A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság "szétzúzta" a magyar cafeteriarendszert. Szerinte ezért fel kell vetni, hogy az eddig "rejtett" kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék.

Hogy mit jelentene ez a gyakorlatban, az most még meglehetősen ködös. Az mindenesetre biztos, hogy a jelenlegi adószabályok szerint érdemes a munkáltatónak ún. béren kívüli juttatást adni a munkavállalói számára - már ha ezt megengedheti magának a cég, mivel jelentősen alacsonyabb ennek költségterhe, mint a munkabér esetében. Munkabér esetében ugyanis a munkáltatót terhelő összes költségnek körülbelül a felét kapja meg nettó bérként a munkavállaló, a béren kívüli juttatások - ezek közé tartozik az Erzsébet utalvány és a SZÉP kártya  - esetében pedig ugyanez az arány majdnem 75%. A béren kívüli juttatások körét a Személyi jövedelemadóról szóló törvény 71§-a határozza meg.

A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakember elképzelhetőnek tartja, hogy az Erzsébet utalvány és a SZÉP kártya megszüntetése után a munkabér felett egy bizonyos összeget "béren kívüli juttatásként" adhatnának a munkáltatók, nyilván ennek részletszabályait még ki kellene dolgozni. Mindenesetre ha nem valamilyen csak Magyarországon felhasználható utalvány vagy kártya formájában adnák a dolgozóknak ezt a juttatást, hanem készpénz formájában, akkor a kormány egyik eredeti szándéka - nevezetesen, hogy ezt a keretet mindenképpen belföldön költsék el - nem teljesülne. Ez hátrányosan érintene számos vidéki szállodát, amelyek forgalmának egyes esetekben akár 40%-át a SZÉP-kártya biztosította. Az is tény ugyanakkor, hogy azon cégek egy része, amelyek eddig a szükséges adminisztráció miatt ódzkodtak a SZÉP-kártyától, elképzelhető, hogy a jövőben áldoznának erre a célja, és ebben az esetben nőne a magyar dolgozók szabad költésű jövedelme, ami részben úgyis a turizmusban csapódna le. 

Akár az is elképzelhető persze, hogy az Erzsébet utalvány és a SZÉP kártya megszüntetése után nem ad "helyettük" más kedvező adózású juttatási lehetőséget az állam. Ez azonban óriási gondot okozna például a több ezres létszámú állami cégek, pl. MÁV, Magyar Posta, stb. esetében, ahol évente hosszadalmas egyeztetések eredményeként születik megállapodás a vállalatvezetés és a szakszervezetek között a cafeteria végleges összegéről.