Utóbbi érdekében a bevallása szerint már 700 magyar pilótát és utaskísérőt foglalkoztató fapados nyílt napot szervez. De a hoppon maradt pilóták az őket tömörítő HUNALPA szakszervezet szerint kapósak nyugaton is, valamint a Travel Service is venne fel volt Maléveseket.

A hivatalos közlemény szerint a Ryanair vezérigazgató-helyettese, Michael Cawley pénteken Budapestre utazott „a tárgyalások segitése érdekében, és hogy ne legyen akadálya a végső megállapodás megszületésének a magyar kormány, Budapest Repülőtér (sic!) és Ryanair között.”

Felmerül a kérdés: honnan ez a jelentős szabad kapacitás, a 2010 őszén nagy dérrel-dúrral, „O'Leary-sen” kivonult fapadosnál. Az indoklást a társaság google fordítóból kihúzott magyarságú sajtóközleményében ekképp fogalmazta meg: „Mivel Ryanair a teli idoszakban 80 repulogepet leallitotta, igy jelenleg van szabad kapacitasa erre az azonnali lepesre es reakciora, es a Malev leallasat kovetoen ket heten belul Budapestre mozgositja gepeit, emberi eroforrasait, pilotait, legiutaskiseroit, mernokeit , hogy a leheto legkisebb kihagyas legyen a Magyarorszagra iranyulo turizmusban es utasforgalomban.” (Időközben a honlapjukon itt-ott már felkerültek az ékezetek is a magánhangzókra.)

Az egész történet meglehetősen előkészítettnek hat. 31 reptéri slotot, azaz résidőt nem lehet egyik napról a másikra megkapni, akkor sem, ha a tervezett járatok egy része tavasszal indul - állítja egy szakértő. Ahogy egy bázis megnyitását is megelőzi két hétnél hosszabb tervezés. Talán csak elírás, de elgondolkodtató a következő mondat a Ryanair sajtóközleményében: „Ryanair a vilag kedvenc legitarsasaga a mai napon Februar 03-an a budapesti sajtotejekoztatojan bejelenti azon szandekat amely a Magyar Turizmus megmentesere keszitett a Malev tegnap esti leallasat kovetoen.” A Malév febuár 3-án, reggel állt le.

Amikor 2010. október 29-én az akkori utolsó Ryanair járat Ferihegyről felszállt, nem megerősített információk szerint a légitársaság tárgyalásokat folytatott a Magyar Turizmus Zrt-vel további marketingtámogatás ügyében. Ugyanekkor a ferihegyiek nem tűntek túl borúlátónak a budapesti reptér árait sokalló Ryanair elvonulása miatt. Nem örültek neki, mert bevallásuk szerint minden légitársaság és utas fontos, de úgy vélekedtek: helyét rövid időn - akár egy-két napon - belül átvennék a versenytársak. Másfél éve az ír fapados már beigérte a 2 millió utast, akkor 25 új járatot a megszűnt négy mellé.

A titokzatos pilóták

A váratlan és különjárattal történő érkezéssel kapcsolatban olyan mende-mondák is kezdtek napvilágot látni a pénteki nap folyamán, azt követően, hogy a Malév pilótái megtagadták a lízingelt gépek a lízingcég írországi bázisára történő kiszállítását, melyek szerint a gépen pilóták is érkeztek, akik a feladatot elvégeznék. Ezt ferihegyi forrásaink cáfolták, ugyanakkor a Malév 14 darab Boeing 737-es gépét, a flotta gerincét adó típust valóban átrepülték az írországi Shannonba még péntek este, de nem a Ryanair fedélzetén feltételezett pilóták vitték őket, hanem a Malévesek.

Az adófizetők pénze meg játék, ugye?!

Hardy Mihály, a BUD kommunikációs igazgatója kedden úgy nyilatkozott, hogy a Malév kiesése nem pótolható, mivel az 2011-ben 1,5 milliós átszálló forgalmat és az abból származó komoly bevételeket generálta. A helyére lépni szándékozók ellenben point-to-point repülnek, a Malév megszűnt hálózatának átszálló utasait pedig elreptetik majd más társaságok. Nagy érvágás lesz ez a tavalyi évet várakozásokat meghaladó forgalmat könyvelő Budapest Airportnak. Azt, hogy az így keletkezett bevételkiesést a privatizációs szerződés értelmében, hogyan és mikor kívánja kompenzálni a magyar állam, Hardy Mihály nem kívánt részleteket elárulni. Egyes források szerint akár 450 milliárd forintba is kerülhet az adófizetőknek, ha a Malév kiesése miatt a BUD működése ellehetetlenül. A Malév a bevételek 40%-át biztosította.

Nemcsak a Budapest Airport forgalomkiesése miatt fizethetünk ismét mi, adófizetők politikusaink áldásos tevékenysége miatt, hanem a teljesen állami, légi forgalomirányító HungaroControl miatt is. A korábban Fellegi Tamás, volt fejlesztési miniszter által prezentált, a Malév helyzetét bemutató Fehér Könyv szerint „a Malév biztosította a cég éves teljes árbevételének 10%-át, amely 2010-ben több mint 9 millió euró, azaz kb. 2,5 milliárd forint volt. Ha a Malév kikerülne a HungaroControl partnerei közül, akkor 100%-os tulajdonosként vagy a Magyar Államnak kellene pótolnia a kieső eredményt, vagy jelentősen megdrágulnának a cég szolgáltatásai." Utóbbi bizonyára nem vívná ki a magyar turizmus megmentőjének szerepét magára vállaló Ryanair tetszését, mivel legutóbbi lelépésekor a ferihegyi kiszolgálási díjak mellett a HungaroControl tarifáit is sokallta.

Párhuzamosan

Szintén felmerül a kérdés a Ryanair és a Wizz Air közti kokurenciaharcot illetően. A Wizz Air is pénteken jelentett be jelentős bővítést Budapestről. Két új gépet üzemeltet majd Budapesti bázisáról. A Turizmus Online-nak név nélkül nyilatkozó szakértő szerint a két társaság nem üzemel párhuzamosan ugyanarra a reptérre, legfeljebb azonos desztináció két eltérő légikikötőjére.