A bejegyzés az oltalom alatt álló eredetmegjelölések E-Bacchus elnevezésű elektronikus nyilvántartásában történt.
A testület az indoklásban kiemelte, hogy a tokaji borvidék Magyarország és Szlovákia területére is kiterjed.
Az Európai Bizottság Szlovákia kérelmére vette fel a "Vinohradnícka oblasť Tokaj" oltalom alatt álló eredetmegjelölést a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok jegyzékébe. A jegyzéket az eredetmegjelölésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján állították össze, azt az unió hivatalos lapja 2006 februárjában és 2007 májusában tette közzé.
Ezt követően 2009. július 31-én, azaz egy nappal az új borpiaci rendszer hatálybalépése és a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartása, az E-Bacchus-nyilvántartás bevezetése előtt, új jegyzéket tettek közzé. Ebben a korábbi jegyzékekben közzétett eredetmegjelölést, Szlovákia kérelmére "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast'-ra" módosították.
Az E-Bacchus-nyilvántartásba az új nevet olyan elnevezésként vezették át, amely a szlovákiai tokaji borvidékről származó bort jelöl.

Ezt követően, 2009. november 30-án Szlovákia levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérte, hogy a "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť" megjelölést a "Vinohradnícka oblasť Tokaj" névvel váltsák fel. Szlovákia jelezte, hogy az előbbi bornév tévesen került a minőségi borok jegyzékébe, nemzeti jogszabályában a "Vinohradnícka oblasť Tokaj" megnevezés szerepelt.
A brüsszeli bizottság, miután meggyőződött arról, hogy az E-Bacchus nyilvántartás bevezetése napján a szlovák jogszabály tartalmazta a "Vinohradnícka oblasť Tokaj" megnevezést, helyt adott Szlovákia kérelmének, és módosította a nyilvántartást.
Magyarország azonban vitatta a módosítást a borokra vonatkozó 2009. június 30-án elfogadott és 2009. szeptember 1-jétől hatályos új szlovák törvényben szereplő "Tokajská vinohradnícka oblast'" kifejezésre hivatkozva. Így az Európai Bíróság egyik testületéhez, a Törvényszékhez benyújtott keresetével a "Vinohradnícka oblasť Tokaj" megjelölés törlését kérte.
2012. november 8-i ítéletében a Törvényszék azonban kimondta: mivel a megnevezés egy uniós rendelet alapján oltalmat élvezett már azt megelőzően, hogy azt az E-Bacchus nyilvántartásba bejegyezték volna, ez a bejegyzés nem járt joghatásokkal. Kimondták, a Magyarország által előterjesztett kereset elfogadhatatlan, mert a Törvényszéknek kizárólag az uniós szervek azon "aktusai jogszerűségének ellenőrzésére van hatásköre, amelyek célja joghatások kiváltása".
Magyarország fellebbezést nyújtott be az ítélettel szemben az Európai Bíróság fő ítélkező testületéhez.
A bíróság csütörtökön ismertetett ítélete szerint a Törvényszék helyesen járt el, és nem követett el jogi tévedést annak megállapításával, hogy e bornevek az átmeneti rendszer alapján 2009. augusztus 1. óta automatikusan oltalmat élveznek.
Végül Magyarország azon érvét illetően, miszerint az új szabályozás lehetővé teszi számára, hogy keresetet nyújtson be a Európai Bizottság által az E-Bacchus nyilvántartásba tett bejegyzésekkel szemben, a bíróság úgy foglalt állást: az átmeneti rendszer és az új oltalmi rendszer nem hasonlítható össze, ezért azok eltérően kezelhetők.
Így az Európai Bíróság Magyarország fellebbezését teljes egészében elutasította.

Pozitív döntésnek tartják és üdvözlik az érintett szlovákiai régió borászai a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság azon döntését, amellyel a testület csütörtökön elutasította a magyar fellebbezést a "Tokaj" márkanév ügyében.

Nagy Géza őstermelő a szlovák tokaji térség szőlészeit és borászait tömörítő szakmai szervezet egyik tagja az MTI-től értesült a luxembourgi bíróság döntéséről. A hírre reagálva azt mondta: örömtelinek tartja a döntést, illetve azt, hogy az ügyet talán már sikerült lezárni.
Hozzátette: meggyőződése, hogy a régióban tevékenykedő, a döntés által érintett többi borász is hasonlóan vélekedik majd.
"A régióban, a határ innenső oldalán éppen olyanok a szőlőtermesztés és a bor előállítási feltételei, mint a határ túlsó oldalán és hasonlóak a bor készítésének metódusai is, ezért sajnálatos, hogy ez a vita egyáltalán kialakult" - jegyezte meg.
Magda Haburová a szlovák tokaji térség kistermelői szövetségének elnöke, aki korábban az ügyben egyeztetés folytató szlovák bizottság egyik tagja volt, az évek óta húzódó vitáról az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a vita az utóbbi években sajnos nem nélkülözte a politikai színezetet, holott a vitás kérdésekre szerinte kizárólag szakmai szinten kellett volna megoldást találni.
"Többször is mondtam, hogy ebbe a kérdésbe nem kellett volna bevonni a politikát" - jegyezte meg. "Soha nem kételkedtem abban, hogy ez az exkluzív márkanév megilleti az érintett szlovákiai régióban termelt borokat is" - mondta Haburová a luxembourgi bíróság döntésével kapcsolatban. Hozzátette: a világszerte elismert bortermelő vidék egykoron egységes volt, s a politikai határ megváltoztatásával csak az országok, nem pedig a régió szétválasztására került sor.