933-ban állították fel. A falun hadiút vezetett át, közelében kovácsműhely állt hadieszközök gyártására, lópatkolásra. Az 1970-es években még működött, jelenleg is az eredeti állapotában látható. Három kézműves alkotásai is felkerültek a helyi értéktárba: Lambing Ferdinánd gyökérplasztikái tölgyből, szőlő és akácfából és Lambing Margit kalotaszegi asszonyoktól tanult gyöngyfűzései. Tóth László egy katonatársa révén tanulta meg a cérnakép készítésé technikáját, mára 700 féle fonást ismer. A Miskolczy kúria és parkja szintén települési érték. A „Névtelen hajdú” szobra Bocskai diadalmas csatája emlékére készült 1934-ben. A református templom a 15. században épült, eredetileg gótikus stílusban. A településen a hagyományos vadászat is helyi érték. A tormatermesztés a Magyar Értéktárba került, a kiemelt nemzeti értékek között található.
Belső vár, külső vár, katonaváros a bajomi magyar várban
A 19. század végén Biharnagybajom lett Bihar vármegye sárréti járásának székhelye. A világháborút lezáró események, a trianoni döntés rossz hatással voltak a nagyközségre, a II. világháború súlyos emberáldozatokat követelt a német-szovjet csaták helyszínein. A háborúk után az olajipar miatt megnövekedett a lakosságszám, majd megszűnt az olajbányászat, a ’60-as évektől kezdve csökkent a népesség, a fiatalok elköltöztek. Azonban értékek Bajomban is bőven akadnak. A bajomi gyékényfeldolgozásnak van a legnagyobb háziipari hagyománya ott, ma is él a mesterség. Ugyanis a régi Sárrét világának legfontosabb növénye az állóvízben tenyésző gyékény. Szőttek, fontok, kötöttek belőle kosarat, kaskát, dobozt, gabonatartót is 4-5 mázsa búza is belefért. Vár is áll a településen, melynek alapjait a monda szerint a honfoglalás előtt ott lakó avarok vetették meg. Fából, döngölt földből készült közel 1200 négyszögölnyi területre. A környék egyetlen várának országos jelentősége volt, főként a török hódoltság korában. Az úgynevezett magyar vár három tagozatát, a belső, a külső várat és a katonavárost is meg lehetett benne találni. Helyi védettség alatt áll a Dózsa Agrár Zrt. központi irodájának 19-20 század fordulóján épült épülete. A községháza klasszicista épülete helyi védettség alatt áll, a község szimbóluma. A nevelési-közösségi központok hazai elterjesztője Jeney Lajos Ybl-díjas építész országszerte több középületet tervezette, mint általános művelődési és nevelési központokat. Életműve a települési értéktárba került.
Tisztelgés az erdélyi fejedelem hajdúgenerálisa előtt
Báthory Gábor erdélyi fejedelem bizalmasa, tanácsosa „mezei” hadainak generálisa, a bajomi vár kapitánya Miskolci Nagy András hajdúgenerális várkapitány, a letelepített hajdúk főkapitánya tevékenysége is a helyi értéktár kincseit gazdagítja. Bronz mellszobra a református templom kertjében ékeskedik. A templom a késő barokk stílusjegyeit hordozza, a bajomi vár kövéből és tégláiból építették, helyi védettség alatt áll. A község legrégibb lakóháza 1755-ben épült, műemlék, múzeumként működik, Szűcs Sándor Emlékház néven. Szűcs Sándor „a puszta utolsó krónikásának” életműve is a helyi értékek sorát gyarapítja. A néprajzkutató etnográfus a településen született, nevéhez fűződik a Sárréti Népfőiskola megalapítása Bihartordán. 1952-től a karcagi Nagykun Múzeum igazgatója. Életműve nemzedékeken átívelő érték.
