Dr. Budai Zoltán uniós felmérésre hivatkozva súlyozta a kultúra, mint utazási motiváció jelentőségét: Európában a rekreációs célt előkelő helyen követi a városlátogatás, de bármi is legyen a fő indíték, a kultúra minden utazás szerves része.

További előny, hogy a kulturális turizmus (akár az egészség turizmus) szezontól független, és fejlesztése segíti a decentralizációt és a hátrányos helyzetű térségek fejlesztését, hiszen sok világörökségünk és műemlékünk épp ezekben a régiókban található. Itt különösen nagy szükség van a TDM-ek felállítására, hiszen a nagyon sokszínű, de szétszórt kulturális értékekből még nem sikerült termékeket létrehozni. Támogatásként javasolják, hogy a leghátrányosabb térségekben az idegenforgalmi adó (IFA) egy forintjához nyújtott állami támogatás mértéke legyen kettő, vagy három forint. Támogatni kell a piacra jutásukat, és a kulturális utak fejlesztését is. Ideális lenne, ha az e célra jutó támogatásokban az unió és a magánszféra aránya növekedne, az utóbbinál önkéntes munkát is szorgalmazni kellene. A stratégiát akcióterv és jogszabályi változtatásokból álló melléklet egészíti ki.

A hozzászólók észrevételezték, hogy az étel/ital kultúránkról, az operettről, mint magyar hungarikumról, és a roma kultúráról kevés szó esett, és a vallási turizmus is besorolható lenne e motivációs körbe. A bizottság tagjai szükségesnek érzik a kulturális turizmus állami támogatását, de független szakértőknek kellene felmérnie a rendezvények turista vonzó képességét, a gazdaságilag már önfenntartó, sőt nyereséges vállalkozásokat kevésbé, vagy alig kellene államilag támogatni.

A kulturális turizmus stratégiáját összhangba kellene hozni a Nemzeti Turizmusfejlesztési-, sőt a Duna-stratégiával is.