Életképes turizmusirányítási konstrukció

A TDM-pályázat vitathatatlan érdeme, hogy a támogatás előfeltételeként határozta meg a helyi turisztikai egyesület létrejöttét, annak összetételét, továbbá vezető tisztségviselők hátterét. Ennek következtében országszerte alakultak meg a turizmus helyi szereplőit tömörítő helyi turisztikai egyesületek, illetve azokban a térségekben, ahol ilyen szervezetek már korábban is működtek (például Balaton-part), új lendületet kapott az együttműködés. Az egyesületek szakmai vezetését a pályázat alapkritériumként fogalmazta meg. A formálódó vagy már ténylegesen létrejött egyesületekben a pályázatkészítés során, valamint a pályázattól függetlenül felmerülő szakmai kérdések (például arculat, kiállítási részvétel, kiadványok stb.) megvitatása céljából a tagság vagy az egyesület választmánya rendszeresen ülésezett, és hozott döntéseket a helyi turizmus érdekeit szem előtt tartva. Összességében az tapasztalható, hogy a pályázati folyamat által életre hívott szakmai egyesületek komolyan vették működésüket, illetve már a helyi turizmus szolgálatában működnek, és hozzák meg döntéseiket (jó példák a teljesség igénye nélkül: Balatonfüred, Gárdony, Komárom, Mór-Csókakő).

A turisztikai egyesületek működése azért lehet hatékony, mert a társadalmi munkában tevékenykedő tisztségviselőket egy operatív szervezet segíti. A pályázati kiírás erre vonatkozóan garanciákat rögzített, nevezetesen azt, hogy vendégéjszakaszámtól függően az egyesület köteles 2,5, 3,5 fő operatív munkatárs alkalmazására (TDM-menedzsert beleértve). Ez garanciát jelent arra, hogy az egyesület által hozott döntések a gyakorlatban is megvalósuljanak. Az operatív szervezetben egyaránt helyet kaphatnak a helyi turizmusban korábban tevékenykedő szakemberek (Tourinform, önkormányzat), továbbá új alkalmazottak kerülhetnek felvételre. Minden valószínűség szerint az egyesületi alkalmazás az önkormányzathoz képest konkrétabb feladatmeghatározást és hatékonyabb működést tesz lehetővé a turisztikai munkatársak számára, ami a desztináció alapvető érdeke.

A szervezeti vonatkozásokban összességében tehát megállapítható, hogy a desztináció turizmusának önálló gazdája lesz (egyesület és operatív szervezet együttesen), amely beszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzaton kívül (eddigi gyakorlat) a vállalkozók, a civil szervezetek, valamint a turizmusban érintett magánszemélyeknek egyaránt. A pályázat vitathatatlan érdeme, hogy olyan lépést kényszerített ki az önkormányzatoktól, amelyet önmaguktól nem tettek volna meg, illetve amely a desztináció érdekét szolgálja: az önkormányzat lemond a döntés jogáról, ugyanakkor az egyesület pénzügyi hátteréhez nagymértékben hozzájárul. Sehol sem ment egyszerűen e döntés a képviselő-testülettel történő elfogadtatása, ugyanakkor a döntést elősegítette, hogy az önkormányzatok tapasztalataik alapján belátták, hogy a turisztikai feladatok elvégzését egy önkormányzattól független civil szervezet láthatja el leghatékonyabban. Az a tény, hogy az operatív feladatokat az önkormányzat helyett a turizmusban érintett szereplők (önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek, magánszemélyek) felügyelik a jövőben az egyesület tagságán-választmányán keresztül, garanciát jelent arra, hogy valóban a térségi igényeknek megfelelő akciók-feladatok kerülnek megvalósításra. Az elmúlt időszak „TDM-folyamatának” eredményeként a helyi turizmus szereplői aktivizálódtak, jobban magukénak érzik a desztináció egészében zajló turisztikai folyamatokat, továbbá olyan szereplők is bekapcsolódtak a közös munkába, akik korábban alig vettek részt a helyi közügyek formálásában. A TDM-pályázat keretében elnyerhető 25–75 millió forint támogatás legnagyobb érdeme tehát a helyi TDM szervezeti rendszerének kialakítása, valamint a kétéves megvalósítási és ötéves fenntartási időszak során történő megszilárdítása. Ez – megfelelő menedzsment esetén – olyan értéket képvisel majd a desztináció életében, amely pénzben nehezen kifejezhető.

A TDM-pályázat tartalmi részein túlmenően a TDMSZ-ek számos további turisztikai feladatot teljesíthetnek, például ajándéktárgyak létrehozása és értékesítése (térségi specifikumokkal), saját rendezvények szervezése, garantált programok szervezése, turisztikai attrakciók létrehozása, illetve azok kialakításában való aktív közreműködés.

A helyi TDMSZ-ek mint komplex mini-marketingszervezetek a marketingmix 4P-jének mindegyikét képviselik: a marketingkommunikáció mellett a desztináció szolgáltatásait értékesítik, közvetett és – saját termékeik révén – közvetlen hatást gyakorolnak a termékfejlesztésre, továbbá saját szolgáltatásaik kapcsán önálló árpolitikát is folytatnak. A pályázatok viszonylag hosszú, esetenként 7-8 hónapos elbírálási folyamata alatt valamelyest ellankadt a megkezdett lendület, ugyanakkor a támogatásban részesült desztinációk jelenleg rendkívül pozitívan látják a folyamatokat, és nagy várakozással tekintenek a betervezett tevékenységekre. A helyi desztinációk turisztikai szereplői érzékelik, hogy a TDM lényegesen többről szól, mint a pályázat, így minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bizonyítsák alkalmasságukat a turizmus helyi gazdaszerepének betöltésére.

A helyi TDMSZ-ek erősítik a már meglévő országos turisztikai marketingstruktúrát (elsősorban az MT Zrt.-t és az RMI-ket) azáltal, hogy egy-egy desztinációt képviselve valós helyi-térségi partnerként lépnek fel egy-egy marketingakció során.

A közeljövő izgalmas feladata és egyben kihívása a megkezdett, alulról építkező helyi TDM-rendszer térségi, majd regionális szintig történő továbbfejlesztése, majd összekapcsolásuk a meglévő országos turizmusmarketing- rendszerrel és a szinergiák hatékony kihasználása.

Egy letisztult és átlátható rendszerben mindenki tudja a feladatát, továbbá elkerülhető, hogy a helyi és térségi szintek felülről (régió) várják a kész megoldásokat, ezzel néhány esetben irreális elvárásokat támasztva a regionális szint felé.