A Karya-csőd nemzetközi háttere

A törökországi Karya Tour egyik tulajdonosa, Özgür Ekinci a következőképp magyarázta a csőd okát a Hürriyet című török napilapnak adott nyilatkozatában: „A nehéz piaci környezet és a növekvő versenyhelyzet vezetett a fizetésképtelenséghez. Nem tudtuk megtölteni a helyeket a chartergépeken, ezért árat csökkentettünk, és végül veszteségesen árultuk a helyeket.”

A török tengerparti szállodákat tömörítő AKTOB szövetség elnöke részletes adatokat közölt a csőd által érintett turisták nemzetiségi megoszlásáról: a 3640 turista közül 1784 érkezett Ukrajnából, 1045 Szlovákiából. Magyarországról 550 fő tartózkodott kint a csőd bejelentésekor. A fennmaradó körülbelül 400 utas Lengyelországból, Belorussziából és Oroszországból érkezett. Az Antalya környéki szállodák vesztesége meghaladja az egymillió dollárt.

Július 9-én ukrán turistákat tettek ki antalyai szállodákból, miután a Karya Tour nem fizette ki a vendégek szállásdíját. Ezt követően nyilvánította fizetésképtelenné a Kijevi Gazdasági Bíróság az ottani Karya Tour utazási irodát a Holos Ukrainy nevű lapban megjelent cikk nyomán. A hoppon maradt ukrán turisták hazahozatalát az ukrán konzulátus segítségével a Tez Tour végzi, a tervek szerint július 22-én érnek haza az utolsó érintett utasok.

Az Interfax hírügynökség értesülései szerint 4000 ukrajnai utas nem tudott elutazni a csőd miatt, ők kártérítésre tarthatnak igényt. Ukrajnából egyébként évente 80-100 ezer főt utaztatott az utóbbi években az ott már közel tíz éve működő Karya Tour.

Hazai iparági szakértők szerint a Karya kiesése Magyarországon jót tesz a túlkínálattal küszködő piacnak, így a megmaradó játékosok pozíciói erősödhetnek. Zám Tibor, a Best Reisen ügyvezetője szerint ez igaz, ugyanakkor három szempontból is negatív hatással lesz a piacra a Karya csődje. Egyrészt a törökországi szállodák keményebb feltételeket fognak jövőre támasztani (magasabb árakat, előrefizetést kérnek), másrészt a magyar utasok körében komoly bizalomvesztést jelent ez az esemény, végül a viszonteladók is jelentős bevételtől estek el. Ennek hatására Zám Tibor szerint akár az is elképzelhető, hogy szeptemberben 80-100 viszonteladó iroda kerül olyan helyzetbe, hogy nem fog tudni fizetni a tour-operátoroknak, esetleg emiatt pedig túraszervezők kerülhetnek nehéz helyzetbe. A megoldás a viszonteladó irodák kötelező inszolvencia biztosítása lehetne.

Egy lapunknak nyilatkozó másik szakember szerint a forintgyengülés mindenkinek, így a Karya Tournak is komoly veszteségeket okozott az elmúlt hónapokban. Volt tour-operátor, amely árat emelt, volt, amely árképzését változtatta meg, több charterjáratot pedig leállítottak a döcögős keresletet látva. Van olyan vélemény, amely szerint az igazi gond nem Magyarországon, hanem Ukrajnában volt: az ukrán nemzeti valuta gyengülése küldte végül padlóra az egész céget. Az utazásszervező csődje miatt egyébként az érintett országokban több mint 300 utazási irodai dolgozó veszítette el az állását, akik számára a nyári szezon közepén nagyon nehéz lesz új munkahelyet találni. A karyatour.net honlap szerint Ukrajnában 70 főt, Magyarországon 15-öt, Szlovákiában pedig 20-at foglalkoztatott a társaság, mielőtt fizetésképtelenné vált volna.