Horváth Gergely a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a KSH statisztikája szerint 2007-ben közel 200.000 orosz vendégéjszaka realizálódott hazánkban, az orosz beutazó forgalom akkor a 14. helyen állt a nemzetiségi statisztikákat nézve. Ez 2014-re 800.000 vendégéjszakára emelkedett, amivel mostanra a harmadik helyre jutottak, de egészen november végéig a második helyen álltak.
Az európai statisztikák is azt mutatják, hogy a 2000-es évek közepétől milyen dinamikusan növekedett világszerte az orosz turistaforgalom, Európában több mint 15%-os éves javulás volt megfigyelhető. Ennek egyik legnagyobb nyertese Közép-Kelet-Európa volt, 2008 és 2013 között több mint 20%-os éves emelkedéssel. Ez az európai városok turizmusának növekedési üteméhez különböző mértékben járult hozzá, Budapestéhez 20%-kal, Helsinki, Szófia, Tallinn esetében pedig a növekedés 70-80%-át adta az orosz piac ebben az időszakban.
A 2014-es visszaesés és a piac várható alakulása
Az Európába történő érkezések száma azonban komoly mínuszokba lépett 2014-ben. Látogatószám tekintetében Szerbia, az Egyesült Királyság, Izland, Olaszország, Montenegro, Törökország, Ciprus és Litvánia volt az, amely országok növekedést tudtak felmutatni, Magyarország körülbelül bázisszinten volt. A vendégéjszakákat nézve Olaszország és Magyarország volt az, ahol még kis mértékű javulás volt megfigyelhető. Csehországban azonban 4-5%-os, Horvátországban több mint 15%-os, Szlovákiában és Lengyelországban pedig 10-11%-os csökkenés volt a tavalyi évben az orosz vendégéjszakák tekintetében.
Ennek kapcsán a Tour Economist készített egy kutatást azt vizsgálva, hogy hogyan változhat az orosz piac a következő időszakban. Eszerint ha még nagyobb konfliktusba csap a jelenlegi orosz-ukrán politikai helyzet, akkor 2015-ben is erőteljes csökkenés várható az orosz turisták számában. Ha növekvő szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, akkor a csökkenés szintén tovább fog tartani, de 2015 második felétől már talán várható javulás. Amennyiben a jelenlegi szankciók életben maradnak, akkor az év második felétől jóval erőteljesebb emelkedés lehet, ha pedig bizonyos szankciók megszűnnének, akkor az eddigi növekedést továbbra is fenn lehetne tartani.
Ráadásul Oroszországban mostanában egyre inkább propagálják a belföldi turizmust, a kutatásból pedig kiderül, hogy a 2014-15-ös időszakban a belföldi utazások számának növekedése erőteljesebb, mint a kiutazás, de 2015 második felétől és 2016-ban várhatóan a kiutazó turizmus is elkezd újra növekedni.
A kutatás szerint a 2013-16-os időszakban Magyarország az 5-10% közötti csökkenési tartományban van, ami jónak tekinthető abból a szempontból, hogy nem akkora a várt csökkenés, mint sok más európai országban. Ha a jelenlegi konfliktus Oroszország és Ukrajna között fennmarad, akkor bizonyos vélekedések szerint – a legrosszabb esetben – viszont nagyobb, akár 50%-is forgalomcsökkenés is lehet világszerte.
A kutatás két javaslatot tesz az egyes desztinációknak. Az egyik a kiutazó orosz kereslet pótlása más piacokról, a másik egy fenntartható marketingtevékenység.
Együttműködés Hévízzel
A Magyar Turizmus Zrt. éppen az orosz helyzet miatt kezdett a hévízi TDM-mel, Hévíz városával és helyi szolgáltatókkal együtt egy olyan programot, ami Hévíz pozicionálásának erősítését jelenti egyéb új piacokon, amelynél szóba jöhet Csehország, Skandinávia, Dél-Németország és Ausztria is.
Papp Gábor, Hévíz polgármestere elmondta, hogy 2014-ben 1,9% orosz vendégéjszakával volt kevesebb a fürdővárosban, és hozzátette, hogy véleménye szerint a javaslatok tekintetében mindkét irányba el kell menni, vagyis az új piacok keresése mellett a fenntartó marketingtevékenységet is folytatni kell. A polgármester kiemelte, hogy Hévízen tavaly körülbelül 30.000 orosz turista volt, és úgy gondolja, hogy – tekintve Oroszország népességét – ez nem olyan nagy szám, amit ne lehetne szinten tartani, főleg, hogy Magyarország azon országok között szerepel, ahol a legkevésbé lehet érezni a visszaesést. A fenntartó marketingtevékenység alatt Papp Gábor elsősorban a személyes megjelenést érti, vagyis el kell menni Oroszországba, és a helyi, kiutaztatással foglalkozó utazásszervezőkkel vagy akár biztosító társaságokkal, illetve a nagykövettel, főkonzullal kell folyamatosan tárgyalni, fenntartani a kapcsolatot, de Hévíz az orosz utazási irodák szövetségével is tartja a kapcsolatot.
Papp Gábor elmondta, hogy 2010 óta folyamatosan keresik az új piacokat is, és kisebb-nagyobb sikerekkel járnak. Hozzátette, hogy a város az orosz helyzettől függetlenül is lépett volna lehetséges új küldőpiacok irányába. Főként Németorzág egyes területeire, Ausztriára és Svájc bizonyos részeire vonatkozik az, hogy nem kampány jelleggel szeretnének megjelenni ezeken a területeken, hanem – a területet leszűkítve, vagyis autóval elérhető távolságokig terjeszkedve – egy állandó jelenlétet próbáljanak megteremteni ezeken a piacokon. Ehhez sok pénzre van szükség, de számos hévízi cég jelentős nagyságrendben tett hozzá bizonyos összegeket a saját marketingtevékenységeik költségén felül. Az összegyűlt összeghez Hévíz városa még egyszer annyit hozzátett, melyhez a Magyar Turizmus Zrt. is hozzájárult, így végül százmillió forint jött össze erre az együttműködésre. Ebből két-három tartományban már fenn lehet tartani a folyamatos jelenlétet.
A skandináv területen pedig a kulcskérdés, hogy meg tudja-e győzni a város az ottani orvostársadalmat arról, hogy a gyógyturizmus létezik és működik. Ehhez szükség lenne többek között magyarországi gyógyvizekkel kapcsolatos kutatási eredményekre.
