A vízummentes utazás előnyeit utoljára a volt Jugoszlávia évtizedei alatt élvező Szerbia Montenegróval és Macedóniával egyetemben 2009 decemberében kapta meg a schengeni zónába szóló vízummentességet. A három hónapra érvényes lehetőség alaposan felcsigázta az utazási kedvet, amelyet tovább erősít a tavaly óta folyamatosan járatokat indító fapados és hagyományos légitársaságok kínálata. Belgrád utcái tele vannak az ajánlatokat hirdető plakátokkal. Szerbia parlamentje (Skupstina) 2009 májusában szavazta meg a légi közlekedés liberalizációját lehetővé tevő Nyitott Égbolt Egyezményt. A nyári menetrend életbe lépésétől kezdve a belgrádi Nikola Tesla repülőtérről 25 új járat közlekedik, illetve addigra a Nyitott Égbolt hatályba lépése óta 10 új légitársaságot is – köztük 2009 decembere óta, 18 éves kényszerpihenőt követően a Malévot – kiszolgál a légikikötő. A járatok számának növekedése akár 40 százalékos forgalomnövekedést eredményezhet – mondta el Velimir Radosavijevic, a Nikola Tesla igazgatója. A terminálépületet azonban egyelőre nem tervezik bővíteni, mivel a forgalomnövekedés mellett sem érik el a repülőtér maximális befogadóképességét. A közel hatmilliós maximális kapacitású légikikötőben 2009-ben 2,4 millió utas fordult meg.

Kitárul a világ

A potenciális utazókat Belgrád-szerte a főutak mentén tucatszám csábítják az utazásszervezők, valamint a nemzeti turisztikai hivatalok és belföldi régiók óriásplakátjai. Az óriásplakátozás terén – a vásár ideje alatt mindenképpen – a szerbek turisztikai marketingszervezete ügyesnek bizonyul: a Szerbia legváltozatosabb tájait az év minden lehetséges pillanatában ábrázoló felvételek kínálják déli szomszédunk idegenforgalmi kínálatát.

A Szerbia iránti érdeklődést és általában az utazás iránti növekvő keresletet jól példázzák az idei turisztikai vásár számai is.

A 41 országból 850 kiállítót felvonultató 32. IFT célja, hogy a délkelet-európai térség vezető turisztikai vásárává váljon – mondta el Gordana Plamenac, Szerbia Nemzeti Turisztikai Hivatalának vezérigazgatója a vásár megnyitója alkalmából rendezett nemzetközi sajtókonferencián. A régiós elsőségre jó eséllyel pályázik a vásár, mivel mind az országok, mind pedig a kiállítók számában évek óta 15 százalékos növekedés tapasztalható – tájékoztatott Nikola Andric vásárigazgató.

Tito és a koronaherceg

A turizmus várható felfutása Belgrádban nem csupán a szakmai köröket hozza lázba: a szerb trónörökös pár, amelynek férfi tagja, Sándor koronaherceg a török hódítók által egykor rettegett, az 1804-es felkelést vezető Djordje Petrovic (Karadjordje) utóda, fogékony az ágazat felfuttatására. A trónörökös Karadzordjevicék személyes találkozás során is kifejtik a Nyitott Égbolt egyezmény fontosságát.

A politikában részt nem vevő trónörökös pár a köztársaságban meglehetős népszerűségnek örvend. A 20. század viharait követően sokak számára egyfajta állandóságot képvisel a jól csengő történelmi név.

A 20. század délszláv történelme elválaszthatatlan Josip Broz Tito személyétől. A vitatott, de 1945-ben újraegyesült Jugoszláviát a világpolitika térképére helyező marsall az általa is használt, ma az állam tulajdonát képező királyi Fehér Palotától nem messze alussza örök álmát. A Savski Venac városrész tetején emelt Virágház (Kuca Cveca), amely mint Tito élete alatt, ma is otthont ad egzotikus növényeknek, az egykori jugoszláv elnök mauzóleuma. A hatalma megszilárdításáért ellenfeleivel egykor kíméletlenül elbánó Tito későbbi nemzetközi megítélését jól példázza, hogy 1980-as temetése a világ addigi legnagyobb szabású gyászszertartása volt.

A Virágházból kijövet észak felé a világ legnagyobb ortodox temploma, a Szent Száva-templom fehérlik. A várhatóan nyolc év múlva megújuló, átépítés alatt álló templom a szerb államiságot megteremtő Nemanjic dinasztiát megalapító Stefan Nemanja fiának emlékét őrzi. Rastko Nemanjic vagy szerzetesi nevén Száva teremtette meg az önálló Szerb Ortodox Egyházat. A neo-bizánci templom helyén, a ma Belgrád egyik kerületét alkotó Vracar mezején 1594-ben Szinán török pasa a bánáti szerbek lázadásának megtorlásaként elégettette a szent ereklyéit.

Az Avala-hegy lábánál elterülő Belgrád városképe, építészete vegyes. A nyüzsgő metropoliszban, amely közel kétmillió lakosával ma a Balkán harmadik legnagyobb városa, a 19–20. század fordulójának historizáló, majd szecessziós stílusai mellett szép számmal akadunk modernista tömbökre, illetve a széles sugárutak mentén magasodó, a titói időknek emléket állító toronyházakra. De az egész egyvelegnek van egy életteliséget sugárzó, rendezetlen bája, amelyet közel-keleti nagyvárosokban talál meg az utazó. Míves, rézdzsezvában gőzölög a török kávé Belgrád legrégebbi vendéglőjében, amelynek neve ?, azaz Kérdőjel. Az 1823-ban megnyitott „kafana”, kávézó a mellette álló Saborna Crkva templom nevét vette fel, amit az egyház kevésbé tartott jó ötletnek. Az ügy a bíróságra került, a pert az egyház nyerte meg, mire a kávézó tulajdonosa értetlensége kifejezéséül ?-nek nevezte el az egységet.

A szerb fővárost nemrég a Lonely Planet Európa „leglazább” fővárosának választotta. És valóban: a nappal nyüzsgő Belgrádban az élet éjjel sem áll meg, sőt! A Száva és a Duna összefolyásánál, különösen a vár alatti partszakaszokon állóhajók sokasága várja a hajnalig bulizni vágyókat a legkülönfélébb zenékkel. Hasonlóan mozgalmas a város remek ár-érték arányú éttermekkel teli bohém negyede, Skadarlija is.

Az átmulatott éjszakát követően jóleshet a szellősség, a tágasság. Ebben messzemenőkig részesülhetünk a Száva nyugati partján fekvő Új Belgrádban (Novi Beograd). A Tito idején épült negyed elsősorban a modern építészet kedvelőit hozhatja lázba. Különösen impozáns az egykori kormányzati központ, a Szövetségi Palota és tőle nem messze álló, néhai Hotel Jugoslavija letisztult tömbje.

Több vendégnek több szobát!

A vízumkényszer eltörlését és a Nyitott Égbolt elfogadását követően a növekvő fapados járatok számának köszönhetően 2010-ben 1,3 millió vendégéjszakát várnak a belgrádi kereskedelmi szálláshelyeken – mondta el Jasna Dimitrijevic, a Belgrádi Turisztikai Hivatal igazgatója. A kétmilliós szerb fővárosban szezontól függően jelenleg 10-12 ezer között változik a kereskedelmi férőhelyek száma. Ebből azonban csupán 6000 a szállodai ágy. Ez természetesen nem elég – mondta Dimitrijevic. Fejlesztésben azonban nincs hiány: csak az év első hónapjában öt új szálloda nyílt meg Belgrádban, és további nyitások várhatók az elkövetkező hároméves periódusban, amelynek végén – véli Dimitrijevic – Belgrád az európai városi turizmus új úti céljaként elérheti a csúcsot. Az igazgatónő szerint a hároméves időszak végére 10 ezer ágyas szállodai kapacitásra lenne szükség. A szerb fővárosban a városi turizmus igazából csak az elmúlt tíz évre tekint vissza. A délszláv háborút megelőző időszakban Jugoszlávia fővárosa inkább adminisztratív központként szerepelt a köztudatban. Ez ezentúl máshogy lesz – állítja Dimitrijevic.