Kell-e a DDR a magyar fürdőknek?

Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség elnöke is reagált Éskovács Péter DDR-múzeummal kapcsolatos felvetésére és arra, hogy a magyarok fontos évfordulót és lehetőséget szalasztottak el, melyre Balogh Károlytól, a Magyar TDM Szövetség elnökétől érkezett először reakció.

A magyarokban meglehetősen eluralkodott az a retro hangulat, amelyről a Turizmus Online hasábjain is olvasható DDR-múzeum szervezői írnak. Ezzel az ötlettel próbálnának újabb turistákat csalogatni Magyarországra. Noha az ötlet jó, de kellő marketingkutatás nélkül senki sem állíthatja, hogy a külföldi turistáknak éppen erre a retro, átpolitizált hangulatra volna szükségük. Éppen ezért óva intenék mindenkit, hogy megfelelő közvélemény-kutatás, vevőszegmentálás nélkül erre a 80-as éveket visszasíró érzésre építse fel a német desztináció felé az egész ország kommunikációját.

A magyar fürdők tapasztalatai inkább azt mutatják, a külföldi turisták az újdonságokat és a minőségen alapuló tradicionális szolgáltatásokat keresik. A tradicionális kifejezés pedig nem összetévesztendő a retro kifejezéssel! A magyar fürdőkultúra tele van olyan hagyományokkal, amelyekre építve számos fürdő ma is nagyon sok német turistát vonz Magyarországra. A fürdőkben összegyűlt tapasztalatokból, az ott zajló marketingkutatásokból nagyon sokat tanulhatnak más, a turisztikában tevékenykedő szakmai szervezetek is. (Így a DDR-múzeum kapcsán megemlített TDM szervezetek is.)

A szaklapban megjelent DDR-múzeum ugyan jó ötlet, de nem vagyok abban biztos, hogy mindig új ötletek kellenek ahhoz, hogy több bevétel legyen egy-egy turisztikai régióban. Erre ugyancsak a hazai fürdők adatai adják a legjobb bizonyságot. Tavaly a fürdőkben az árbevétel növekedett annak ellenére, hogy a látogatók száma stagnált, a vizsgált fürdőkben több mint 15 millióan voltak. A bevétel ott nőtt, ahol növelték a szolgáltatások minőségét. (A Magyar Fürdőszövetség 51 fürdő adatait tartalmazó értékelése szerint a fürdőtársaságok 2013-ban 5,6 százalékkal növelték árbevételüket, a fürdőszolgáltatásokból származó árbevételük 6,5 százalékkal emelkedett.) Ezek a számadatok is azt bizonyítják, hogy a jövőben már nem új fürdők építésére, hanem a meglévők fejlesztésére kell koncentrálni, kivéve egy-egy esetleges kivételes gyógyvizes vagy élményattrakciót kínáló tematikus és az igényeket és a kapacitásokat összehangoló fejlesztés esetén.

A DDR-múzeum kapcsán megjelent cikk rávilágít egy komoly problémára is, a turisztikai kommunikáció megújítására. Főként a regionális szinteken zajló marketinggel kapcsolatos tevékenység megújítása lenne fontos. A helyi turisztikai szervezetek ebből a szempontból is sokat tanulhatnak a magyar fürdőktől. Számos olyan kampány zajlik évről-évre a Magyar Fürdőszövetség keretein belül és az egyes fürdőkben is, amelyek komoly eredményeket hoztak a fürdőkultúra népszerűsítésében.

Ugyanakkor cikkben szereplő állítással messzemenőkig egyet tudok érteni, senki ne gondolja azt, hogy néhány elektromos kerékpár, felnőtt játszótér, ingyenes nordic walking, 10 százalék a lángos árából címszavak elegendőek lesznek ahhoz, hogy újabb (német) turistákat nyerjünk meg annak, hogy Magyarországra jöjjenek pihenni.

Ehelyett inkább tradícióinkban, páratlan természeti adottságainkban és minőségi szolgáltatásainkban kellene a hívószavakat keresni. Jó hívószó lehet a gyógyvizekre, termálvizekre alapozott komplex gyógy- és élményszolgáltatások rendszere (a desztinációs, speciális kínálatokra kiterjesztve). Ezekben a kommunikációs megoldásokban az aktív pihenés, a prevenciós lehetőségek milliónyi tárháza is elférne. De ugyanígy a korábbi gyógyászati kúrák üzenete is a termékfejlesztés sajátos attribútumai lehetnének. Mindezek szakmai alapjai már megvannak, sok fürdő ezek alapján működik sikeresen. Jó eredményeket érhetünk el a kommunikációban is, ha a marketing és a PR munka összehangolódik helyi a régiós és az országos szinteken. A szakmai szervezeteknek együtt, kooperatív módon kellene keresni ezeket a hívószavakat. A TDM és egyéb, a turisztikában tevékenykedő szakmai szervezeteknek magukévá kellene tenni azt, amit Henry Ford, az amerikai autógyár megalapítója így fogalmazott meg:

„Összejönni - kezdés.
Együtt maradni - haladás.
Együtt is dolgozni – siker.”


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?