Téli fürdőtúra gasztroélményekkel

2016 a gasztroélmények éve lesz a magyar turizmusban. Ennek jegyében indultunk útnak, hogy felfedezzük az Észak-Alföld ízeit, gasztronómiai különlegességeit és ezek lelőhelyeit. A szervező – a Magyar Turizmus Zrt. – egyúttal megmutatta nekünk a térség fürdőit és ezek legfrissebb fejlesztéseit is.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Első állomásunk Debrecen volt. Magyarország második legnagyobb városa teljes karácsonyi pompájában fogadott minket. Célpontunk a Református Nagytemplomtól néhány száz méterre található apró büfé volt, ahol már az ajtóban éreztük a vendégváró illatokat. Az Ikon Street Debreceniző kulthellyé szeretne válni a város szívében.

– Számunkra ez hitvallás, egy misszió, hogy elkészítsük a legjobb debrecenit. A klasszikus termék hetven százalék sertés- és harminc százalék marhahúsból áll – mesélte az üzlet üzemeltetője, miközben gőzölgő tálakon hozták ki nekünk a karikákra vágott finom falatokat. – Ha az alapanyag, no meg a hazai paprika minősége kifogástalan, akkor szinte minden adott a sikerhez. A bolti termékekben sokszor nem több a hús aránya negyven százaléknál, a többi ipari töltőanyag, ezért tudják azokat olcsón kínálni. De nincsenek csodák, a jó minőségű áru ezért soha nem lehet olcsó. A páros kolbásznak nemcsak a városban van nagy sikere. A pesti Street Food fesztiválok egyik kedvence lett a termék, és a tulajdonosok azt tervezik, hogy jövőre a fővárosban is megnyitják üzleteiket, egyszerre kettőt is.

A Nagyerdő rejtelmei

Ha valaki Debrecenben jár, szinte elképzelhetetlen, hogy ne látogasson el a városközponttól mindössze 3-4 kilométerre található „Nagyerdőre” – ahogy az itteniek mondják. Irodalmi nagyjaink közül sokan szívesen sétálgattak itt az évszázados fák alatt, legtöbbjük szobrát az erdő ma is őrzi. Nemrégiben óriási átalakítás, korszerűsítés történt itt: a több mint 2 milliárd forintos beruházással megújult a terület. A Békás-tó kibővült, Ködszínház névre keresztelt multimédiás szökőkút létesült, ahol szezonban a vízpermetre Debrecent bemutató kisfilmeket és lézeranimációkat vetítenek. Futó- és tornapálya szolgálja az aktív pihenést kedvelőket, és itt található az Aquaticum fürdőkomplexum is. A létesítmény termálfürdő része a közelmúltban újult meg. A fürdőközpont a 33-38 fokos gyógyvizet saját kútjából kapja. Összetétele igen alkalmas a mozgásszervi panaszok gyógyítására, tünetmentesítésére, ezt segíti a két különálló speciális medence is, ahol az igen népszerű vízi gyógytorna és súlyfürdős kezelés történik.

Szaunázók paradicsoma

Kevés helyen van még Magyarországon ilyen minőségű és ekkora alapterületű szauna, mint itt, Debrecenben. A Szaunavilágban nagyméretű, üvegfalú finn szaunák, gőzkabinok, jégkút, tepidárium, hideg vizes csobbanó és Kneipp-medence mellett két elkülönített pihenőszobát és pihenőkertet is találunk. A halk relaxációs zene és a hangulatvilágítás testnek és léleknek egyaránt felüdülést nyújt. Egészen más szórakozási lehetőségeket kínál az üvegfolyosón keresztül megközelíthető Élményfürdő. A hatalmas üvegkupola alatt elterülő víziparadicsom megépülése idején, 2003-ban az első ilyen létesítmény volt Magyarországon. Már akkoriban is jártam itt, így volt viszonyítási alapom, vajon mi is változott azóta. A medencék és a hosszú csúszdák környéke szinte mediterrán oázissá változott a rengeteg zöld növénytől, ami azóta idekerült. A modern üvegfal, a csőlabirintus és a természetes örökzöld különleges hangulatot kölcsönöz a helynek. Bár ott jártunkkor – hétköznap délelőtt lévén – nem volt nagy tömeg, de azt megtudtuk, hogy hétvégente általában telt házzal üzemel a fürdő. Nagyon sokan a határon túlról érkeznek.

A hetedik fiú birodalma

Népmesébe illő történet, ahogy a szegényember hetedik fia nekiindul a nagyvilágnak, majd felnőttkorára visszatérve megvalósítja álmát: épít egy kacsalábon forgó kastélyt. A Nyíradony-Tamásipusztán található Borostyán Medhotel tulajdonosa – aki a család nyolc gyermeke közül valóban a hetedik volt a sorban – elmesélte nekünk, itt minden az ő elképzelése és ízlésvilága szerint épült. A beruházást már decemberben át akarták adni, de még javában folynak a munkálatok: állványokat, festőket és malterosvödröket kerülgettünk, amikor körbejártuk az épületet. A fényűző szintet megcélzó, báltermi hangulatot idéző rendezvényteremben mesélt nekünk a tulajdonos arról, mire is szolgál majd a szálloda: a kastély egy felső kategóriás gyógyhotelnek ad otthont 10 rendelővel, 2 műtővel, 49 superior szobával, 18 családi lakosztállyal és az alagsorban hatalmas, 400 négyzetméteres gyógyvizes medencével büszkélkedő wellness-részleggel. Bár a környék nem éppen a hegyeiről ismert, a szomszédos dombon sípálya is épül felvonóval. Csak néhányat sorolok fel a leendő gyógyszálló tervezett szolgáltatásai közül: menedzserszűrés, hasi, térd-, boka- és csípőbeavatkozások, lézer-, ér- és intimsebészet, különféle bőrkezelések, mozgásszervi rehabilitáció. A tulajdonos reményei szerint sokan jönnek gyógyulni majd (keleti) határainkon túlról.

Szent vért kóstoltunk

Egy kis kitérővel kezdtük következő megállónk, Nyírbátor felfedezését, hiszen először a Báthori Várkastély és Panoptikum impozáns épületét látogattuk meg. A majdnem tíz éve felújított kastély egykor a Báthori család ebédlőpalotája volt, ma múzeumnak ad otthont. Aprólékosan, mívesen kidolgozott, életnagyságú figurák mutatják be a történelem egy-egy pillanatát, a hajdani mindennapokat és a családhoz kötődő legendákat. A nagyteremben egy igazi főúri lakoma pillanatát leshetjük meg, a terített asztal látni engedi, hogy hajdanán bizony nem fukarkodtak egy ünnepi étkezésnél a fogások mennyiségével. Különlegességet is kóstolhattunk: a Bátori Szent Vér likőrt, amely az újfehértói fürtös ágyas meggypálinka egyik változata, és a város egyik büszkesége.

24 órás úszóverseny a sárkányok földjén

2010-ben adták át Nyírbátorban a Sárkány Wellness- és Gyógyfürdőt. Különlegessége, hogy tartozik hozzá egy 16 apartmanból álló szálláshely is. Az apartmanok egész évben, a téli időszakban is működnek. A fürdő látogatói mintegy ötven százalékban a határon túlról érkeznek. Két minősített gyógyvizes kút biztosítja a vízellátást. De nemcsak a gyógyulni vágyóknak ideális ez a fürdő. Nagyméretű úszómedencéje versenyek rendezésére is alkalmas. Ott jártunkkor éppen a szokásos évi 24 órás úszóversenyre készültek, a nagymedencében az elkülönített pályákon még az esti órákban is edzés folyt. A budapesti árakhoz szokott ember elcsodálkozhat azon, hogy itt milyen barátságos árakon fürdőzhetünk: alig több mint háromezer forintért egy kisgyermekes család is eltöltheti itt az időt. Természetesen úszásoktatás és babúszás is szerepel a szolgáltatások között.

Vásárosnamény – az első nap vége

Már erősen belecsúsztunk az estébe, amikor Szatmár-Bereg szívébe, Vásárosnaményba értünk. Bevallom, elfogult vagyok, ez a vidék évek óta a szívem csücske, magánemberként is sokat járok ide. Nemcsak a kivételesen szívélyes vendéglátás, hanem a különleges természeti, kulturális és gasztronómiai adottságok, no meg a vidék érintetlensége miatt. Vendégszeretetben most sem volt hiány, hiszen vendéglátóink már a Hotel Hunor kapujában vártak minket, hogy a környék két nevezetes gyümölcsét, az almát és a szilvát megkóstoljuk. No persze pálinka formájában, ahogy az itt szokás. A szálloda tulajdonosa egyben szenvedélyes vadász is, immár évtizedek óta. A hotel a pincétől a padlásig magán viseli ennek nyomát, hiszen az étkészlettől a szobák elnevezéséig minden e tevékenységre utal vagy emlékeztet. A felső szinten egy fény- és hangjátékkal kiegészített hatalmas vadászati gyűjtemény található, kitömött állatokkal, szavannai és erdei jelenetekkel, fegyverekkel, szakkönyvekkel és monitoron az elmúlt évtizedek vadászkalandjainak videófelvételeivel. Egy fővárosi múzeum is megirigyelhetné ezt az anyagot. Én amellett, hogy fejet hajtok a gyűjtemény teljességén, bevallom, a vizilovakkal vagyok... azaz sajnálom szegény állatokat, és jobban szeretném, ha a saját élőhelyükön szaladgálhatnának.

Szatmári estebéd éjszakai fürdővel

A pálinka kellően megágyazott a helyi gasztronómia fogásait felvonultató vacsorához. Természetesen nem maradhatott ki a környék jellegzetes fogása, a kötött-tészta leves, ami ízvilágában legjobban a lebbencsre emlékeztet. A vadból készült főfogást még egy zseniális haltepertő is megelőzte. A vörös kaviár ugyan Ukrajnából érkezett, de tökéletes volt. Az igazán hosszú nap után még várt ránk egy éjszakai fürdőlátogatás a Szilva Termál- és Wellness fürdőben. A dolgozók csak miattunk maradtak már, amikor kétórás késéssel, este tízkor beözönlöttünk kipróbálni a fürdő szolgáltatásait. A wellness-részleg príma medencéiben vártuk ki sorunkat, hiszen egy ajándék masszázst is kapott mindenki. Talán nem a legegészségesebb vacsora után szaunázni, de eltökélt szándékom volt, hogy kipróbáljam ezt is. Nos, nem kellett csalódnom. A kabin még egy harcedzett finn vagy orosz tengeri medvének is tökéletes lett volna, nyoma sem volt az „épp hogy fel van fűtve” érzésnek. A hideg vizes csobbanó is ütötte a nemzetközi normákat, a víz hőfoka talán a 12 fokot sem érte el.

Búcsúreggeli – irány Nyíregyháza

Nem tudom, reggel hányan szokták munkába menet előtt szarvaskolbásszal, sült májjal, tepertővel, fürjtojással kezdeni a napot, de mi ezt tettük a következő reggelen. Hibátlan szilvalekvár volt az étkezés vége, persze olyat kell elképzelni, amiben megáll a kanál – ez a környék egyik specialitása. Így búcsúztunk Szatmártól, hiszen várt még ránk Nyíregyházán egy alapos körbenézés.

Mint érkezésünkkor megtudtuk, egy 2.1 milliárdos kiemelt projekt keretében valósult meg Sóstó komplex szolgáltatásfejlesztése. Minden nagy attrakcióban történtek fejlesztések. Az Állatparkban például az Andok háza készül el jövő tavaszra. A park bemutatását Révészné Petró Zsuzsanna vezette, aki elmondta, hogy Magyarországon ez az egyetlen állatkert, amelyik teljesen önfenntartó, mindenféle támogatás nélkül működik. Ez nemcsak az ötletekben mindig bővelkedő Gajdos László igazgatónak, hanem a lelkes, szinte fanatikus dolgozói csapatnak is köszönhető. A télies időben remekül érezték magukat a fókák, és a júliusban született borjúfóka bébivel, Bonifáccal is megismerkedhettünk. Ezután a zöld piramist jártuk végig, amely számos trópusi állatnak és növénynek ad otthont. Ha nem is egyedüli Magyarországon, de mindenképpen látványos az üvegfolyosóval ellátott hatalmas akvárium. Az épületben felszerelt kötél függőhidak, a dzsungelszerű növényzet és a vízesés különleges élményt nyújt az idelátogatóknak. Az állatkerttől nem túl messze érdekes látványosság a Sóstói Múzeumfalu. Elsősorban a környék két nagy tájegységének népi építészetét mutatja be. A már említett fejlesztésből itt egy látványos Árpád-kori falu néhány házát építették fel. Ha ilyenek már nem is, de a múzeumfalu közepén álló fatemplomhoz hasonlók szerencsére még több helyen megtalálhatóak Szatmár-Beregben.

Az együtt gondolkodás gyümölcse

Sétánk során megtudtuk, hogy Sóstón ez a látványos fejlődés úgy jöhetett létre, hogy az összefogás, az együttgondolkodás folyamatos egyeztetéssel, tudatos tervezéssel párosul. Fontosnak tartják a marketing és kommunikáció összehangolását is. A Nyíregyházán található öt fürdő közül négyet az Országos Tisztiorvosi Hivatal 2012-ben gyógyfürdővé minősített, egy évvel később pedig az ország tizenharmadik gyógyhelyévé vált Sóstó. Kétnapos látogatásunk végén az Aquarius új fejlesztését, a fürdőgyógyászati részleget jártuk végig. A szárnyat a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel: elektronikus beléptető és öltözőrendszer, mozgáskorlátozott illemhelyek és zuhanyozók segítik az idelátogatókat. Természetesen az egész fürdő akadálymentesített. Található itt fiziko- és balneoterápiás részleg, szinte minden kezeléstípushoz külön helyiségek állnak rendelkezésre. A korszerű rendelőkben folyamatos orvosi ellátást nyújt a fürdő és egy pompás gyógytornaterem is helyet kapott tükör- és bordásfallal, kiegészítő eszközökkel.



Fotók: Vinnay Péter


Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart problémáit

Alkoholtilalom és a bulihajók száműzése - a főváros rendezné a pesti rakpart problémáit 

A fővárosi önkormányzat kitiltaná a hajók nagy részét a pesti rakpartról.
Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen

Két napig hajnalig nyitva a Szentendrei Skanzen 

Új zenei és művészeti fesztivállal bővül a Szabadtéri Néprajzi Múzeum programkínálata.
Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival

Ismét találkozhatunk a Google Utcakép autóival 

A Google Utcakép autói idén tavasszal újra visszatérnek a magyar utakra.
Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák

Különleges túraútvonalon láthatóak a Kékvándor fotográfiák 

Túraútvonal-szerű kiállításon tekinthetők meg Burger Barna az Országos Kéktúrán készült fotográfiái a Természettudományi Múzeumban
Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Sok munkavállaló ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez 

A nagyobb rugalmasságra már a pandémia idején is volt igény.
Kertek a turizmusban,  turizmus a kertekben

Kertek a turizmusban, turizmus a kertekben 

Kétnapos, "Kertörökség a turizmusban" címmel konferencia vette kezdetét szerdán, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat

Szezonnyitó kedvezmények várják hétvégén a bringásokat 

Több mint 80 kerékpárosbarát szolgáltató készül akcióval hétvégén a Föld napjára. 
Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került

Az Év Tájházvezetője díj Újbarokra került 

Az Év Tájházvezetője elismerést és a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége életműdíjat adták át Szentendrén, a Skanzenben.
Esztergom megnyitotta az idei rendezvényszezont

Esztergom megnyitotta az idei rendezvényszezont 

Esztergom minden korábbinál színesebb rendezvényszezont nyit az idei évben.
Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón

Először született magyar győzelem a brüsszeli díjátadón 

A fesztivál során immár negyedszerre osztották ki a rangos NEB díjakat, amelyek innovatív és fenntartható európai projekteket díjaznak

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.