A világgazdasági válság mellett a turizmust fenyegető veszélyek közé sorolja a globális felmelegedést, a klímaváltozást, valamint a feltartóztathatatlan turistaáradatot Megan Angelo a travel.yahoo.com-on olvasható cikkében. Az írásból kiderül, hogy tudósok egybehangzó véleménye szerint néhány egyedülálló természeti vonzerő léte forog kockán, tűnhet el évtizedeken belül a szó szoros értelmében a föld színéről. A szomszédos Alpok éppúgy veszélyeztetett, mint az ausztrál Nagy-korallzátony, a Maldívszigetek, a Galápagos-szigetek vagy a Kilimandzsáró. A Maldívszigeteken 490 millió dollárnyi érték forog kockán. A tudósok szerint 2050-re akár el is süllyedhet ez a csupán egy-két méterrel a tengerszint felett fekvő indiai-óceáni szigetcsoport. Egy 63 millió dollárért épített gát sem jelent hosszú távú megoldást, olyannyira nem, hogy a kormány már a 386 000 helyi lakos átköltözéséről tárgyal Srí Lanka, Ausztrália és India képviselőivel. Évente 600 000 látogató nyaral a szigeteken, ahol a turizmusból származó bevételek a nemzeti össztermék 30 százalékát adják. Az ausztrál Nagy- Korallzátony 46 millió dollárt ér. A hatalmas idegenforgalom, az óceán savasodása és a növekvő hőmérséklet következtében a 135 ezer km2-es korallzátony eróziója megállíthatatlannak látszik, annak ellenére, hogy a helyi hatóságok már korlátozták a hajóforgalmat. Az oceanográfiai kutatóintézet szerint 1990 óta a korall természetes növekedése 14 százalékkal csökkent. A tudósok szerint 2050-re a víz hőmérséklete 1,5°C-kal emelkedik, és az élő korallok 95 százaléka elpusztul.

A Kilimandzsárót Tanzániában 1 milliárd dollárra taksálják. Évente közel 15 ezren vágnak neki, hogy megmásszák a világ egyik legnépszerűbb és legmagasabb csúcsát. Pedig a hegy jeges területeinek 84 már százaléka elolvadt, s a kutatók szerint 2020-ra akár az utolsó jégsipka is eltűnhet. Sajnos a hír még több hegymászót vonz a térségbe. Néhány utazásszervező politikailag korrekt módon az expedíciószervezés mellett a kárelhárításban is tevékenyen részt vesz. Az Abercrombie & Kent útjain résztvevők például fejenként nyolc dollárral járulnak hozzá egy majdani időjárás-érzékelő felállításához. Az Alpok esetében 19 milliárd dollárnyi érték forog kockán. 8 millió turista kedvenc síterepének nagysága a globális felmelegedés következményeként akár 40 százalékkal is csökkenhet 2100-ra. Az alacsonyan fekvő sípályák értelemszerűen nagyobb veszélynek vannak kitéve. Néhány síkomplexum már profilt váltott vagy bővített, ahogy a 2011- ben megnyíló InterContinental Davos is: a vendégek vonzására sportolásra alkalmas termeket és spát alakítanak ki. A Galápagos-szigetek értéke 418 millió dollár, ahová a turisták 1990-től egyre nagyobb számban özönlenek. A húsz évvel ezelőtti évi 40 ezres látogatószám 180 ezerre duzzadt, míg a légi forgalom 2001 óta 193 százalékkal nőtt. Az idén Darwin születésének 200. évfordulója miatt további forgalombővülésre lehet számítani. Ma még itt figyelhető meg a biológiai sokféleség a legtisztább állapotban, ezért a környezetvédők különösen aggódnak az egyre növekvő turizmus miatt: 39 állatfaj, 50 víziállat- faj és 59 növényfaj tartozik a veszélyeztetettek közé. Ecuador állítólag 300 dolláros belépési díj bevezetését fontolgatja.

Veszélyben a Korall-háromszög

A napokban fejeződött be a „Világ óceánjai” elnevezésű konferencia Indonéziában, amelynek középpontjában az ún. Korall-háromszög (az Indiai- és a Csendes-óceán Indonéziától Malajzián és Pápua-Új- Guineán át egészen Ausztrália északi partvidékéig terjedő, korallokban rendkívül gazdag része) országainak környezetvédelmi problémái álltak. A konferenciára elkészült „A Korall-háromszög és a klímaváltozás” című jelentés is, amely szerint a globális felmelegedés, a környezetszennyezés és a halászat lassan tönkreteszi a térség állat- és növényvilágát. Bár a háromszög a föld alig egy százalékát fedi le, itt található a világ korallzátonyának harmada, partvidéke pedig 100 millió ember lakhelye, amely közvetlen veszélybe kerülhet, illetve lakhatatlanná válhat az évszázad végére. „Negyven év alatt a korall és a parti növényvilág negyven százaléka pusztult el – emelte ki előadásában Ove Hoegh-Guldberg, az ausztrál University of Queensland professzora, aki a WWF által kiírt kutatások vezetője volt. – Ez döbbenetes nagyságrend. Jelenleg a korallzátony mérete évi egy-két százalékkal csökken. Nem kell agysebésznek lenni ahhoz, hogy kiszámoljuk, a maradékot is elveszítjük negyven év alatt. Pánikra még sincs ok, ez ugyanis akkor következhet be, ha ölbe tett kézzel várunk, és nem teszünk semmit” – nyugtatta meg a résztvevőket a tudós. A Korall-háromszög országai 2007 óta lobbiznak, hogy a térséget a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területté nyilvánítsák, aminek hatására kiemelt védelmet élvezne. Ennek előmozdításáért Ausztrália környezetvédelmi minisztere, Peter Garrett indonéz, maláj, Fülöp-szigeteki, pápuai, Salamon-szigeteki és kelet-timori politikusokkal folytat tárgyalásokat.