A legdemokratikusabb nyaralás

Hajdanán a kempingezők jó része egy hátizsákkal meg egy hálózsákkal indult világgá. A kempingturizmus ma már itthon sem csak a vékony pénztárcájú fiatal utazók programja, a nyugat-európai kempingekben pedig évtizedek óta egymás mellett nyaral a sátras tinédzser, a lakókocsis nyugdíjas és a jól szituált lakóbuszos középkorú. Az új utazási trendek, valamint a környezettudatos életmód terjedése világszerte a kempingturizmus reneszánszát hozta. Nálunk ellenben az utóbbi tíz évben is komoly visszaesést mutat a kempingforgalom.

'

A hazai kempingturizmus kialakulása a 60- as évekre tehető, amikor tömegek indultak a balatoni kempingekbe. Rá egy évtizedre bátrabb honfitársaink Bulgária felé vették az irányt, kissé később Jugoszláviába, a tehetősebbek a mediterrán térségbe indultak. A nyolcvanas évek végén a hazai kempingekben már érzékelhető volt a csökkenő kereslet, és a kilencvenes években a belföldi kempingezés több okból is a mélypontra zuhant: egyrészt a kempingezésről sokan a pénztelenségre és a szocialista korszakra asszociáltak; másrészt a wellnessturizmus megjelenésével a hazai utazók másfajta élményeket kerestek, amely az üdülési csekk bevezetésével olyanok számára is elérhetővé vált, akik eddig sohasem nyaraltak szállodában. A hanyatló tendenciához a meglévő kempingek elmaradottsága is hozzájárult, számos kemping színvonala a nyolcvanas évekbeli szinten megrekedt. Külföldön a kempingturizmusban részt vevők motivációja a kezdetektől eltért. A kempingezés a szabad élet híveit vonzotta. Milliók járják évtizedek óta Európát lakókocsikkal, lakóbuszokkal, s elsősorban nem anyagi megfontolásból. Európában a kempingturizmus részesedése az idegenforgalomból az EFCO&HPA (Kempingüzemeltetők Európai Szövetsége) adatai szerint eléri a 23 százalékot.

Hazai helyzetelemzés

Vendégéjszakák hazai kempingekben
2000 2 173 178
2001 2 247 664
2002 2 007 360
2003 1 958 106
2004 1 754 040
2005 1 590 601
2006 1 455 837
2007 1 549 651
2008 1 581 665
2009 1 497 819
Forrás: KSH

A KSH adatai szerint 2009-ben magyarországi kempingekben csaknem 1,5 millió vendégéjszakát töltöttek, amely az összes vendégéjszaka 8,2 százalékát teszi ki. Ez 5,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a 2001. évi több mint 2,2 millió vendégéjszakához képest pedig 30%-os visszaesés.

A honi helyzet alapvető problémáit a 2009 áprilisában lezajlott Balaton-konferencia egyik átfogó tanulmánya összegzi. A tanulmányt az ADAC német autóklub szerkesztőségi munkatársa, Thomas Nitsch jegyzi. A szakember a magyar kempingfejlesztésnek két fő irányát jelöli ki: úgy véli, hogy a külföldieknek a kínálat súlypontját a Balaton északi partjára és a termálvizek közelébe kell helyezni. Annak ellenére is, hogy a visszaesés pontosan a Balaton körüli kempingeket sújtotta a legjobban. A hanyatlás okait a szakember a következőkben látja: a kempingezők viselkedése is az utazás általános trendjeihez igazodik, növekszik az igény a rövid távolságok iránt, és a szolgáltatásoknál az élményorientáltság kerül fókuszba. Döntő a helyes célcsoport meghatározása is, mivel a kínálati elemeket a kereslethez kell hozzárendelni. Magyarország 1989 után mint a Kelet–Nyugat találkozóhelye elvesztette a jelentőségét, megjelentek a régió egyéb desztinációi, is és erősödött a verseny. Horvátország a kempingturizmus nagyágyújává vált, és Európa egyik legszebb tengerpartjával szemben a Balatonnak nem sikerült meghatároznia önmagát, egyedi arculatot kialakítania. Nemcsak a kínálat minősége nem volt megfelelő, de hiányzott a jól átgondolt beruházási kedv. Nitsch szerint az üzemeltetők a rövid távú profit érdekében (amelyhez hozzájárult a területek bizonytalan jövője az ingatlanspekulánsok miatt) a nemzetközi elvárások figyelmen kívül hagyásával fejlesztgettek, amire számos példát lehet felhozni: különösen aggályosak a mellékhelyiségek és a vizesblokkok, ahol előfordult, hogy a zuhanyzókra nem került ajtó. Az ADAC kempingkalauzában felsorolt balatoni kempingek csupán 35%-a rendelkezik medencével, miközben ez az arány a Garda-tónál 67%.

„A kempingezésnél a bungalók, a mobil házak és a kunyhók a jövőben is népszerűek lesznek, de növelni kell a minőséget. A kempingeknek fel kell készülniük a lakóbuszok fogadására, esetleg bérbeadására. Mivel a kempingezés szezonális, a bérobjektumok terjedésével a kihasználtságot jobban lehet optimalizálni, így jövedelmezőbbé válik a vállalkozás. Az időjárástól független szabadidős tevékenységek kínálatát kell gazdagítani. Számolni kell a növekvő átlagéletkorú kempingezőkkel. Mivel a külföldiek többsége és az itthoni utazók egy része is több rövidebb nyaralást tervez évente, lesz egy olyan réteg, amely a kempinget is felkeresi majd. A környezettudatossággal ez a tendencia a jövőben csak erősödni fog. Következésképpen a vendégek magasabb követelményeket támasztanak a kempingekkel szemben, ugyanakkor az árérzékenység is megmarad. Mivel átfogó kínálatot csak a legnagyobb kempingek tudnak nyújtani, a kisebbeknek ajánlott szűkebb célcsoportra koncentrálni, testre szabott ajánlatokkal” – zárta prezentációját Thomas Nitsch.

A tengeren innen és túl

Az Outdoor Foundation által a kempingezés szerepéről elkészített 2009-es tanulmány kimutatta, hogy 2008-ban 7,4 százalékkal több amerikai kempingezett, mint előtte. „A mai gazdasági helyzetben az emberek az egyszerűbb életmódhoz térnek vissza, a kevés etikusabb jelszóval. A kempingezés jó szórakozás, megfizethető és az egész család számára élvezhető” – kommentálja az eredményeket Christine Fanning, az Outdoor Foundation igazgatója. A 33,7 millió kempingező átlagban 14 vendégéjszakát töltött el. 56 százalékuk férfi, 43 százalékuk nő. A 25–44 éves korosztály teszi ki a kempingezők egyharmadát (34,5%), majd őket követi a 45 év felettiek csoportja 29%-kal. A kempingezők negyede az évi 50 000–74 999 dolláros átlagjövedelmű családokból kerül ki, további egynegyed a 100 000 dollár fölötti kategóriából.

A magyarok régi-új kedvence az európai kempingdesztinációk egyik legvonzóbbika, Horvátország. Honfitársaink már a 70-es évektől kezdve jártak az isztriai-félsziget kempingjeibe, amely nemcsak a 80-as években volt a legnépszerűbb kempingdesztináció, hanem 2007-ben is az összes kempingturista 76 százaléka választotta a félszigetet a Croatia Today tanulmánya szerint. A fejlesztések ellenére a kempingek fele még mindig egy-két csillagos kategóriájú. Az Isztria- és a Kvarner-régióban történtek a legnagyobb fejlesztések, itt található az ADAC által Superplatznak minősített kempingek többsége is. Az ország kempingjeiben jelenleg 224 515 főnek jut szállás, 17 strand kifejezetten kempingezőknek van fenntartva. A horvátok a Lika- és a Gorski Kotar-régiót is szeretnék a kempingturizmusba jobban bevonni és a háború előtt oly népszerű Plitvicei-tavak környékét is erősebben promotálni.

Etnikus táborok és luxussátrak

A sátorozás az afrikai szafariknak is elengedhetetlen kelléke, de Afrikán kívül is egyre több helyen bukkan fel a kempingezés a tömegturizmus alternatívájaként. Megjelent a prémiumutazások kínálatában és a hivatásturizmusban is. Az indiai luxuskempingek egyre gyakrabban adnak otthon céges eseményeknek. Az egyik zászlóshajó a The Royal Camps Rajasthanban, amely a letűnt idők pompáját idézi, hálószobával, fürdőszobával, verandával. A luxussátrak bérelhetők és a vendég kívánságára különböző paloták mellett felállíthatók. A Fours Seasons szállodalánc Thaiföldön, az arany háromszögben létesített luxussátras szállodát. A bambuszdzsungel közepén, három ország találkozásánál, elefántok gyűrűjében található a 15 luxussátor, amely egyesíti a 21. századi kényelmet a 19. századi felfedezők romantikájával. A jurta szó hordozható lakhelyet jelent, és a közép-ázsiai sztyeppéken használták a nomádok. A jurtaszállások egyik legszebb példája található Andalúziában: a Hoopoe Yurt Hotel öt különböző jurtát kínál a vendégeknek. A kétszemélyes jurták berendezése tradicionális, egzotikus textilekkel fűszerezve. Jurtakemping Magyarországon is létezik, Visegrádon hagyományos mongol sátorban, festői környezetben pihenhet a látogató.

Weiner Judit, a holland tulajdonú Vacansoleil Hungaria Utazási Iroda ügyvezető igazgatója is megerősíti, hogy a kempingezés egyre inkább a luxusnyaralásokhoz hasonlítható. A kempingek törekednek a magas felszereltségre, és „resort” jelleggel működnek. A korszerű sátrak mellett, amelyek gyakran fapadlóval, ágyakkal, hűtővel és gardróbrésszel felszereltek, mobil házak is a vendégek rendelkezésére állnak. A fő célcsoport a családosok, valamint a baráti körök, mivel a kempingekben minden egy helyen megtalálható: medencék, teniszpályák, éttermek. Szolgáltatásaik közé tartozik a babacsomag, etetőszékkel, kisággyal és fürdetővel. Tinédzserek számára animációs és esti programok segítik a kikapcsolódást. A legközkedveltebb nyaralóhelyszín a magyar utasok körében Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia, valamint a Balaton. „Évente 2500-3000 foglalást bonyolítunk, de a növekvő igényeknek köszönhetően 200%- os piaci növekedésre számítunk.”

Olcsó lengyel, drága olasz kempingek

Az ADAC 2009-es összehasonlító adatai szerint Magyarországon és Lengyelországban a legolcsóbb a kempingezés. A legdrágább és legolcsóbb ország között száz százalék a különbség. Két felnőtt és egy tízéves gyermek számára egy éjszaka egy középkategóriás kempingben minden költséget beleszámítva átlagosan 23,83 euróba kerül Magyarországon, ugyanez Lengyelországban 20,71 euró. Az európai átlag 32,16 euró: átlag alattiak az árak Németországban (25,45 euró) és Ausztriában (29,64 euró). Az átlagnál drágább a kempingezés Spanyolországban (37,21 euró), Hollandiában (34,98 euró) és Horvátországban (33,55 euró). A listavezető Olaszország átlagosan 41,30 eurós árral.

Öko, kaland, wellness – új generációs kempingek itthonról

Martfű 8000 lakosú, csendes, nyugodt város Szolnoktól 16 km-re, a Tisza bal partján. A tóval is rendelkező, egész évben nyitva tartó Gyógykemping a fürdőtől 500 méterre található. A szálláshely 60 lakóautó-, illetve lakókocsihellyel, 2 fős apartmanokkal és 4-6 fős bungalókkal rendelkezik. „Martfűi beruházásunk 2002-ben indult – kezdi a beszélgetést Tomasovszky László vezérigazgató. – Akkor vásároltuk meg a régi városi strandfürdőt, a kúriát és a hozzájuk kapcsolódó területeket. A korszerű fürdő köré épülő többféle típusú szálláshelyet terveztünk: egy helyen kemping, apartman, szálloda.” A fürdő 2009 óta üzemel. A fürdő megnyitásáig eltelt két év alatt főleg üzleti vendégek vették igénybe a kemping apartmanjait, bungalóit. Lakóautós, illetve sátras vendégek csak kevesen voltak. A tavalyi fürdőmegnyitást követően a lakóautós vendégek – ugyan egyszerre még csak kevesen – mindennapos vendégek lettek. Az áttörést az üzemeltetők az idei évtől várják, az előfoglalások és a beeső vendégek számából kiugróan jó szezonra lehet következtetni. A szabadidős turisták a természeti környezet, illetve a fürdő miatt döntenek kemping mellett, a visszatérő vendégek pedig a színvonalas szolgáltatások miatt térnek vissza. „Még nem tudok látható trendről beszélni, azonban a belföldi és főleg a külföldi lakóautós klubok érdeklődése megnövekedett, például most áprilisban bonyolítottunk le egy 54 lakóautóból álló találkozót” – foglalta össze mondanivalóját a vezérigazgató.

Dr. Zsirai Sándor, a szarvaskői háromcsillagos Öko-Park, Panzió, Kemping és Kalandpark ügyvezető-tulajdonosa kilenc éve nyitotta zöld kempingjét. „Hosszú ideig tanulmányoztuk a külföldi trendeket, mielőtt belevágtunk. Botanikusokkal jártuk végig a területet, és felmértük az őshonos növényeket. A növények helye határozta meg az épületek helyét” – beszél az igazgató a kezdetekről. A kempingrész 120 fős, 25-30 sátorhellyel, és ugyanennyi lakókocsi vagy lakóbusz fér el. A kalandparkban szikla, mászófal és kalandpálya található, ezt külsősök is használhatják. Kezdetben 80:20 százalék volt a külföldi és a magyar vendégek aránya az előbbiek javára, most már a hazai turisták adják a vendégek felét. 2008-ban itt rendezték az Európai Nemzeti Parkok igazgatóinak konferenciáját, de volt már dánoknak szervezett lepketúra is. A Bükki Nemzeti Park közelsége miatt egyedi öko- és folklórkínálattal rendelkeznek. Környezettudatos munkájuk elismeréseként 2004-ben Észak-magyarországi Regionális Minőségi Díjban részesültek, és 2012-ig viselhetik a Magyar Szállodaszövetség Zöld Szálloda címét. 2008-ban hazánkban harmadikként elnyerték az Európai Öko-címke díjat, amellyel az egész kontinensen mindössze 177 szálláshely büszkélkedhet. Az utóbbi években a fejlesztésekkel párhuzamosan elindult a magyar kempingek hatékonyabb külföldi promóciója is. Az egyik legnagyobb európai küldőpiac vitathatatlanul a holland, ahonnan már évtizedek óta járnak Magyarországra is. 2009-ben 2,8 millió holland utazott külföldre kempingezni, s a gazdasági válság hatására a kempingturizmus még bővülni is tudott. A Magyar Turizmus Zrt. Benelux- képviselete ezért 2010-ben a kempingturizmusra is fókuszál. Januárban fejeződött be Hollandia legnagyobb kempingszakvására, amelyen a Magyar Turizmus Zrt. önálló standdal vett részt. A szakvásár 52 000 látogatót vonzott, s rekordot döntve, 15%-kal haladta meg a tavalyi látogatottsági adatot. A Benelux-képviselet május végén Magyarország kempingjeit bemutató média-tanulmányutat szervez, amelynek keretében várhatóan hazánkba érkezik a holland RTL4 csatorna népszerű magazinjának, a Camping life műsorának stábja is.

'

Járatnyitás Budapest és egy újabb kínai nagyváros között

Járatnyitás Budapest és egy újabb kínai nagyváros között 

Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, így idén júniustól immár egy hetedik kínai nagyváros, Sencsen is közvetlenül elérhető lesz Budapestről.
A kollektív utazás lehet a megoldás a fenntartható jövő felé

A kollektív utazás lehet a megoldás a fenntartható jövő felé 

2023-ban több mint 1 millió tonna szén-dioxidot kibocsátását előzték meg az utazók azzal, ha buszos utazást választottak más közlekedési módok, például autó vagy repülő helyett.
Az Emirates elnöke bocsánatot kért utasaiktól a héten történt fennakadások miatt

Az Emirates elnöke bocsánatot kért utasaiktól a héten történt fennakadások miatt 

Sir Tim Clark a következő levelet fogalmazta meg, és juttatta el - többek közt rajtunk keresztül - ügyfeleiknek.
Európa legjobbja lett a budapesti légikikötő

Európa legjobbja lett a budapesti légikikötő 

A magyar főváros légikikötője ismét elnyerte a Skytrax „Kelet-Európa legjobb repülőtere” címét a World Airport Awards díjátadón. Az idei már zsinórban a tizenegyedik alkalom. 
Hétfőtől ismét időrabló lezárások a ferihegyi reptér felé vezető úton

Hétfőtől ismét időrabló lezárások a ferihegyi reptér felé vezető úton 

Április 22-én kezdődik az útfelújítás negyedik üteme a a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérhez vezető utakon.
Visszatér az Uber Magyarországra

Visszatér az Uber Magyarországra 

Április 16-án hivatalosan lezárult a jóváhagyási folyamat.
Májusban indul a világ első kutyabarát légitársasága

Májusban indul a világ első kutyabarát légitársasága 

Beszállás előtt a BARK Air egyik légiutaskísérője a kapuban fogadja a kutyákat, hogy segítsen nekik nyugodtan venni az előttük álló akadályokat.
Hatalmas vihar Dubajban, törlik a járatokat

Hatalmas vihar Dubajban, törlik a járatokat 

Mennydörgésre és villámlásra ébredtek szerda reggel az Egyesült Arab Emírségek lakosai.
Új és újrainduló járatok a bécsi reptérről

Új és újrainduló járatok a bécsi reptérről 

Bővül az osztrák légiátrsaság kínálata.
Közel félmillió e-töltőpont elérhető hamarosan a franciáknál

Közel félmillió e-töltőpont elérhető hamarosan a franciáknál 

A nagyszabású fejlesztés megvalósítása érdekében 64 francia autópálya-pihenőben most 320 Siemens gyorstöltőt telepítettek.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?