Az élő hagyományok, rituálék és táncok, valamint az ezeknek helyt adó kulturális közösségek sokszor a természeti örökségnél is veszélyeztetettebbek, hiszen jobbára az adott közösség elkötelezettségén és lokálpatriotizmusán múlik, hogy átöröklődik-e, vagy végleg eltűnik a világkultúra színpadáról.

Az UNESCO legelső örökségvédelmi programja az 1972-ben indult World Heritage, azaz Világörökség lista, amelynek keretében a természeti és épített történeti emlékek világméretű föltérképezése folyik. Kevésbé ismert a Világemlékezet program, amely 1996- ban jött létre, és a kultúra bármilyen eszközzel (írás, film, fotó, hangszalag, számítógép) megörökített dokumentumait gyűjti össze. A listán jelenleg 67 országból 158 tétel található, amelyek közt immár három képviseli Magyarországot: Mátyás Király Corvinái, Tihanyi Kálmán villamosmérnök a Magyar Országos Levéltárban őrzött aktája, továbbá a Lázár-térkép 1524-ből. Negyedikként az idén januárban fogadták el Bolyai János Appendix című művét, a végső hozzájárulást az UNESCO-közgyűlés ősszel hozza meg. A Magyar UNESCO-bizottság felterjesztette még Kőrösi Csoma Sándor tibeti szótárát és Bartók-Kodály-Lajta népzenegyűjtési mozgalmát is. A világon számtalan elsüllyedt hajóroncs van kitéve illegális fosztogatóknak, aminek megakadályozására 2009 januárjában lépett érvénybe a víz alatti kulturális örökségek védelméről szóló UNESCO-egyezmény, amely a víz alatti kulturális örökségeknek nyújt védelmet, s egyben megtiltja kereskedelmi célú felhasználásukat. Az országok abban is megállapodtak, hogy együttműködnek a víz alatti örökséggel foglalkozó régészeti képzés és hivatás népszerűsítésére. A Szóbeli és Kulturális Szellemi Örökség Mesterműveinek jegyzékére először 2001-ben, majd 2003-ban, utoljára 2005-ben vettek fel örökségeket. 2003-ban aztán megszületett az UNESCO egyezménye a szellemi kulturális örökség védelméről, és megerősödött a szándék, hogy a természeti és kulturális örökségek mellett a világ szellemi örökségeit is lajstromba vegyék. Tavaly két listára, az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listájára és a Sürgős Védelmet Igénylő Szellemi Örökség Listájára terjeszthettek fel a részes országok örökségi elemeket 2008. szeptember 30-ig.

Magyar jelöltek

A Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága 2008 szeptemberében alakult, elnöke Csák Ferenc, az OKM kultúráért felelős államtitkára. A bizottság javaslatára Magyarország a közelmúltban a mohácsi busójárást terjesztette fel a világlistára. A döntés ez év őszére várható, amikor is az UNESCO 35 ország 111 pályázatáról határoz majd. A busójárás esélyesként pályázik, hiszen több évszázados, élő hagyományról van szó. A tudósok szerint a hagyomány balkáni eredetű, amelyet a katolikus vallású, délszláv eredetű sokácok korábbi hazájukból, Bosznia–Hercegovinából hoztak magukkal. A világörökségi cím ez esetben is elsősorban presztízst és elismertséget jelent, ugyanakkor a világörökségek mint turisztikai attrakciók az idegenforgalmi bevételre gyakorolt jótékony hatása sem elhanyagolható. A lista bizonyos védettséget is jelent, hiszen volt már rá példa, hogy egy örökség éppen a listára kerüléssel menekült meg a pusztulástól – lásd az indonéziai Borobodur esetét.