Az idei személyi jövedelmeket érintő adóváltozások elsősorban az átlag alatti jövedelmeket érintik hátrányosan, mivel január elsejétől megszűnt az adójóváírás. Ennek hatását csupán részben tudta ellensúlyozni, hogy a 27 százalékos adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) az idén már csak a havi 202 ezer forint feletti rendszeres jövedelmet terheli. További tehernövekedés a munkavállalók egészségügyi hozzájárulásának egy százalékos növekedése. Mindezek hatására a bruttó 216.805 forint alatt keresők nettó jövedelme béremelés híján csökken, miközben a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek ezúttal is jobban járnak, mint az előző évben.

Eltérő adópozíciók néhány jövedelemkategóriában:

Az adatokból világosan látható, hogy az adójogszabályok éppen a legrosszabb jövedelmi pozícióval rendelkezőket érintik a leghátrányosabban: ha nincs a gyermek a családban, a visszaesés jóval meghaladhatja a tíz százalékot is. Árnyalja ugyanakkor a képet a minimálbér közel húsz százalékos emelése: mindazok, akik a tavalyi 78 ezer forint helyett idén már havonta 93 ezer forintra lesznek bejelentve, a tavalyi 51.090 forint helyett az idén közel húsz százalékkal többet kapnak kézhez.

Érzékelve a nettó pozíciók jelentős rétegeket fenyegető romlását, a kormányzat több eszközzel is igyekszik ösztönözni a béremelést annak érdekében, hogy minél kevesebb alkalmazott nettó keresete csökkenjen ebben az évben. Egyrészt jogszabály mondja ki, hogy az a munkáltató, aki nem hajtja végre a rendelet szerint tételesen meghatározott elvárt béremelést, két évig kizárja magát a közbeszerzési pályázatokból és az állami támogatásokból. Másrészt az állam pályázható támogatást is nyújt a nettó bérek szinten tartásához. De vajon hányan lesznek olyan munkavállalók, akik februárban ennek ellenére is kevesebb pénzt kapnak kézhez?

Tekintettel arra, hogy a minimálbér 15 ezer forintos emelése eleve sok vállalkozás számára generál jelentős pluszterhet, becslése szerint a bérkompenzációval a cégek mintegy fele tud majd élni (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara becslése). Az állami támogatás feltétele egyrészt, hogy nincsen 60 napnál régebben lejárt köztartozás, illetve, hogy az év során nem lesz létszámleépítés, ami szintén sok hazai cég számára teljesíthetetlen elvárás marad.

Ráadásul a bérkompenzációt segítő támogatáshoz leghamarabb áprilisban juthatnak hozzá azok a vállalatok is, amelyek tervezik a bérkompenzációt, de azt csak állami segítséggel tudják végrehajtani – ha egyáltalán elnyerik a támogatást. Ezeknél a társaságoknál visszamenőleges lehet majd a béremelés, azonban a februári borítékba – kevés kivétellel – addig is csupán a csökkentett nettó bér kerül majd.

Összességében elmondható, hogy a szuperbruttó részleges kivezetése ellenére a 2012. évi adószabályok csak az átlagjövedelem szintjét elérő fizetések esetében jelentenek pozitív változást. Egyelőre bizonytalan, hogy a csökkenő nettó pozícióval rendelkező közel 2 millió munkavállaló hány százaléka részesül majd bérkompenzációban.

A 2013-as SZJA-tervek a szuperbruttó teljes kivezetését tartalmazzák, ami szintén nem az alacsonyabb jövedelműek már jelenleg is fennálló jövedelemcsökkenési problémáira ad adójogi megoldást. Ezt a forgatókönyvet azonban addig még sokszorosan átírhatják olyan gazdasági kényszerek, amelyek akár évekkel kitolhatják az egykulcsos szja teljes körű megvalósítását.