A Budapest Airport vegye meg a házamat!

2012. január 29. 08:39

Ugyanazon a napon, amikor a Budapest Airport bejelentette XVII. kerületi zajszigetelési munkáinak befejeztét, a XVII. kerület polgármestere lakossági fórumot hívott össze. Az ott élők mielőbbi beavatkozást várnak, legalább a hatályos jogszabályok betartását, de leginkább további repülési korlátozásokat követelnek a fel-és leszálló gépek zaját illetően. De egyesek odáig mentek, hogy a BUD vásárolja meg szerintük elértéktelenedett ingatlanjukat.

Kapcsolódó cikkek

A fórumon jelen volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztályának szakértője és vezető főtanácsosa, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légyügyi Hivatalának repülésvédelmi felügyelője, környezetvédelmi felügyelője és a légiközlekedési zaj és környezetvédelmi felügyelője, a Budapest Airpot Zrt. részéről a környezetvédelemért felelős igazgató, a környezetvédelmi fejlesztési vezető, közkapcsolati szakértő, valamint a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. részéről a légiforgalmi főosztályvezető és a környezetvédelmi és munkabiztonsági csoportvezető.

Riz Levente, Rákosmente polgármestere nyitó beszédében elmondta, hogy a legnagyobb problémát a kettes kifutópálya zaja jelenti. Az önkormányzat honlapján olvasható közlemény szerint az 1980-as években jogszabálysértő módon építették a pályát, hiszen az akkori rendelet 5 km-es védőtávot írt elő, ehhez képest csak 1,6 km-re esik Rákoshegytől. A lakosság már a 80-as években tiltakozott, a sikeres felháborodásnak köszönhetően 1984 és 1997 között átmenetileg megszüntették a kettes kifutópálya használatát. 1998-ban azonban a korlátozás megszűnt, majd a 2004-es kormányrendeletben szabályozták a használat módját – tette hozzá a polgármester.

Riz Levente a lakosokkal egyetértésben elmondta, hogy folyamatosan megsértik az előírásokat, hiszen nemcsak reggel 8 és 22 óra között használják a kettes kifutópályát, hanem éjszaka és hétvégén is, ami a pihenésben zavarja az ott élőket. A polgármester emellett kifogásolta, hogy nem vetnek ki légi közlekedési bírságot, ezt például a tiltott időszakban való repüléskor lehetne alkalmazni. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az így keletkező összeget a kárban szenvedő lakosok használhatnák fel. Ahelyett, hogy ez így történne a légitársaságok által fizetett zajvédelmi díjat a Budapest Airport kapja meg zajvédelmi célokra - állítja. Az érdekesség szerinte az, hogy a 3-400 millió forintos bevételnek nincs nyoma a térségben. Riz hozzátette, hogy ebből az önkormányzatok szeretnének részesedni és a pénzt, zajszintet csökkentő beruházásokra fordítani.

A lakosok sorra tették fel kérdéseiket, melyekre azonnali egyértelmű választ vártak. Házaik elértéktelenedtek - panaszolták, és többen is sürgették, hogy Budapest Airport vásárolja meg azokat, hogy a kapott pénzből új ingatlanhoz juthassanak.

A fórumon a legtöbb kérdés Szarvas Gáborhoz a Budapest Airport Zrt. környezetvédelemért felelős igazgatójához szólt, aki elmondta, hogy tisztában vannak a rájuk háruló felelősséggel és igyekeznek csökkenteni a zajterhelést. Emellett felvetődött a lehetőség, hogy Riz Levente polgármester és a Budapest Airport Zrt. összeül és közösen megvizsgálják annak a lehetőségeit, hogy a reptér megvásárolhatná-e azon telkeket, melyeket a lakók eladnának. Rákosmente Önkormányzata és Rákoshegy lakói közösen próbálnak megoldást találni az ügy mihamarabbi pozitív lezárásához.

a 'légitársaságok' rovat további cikkei

Címkék

Ferihegy, zajszigetelés, zajterhelés

Olvasói vélemény: 0,0 / 10

Értékelés:

Megosztás

Kedvencek közé

Szóljon hozzá!

Küldés e-mailben

kapcsolódó cikkek

Hozzászólások (1 db)

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!

kertvendeglo 2012. 01. 29., 11:16	#1
A közlemény valótlant állít. 1984 és 1997 között egyáltalán nem szünetelt a kettes kifutópálya használata. Erről a pályáról érdemes tudni, hogy felszállásra az ún 13-as pályát használják, azaz a délkeleti, 130 fokra néző irányt, többnyire a 2-es terminálokról induló gépek. Az egyes előtti forgalmi előtérről legfeljebb a Cargolux 747-es Boeingja szokta bekérni, mivel az igen nagy gép, hosszú nekifutási úttal, a 13-as bal - kettes pálya 130 fok felé - pedig majd' 4 kilométer. A nekifutás zaja a gyorsítás kezdeti szakaszában bizonyára hallható, de a gépek közben folyamatosan távolodnak, emelkednek, és ha a felszállást követően nyugatra is tartanak a bal forduló végén már akár 3000 méteren is lehetnek, ha nem többön, onnan meg már nagyságrendekkel kisebb a zajterhelés. Leszállni 13 bal-ra, azaz a város felől Vecsés irányába csak elvétve jön bármi is. Leginkább akkor használják, ha valamilyen műszaki vagy forgalmi ok miatt zárva a párhuzamos 13-as jobb, azaz egyes pálya. A fel- és leszállások irányát a talajon éppen fújó szél iránya és sebessége határozza meg. Ez naponta akár többször is változhat. Párhuzamos pályák esetén a pályák kiválasztását a le- és felszállásnál szükséges gurulás hossza is befolyásolja. Ha csak egyéb műszaki vagy forgalmi okok nem indokolják, a gurulás útvonalát a legrövidebbre fogják; addig is kevesebb kerozint pöffent a levegőbe egy gép és kevesebbet zajol a földön, illetve a forgalmat, különösen a csúcsidőszakokban, könnyebb így pörgetni. Ezek miatt 13-as pályairány esetén a jobb, azaz a ferihegyi gyorsforgalmihoz közelebb eső egyes pályát adják a forgalmisták leszálláshoz, akár az 1-es, akár a 2-es terminálra érkezik a járat. (Utóbbi esetében figyelemmel vannak a lakóövezet közelségére is. Valóban - a világon és Európában nem egyedülálló módon - túl közel van a 13 bal a pályaküszöbhöz, míg 13-as jobbnál földetérés előtt kilométereken erdő és temető fölött száll a gép 130 fokos pályairányon.) Ugyanennél a pályairánynál felszálláshoz az 1-es terminál elől induló gépeknek a 13 jobbot, 2-esről 13 balt rendelnek párhuzamos üzemben. Ellentétes, azaz 31-es pályánál (310 fok) felszálláshoz szinte minden gép 31 balt kap, mivel mindkét terminálról ide kell a legkevesebbet gurulni. A pályaközépen felkapott gép, mire lakott terület fölé ér a köztemető túloldalán, már több száz méter magasan tolja. Ugyanennél a pályairánynál leszálláskor viszont párhuzamos üzem van; a 31 balra és 31 jobbra termináltól függően egyaránt jönnek be gépek Vecsés felől, lakott területet alacsony magasságon nem érintve, szinte alapjáratú hajtóművekkel. A pályával párhuzamosan változó távolságra fekszenek lakott területek, de a hivatkozott 5 kilométeres távolság tudtommal a pálya hossztengelyében található lakóövezetkre vonatkozik. Párhuzamosan a pályákkal a legközelebbi ilyen terület Bélatelep illetve a Sajó és Lajta utcák által határolt XVII. kerületi terület. Az ő fejük biztos fő egy-egy lármásabb felszálláskor. Az meg, hogy a BUD vegye meg a házukat, valahol jellegzetesen magyar tarhálás, akár régóta ott lakókról van szó, akár az utóbbi időkben kiköltözöttekről. Aki újonnan vagy az elmúlt 35 évben vett ott házat tudta, hogy mi vár rá. Ahogy egy volt egyetemi oktatóm mondta: „A hetes buszra felszálló ember annak tudatában teszi ezt, hogy ott tömeg van.” Feltételezem, hogy az a generáció már kihalóban, amelyik akkor költözött az érintett részre, amikor még nem volt Ferihegy. Ne feledjük, a II. Világháború alatt már megkezdett reptéren 1950-ben már üzem folyt. Kíváncsi vagyok továbbá, hogy ma Magyarországon egy önkormányzat, ha neki fizetnék a légitársaságok a zajvédelmi díjat, vajon mekkora részét sikkasztaná el ennek. Másrészt ez olyan precedenst teremtene, hogy ezen az alapon jöhetne akár a második kerület is, hogy 13-as jobbnál náluk is közel búgnak a turbinák, pézt ide a markunkba! (Túl hosszú lenne, de ott is van azért egy-két, a realitásoktól elrugaszkodott alak, aki meglepő légiforgalmi ötletekkel áll elő.) Ahogy precedens értékű lehet az 2009-es birósági ítélet, mely az egyenesen a repülő üzem leállítását követelő felperesnek nem adott igazat. A 20 milliós kártérítést sem kapta meg a bélatelepi lakos. A polgármester, amikor tegyük fel az adófizetők pénzéből épp hivatali útra utazik egy kora reggeli, késő esti járattal, vagy akkor érkezik, vajon nyugtalanul fészkelődik-e az ülésben, hogy a démosznak alant most aztán milyen rettenetes? Vagy inkább szolgálati gépkocsin hajtat akár Madridig, ha kell? És hova tenénk ezt a repteret máshova? Mindig és mindenhol lesznek - olykor joggal - elégedetlen szomszédai. Egyetlen pálya az önkormányzat elvárt korlátozásokkal aligha tudná kiszolgálni a mára 9 milliós forgalmat bonyolító Ferihegy forgalmát, mely remélhetően nőni fog.