A hazai fürdők jelentik a turisztikai kínálat egyik alapját, melyre számtalan szolgáltató építette fel struktúráját, köztük szállásadók, vendéglátóegységek, kiskereskedelmi szolgáltatók. A fürdők többnyire a hátrányos helyzetű kistérségekben, a gazdaság további szektorai által kevésbé preferált területeken találhatók, ahol az egyik, vagy talán egyetlen munkahelyteremtő és a térség felzárkózását biztosító tényező a turizmus.

Továbbra is kell a SZÉP-kártya

A Széchenyi Pihenőkártya változtatásával kapcsolatban aggodalomra adhat okot, ha a fürdők forgalmának 10-15%-át adó SZÉP-kártya-forgalom rendszere sérül. A szabályozás kis mértékű változtatása is komoly, a fürdők üzemeltetésére is hatással levő bevételkiesést okozhat. A sajtóban megjelent hírek szerint a három alszámla és a kialakított szabályrendszer nem fog változni, azonban ezúton szeretnénk határozottan kiállni a fürdőszolgáltatásokat érintő fizetési mód változatlanul történő fenntartása mellett, mely a jelenlegi mindhárom alszámláról biztosítja a fürdőszolgáltatások térítését.

A gyógyfürdők finanszírozási problémája a 2012 óta befagyasztott OEP térítési díjakra vezethető vissza, mely 2015-ben már éreztette hatását a kezelések számának 2,5%-kal történő visszaesésével. Az egészségügy finanszírozásán belül a fürdőkben végzett gyógyászati kezelések finanszírozására a 6,6 millió elvégzett kezelésszám mellett 4,2 milliárd forint jut. A legfőbb gondot az jelenti, hogy az alacsony finanszírozási összeg (400-600 Ft/kezelés) mellett a fürdők jogszabályi kötelezettség miatt önrészt kénytelenek költségeik fedezésére elkérni a vendégektől, melynek mértéke átlépte azt a határt, melyet az igénybe vevők tolerálnának. Emiatt következett be a forgalom csökkenése. A Magyar Fürdőszövetség döntéshozók részére írt lobbianyagaiban a kezelések térítési díjainak 20%-os mértékű átlagos emelését kérte a gyógyfürdőtérítési keretösszeg 5 milliárd forintra történő emelése mellett.

Kedvezőbb áfakörbe történő besorolás szükséges

A szálláshely-szolgáltatók mellett a vendéglátó egységek üzemeltetői is 18%-os áfakulccsal kalkulálhatnak 2017-ben. A Fürdőszövetség részéről örülünk a hírnek, a turizmus kiemelt szereplői kapták meg a lehetőséget szolgáltatásaik bővítésére, fejlesztésére. A hazai fürdők és szolgáltatásaik jelentik számtalan településen a fő vonzerőt, melyre épülve alakult ki ezen térségekben mindkét szolgáltatói struktúra, mely kedvezőbb feltételekkel tud a jövőben üzemelni. A Magyar Fürdőszövetség álláspontja, hogy a fürdőszolgáltatásoknak a mindenkor érvényes szállás- és vendéglátás-szolgáltatás feltételeit és gazdasági környezetét kell elérnie annak érdekében, hogy a szolgáltatók a közös vendégkört azonos szinten tudják kiszolgálni. Ennek érdekében jogosan merül fel a fürdők részéről is igényként az alacsonyabb áfakörbe történő tartozás.

Elvándorol a fürdőkből a szakképzett személyzet

Napjaink egyik fő üzemeltetési problémáját jelenti a bővülő forgalom mellett a szakképzett személyzet biztosítása. A jelentős bérfeszültségek hatására a fürdőkben is megindult az elvándorlás más állami és magánszektorok irányába, például egészségügyi szakszemélyzet kórházakba, rendelőkbe, külföldre vándorlása, a fürdő szakszemélyzetének a kiskereskedelmi szektorba történő áramlása. Az elvándorlás veszélyezteti a fürdők üzemeltethetőségét, így kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor a szolgáltatások egésze vagy egy része lehetetlenül el a személyzet hiánya miatt. A probléma orvoslására az előző pontokban említett javaslatok jelenthetik a megoldást a SZÉP-kártya felhasználásának változatlanul hagyásával, az OEP térítési díjak emelésével, illetve a kedvezőbb ÁFA-körbe történő besorolással.

A fürdők forgalma röviden összefoglalva:

· 2015-ben a fürdők, a turisztikai szektor más ágaihoz hasonlóan kiemelkedő évet zártak, a fürdők forgalma átlagosan 12,5%-al bővült, a látogatók száma várhatóan meghaladja a 40 millió fürdőzőt;

· 94 minősített gyógyfürdő, továbbá 100 turisztikai jelentőséggel bíró élmény-, termál és strandfürdő várja a vendégeket, az összes vízfelületi kapacitás meghaladja a 300.000 m2-t;

· a hazai fürdőkben foglalkoztatott főállású munkavállalók száma 7 ezer fő;

Ezen összefoglaló anyaggal is szeretnénk ráirányítani a döntéshozók figyelmét a hazai fürdők helyzetének javítására.