A délelőtti előadás sorozatot Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, aki “Értékmegőrzés és értékteremtés: A felelős turizmus oktatása és kultúrája” címmel tartott előadást. Előadásában beszélt a marketingszervezet fő céljairól és feladatairól, a partnerek fontosságáról, a fejlesztésekről és kiemelt néhány sikeres programot. Hangsúlyozta a kulturális turizmus szerepét, melyen belül a fesztiválok továbbra is a legnépszerűbbek a belföldi vendégek körében. A népszerűségért nem csak a programok a felelősek, egy kutatás rámutatott, hogy a látogatók fele a jó ételekért és italokért látogat el ezekre az eseményekre. Végezetül összefoglalta a nagy sikerrel zárult Turisztikai Világnap eredményeit. A vendégszeretet a középpontba állító eseményen a turistáknak szánt kis csokoládék és ingyenes térképek mellett a kísérő mosoly is szélesebb volt.

Dr. Tóth Zoltán, a Budapesti Gazdasági Főiskola képviseletében egy több országra kiterjedő kutatás eredményeit foglalta össze, melyben az európai turizmus fenntartható fejlődésével kapcsolatos reakciókat gyűjtötték össze 11 országot és 37 változót vizsgálva.

Hervé Fournier, projektvezető, a svájci Valais kantonból érkezett és előadásában a térség Agenda 21-en alapuló fenntartható turizmussal kapcsolatos fejlesztéseiről beszélt. Jelenleg 132 cég érdemelte ki az “Excellence Valais” címet, mely cégek a szigorú kritériumrendszernek teljes mértékben megfelelnek. A szakember szólt a 0 km-es szabályról is, melynek értelmében csak azt tekintik helyi terméknek, amely egyáltalán nem utazott.

Darko Lacmanović, a Montenegrói Mediterrán Egyetem Turizmus Iskolájának docense a felelős turizmus szerepét mutatta be hazájában egy tanulmány alapján. A kutatásban azt vizsgálták, hogy a látogatók különböző szegmensei milyen motivációval érkeznek és mennyire elégedettek a meglévő szolgáltatásokkal.

Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviseletében “Hogyan segítsük elő a turizmust és őrizzük meg a helyi értékeket?” című előadásában az európai identitás fejlesztéséért szállt síkra. A magát elsősorban korzikainak tekintő szakember rámutatott az európai turizmus egyenlőtlenségeire és az etika fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy véli, hogy egy település sokkal több, mint csupán termék vagy desztináció, az ott élő embereket, a nyelvet, a kultúrát és a gasztronómiát nem lehet kereskedelmi áruként kezelni. A cél az európai vidék promóciója, melynek következtében a turizmus területi eloszlása egyenletesebbé válhat, és nem történhet meg bizonyos területek lerohanása, mely a turizmust hosszú távon fenntarthatatlanná teszi. Számára a turizmus tulajdonképpen kulturális csere, ahol a helyi termékek fogyasztása áll a központban.