Amennyiben a parlament elfogadja az Országgyűlés költségvetési bizottságának módosító indítványát, az üdülési csekk kikerül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatási körből október elsejétől. Ennek azonban csak technikai oka van. Üdülési csekket csak október elsejéig lehet igényelni, és azokat egy évig, legkésőbb tehát 2012 október elsejéig lehet felhasználni. A következő évben pedig szerepét a SZÉP-kártya fogja betölteni. A bizottsági módosító tehát ehhez igazodva vette ki az szja törvény kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásai közül az üdülési csekket.

A költségvetési bizottsági módosító indoklásában is az áll, hogy a SZÉP-kártya bevezetésével és elterjedésével indokolatlan az üdülési csekkre vonatkozó kedvező adózási feltételek fenntartása.

Azok a munkavállalók tehát, aki üdülési csekkel rendelkeznek, azt változatlan formában használhatják 2012 szeptember végéig.

A SZÉP-kártyát július elsejétől lehet igényelni, kedvezményes adózással egy munkavállaló évi 300.000 forint értékben kaphatja meg, és a munkáltatónak a támogatás 1,19 szerese után kell 16 százalékos személyi jövedelemadót fizetniük, más közterhet azonban nem.

Ezzel szemben, ha az üdülési csekk kikerül a kedvezményesen adózó körből, így utána a munkáltatónak az egyéb jövedelmekkel azonos járulékokat kell kifizetnie.

A két béren kívüli juttatás felhasználhatósága eltérő, míg az üdülési csekket szabadidősportra, kulturális rendezvényekre, mozijegyvásárlásra, vagy akár autópályadíj fizetésre is lehet használni, a SZÉP-kártya, amely megjelenésében és használatában is bankkártyához hasonló "elektronikus utalványkártya" hasonló szolgáltatásokra használható, de csak szálláshely-szolgáltatással együttesen. Ezért a kártya alkalmazásától 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését reméli a kormány. A multiplikátor hatás figyelembe vételével pedig a GDP 0,64 százalékos többlet bővülését és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP arányos javulását várják.

A már megszűnt Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) adatai szerint tavaly az üdülési csekkek 58 százalékát használták szállás, 9 százalékát sport és fürdő és ugyancsak 9 százalékát közösségi közlekedési szolgáltatásra. Az elfogadó helyek száma 2010-re 13.553-ra emelkedett a megelőző évi 12.281-ről. Üdülési csekkből tavaly a gazdálkodó szervezetek több mint 29 milliárd forintnyit, a költségvetési intézmények több mint 12 milliárd forintnyit, míg a MNÜA 4,3 milliárd forintnyit vásárolt.