Przemysl igazi nevezetessége kétségkívül a város és környékén húzódó 45 km hosszú katonai erődítményrendszer, amely ma is látogatható.
A X. században magyar helyőrség élt ezen a helyen, bizonyítja a magyar honfoglalás korából feltárt temető, amelynek tárgyi emlékeit a város múzeumában csodálhatjuk meg. Tudták Önök, hogy egyedül a magyarok hívják a lengyeleket lengyelnek? A többi nemzet Polska, Polisch néven tesz említést e népről. Már az elnevezés is a honfoglalás kori időkre nyúlik vissza. A San völgyében, a Kárpátok lábainál, évszázadok óta fontos kereskedelmi utak húzódtak. A San folyón a városban elhelyezkedő átkelőhelyek keletet-nyugattal, északot-déllel kötötték össze. Az átkelőhelyek birtoklása a kereskedelmi forgalom feletti ellenőrzést biztosította, de katonai jelentősége talán ennél is nagyobb volt. Így Lengyelország felosztása után, mikor Przemysl a Monarchia része lett, az osztrákok a város megerősítését tűzték ki célul.
A XIX. sz közepétől –kisebb-nagyobb megszakításokkal-, az I. világháború kitöréséig 1914-ig tartott az építkezés, javarészt magyar katonák részvételével. A keletről támadó orosz seregek megállítására megépült Európa harmadik legnagyobb erődrendszere. Przemysl igazi nevezetessége ez a 45 km hosszúságú katonai erődítményrendszer, 15 fő és 27 segéd felfedező és kapcsolattartó résszel, amelynek falai között annyi magyar katona vesztette életét az I. világháborúban. Az erődök többsége ma is látogatható. Kijelölt turista és biciklis utakon tehetünk látogatást a katakombák között, amelyek olyannyira megbújnak a természet lágy ölén, hogy csak közvetlen közelről észlehetjük hol is járunk.
Bárány az orosz hadifogolytáborba menet értesült, hogy neki ítélték az 1914 évi Nobel-díjat. A nemzetközi konvenció értelmében ekkor szabadon kellett volna őt bocsátani, azonban Bécs nem a tudós hanem felettese, a Przemysl erőd parancsnokának szabadon bocsátását kérte. II. Miklós orosz cár azonban –nemzetközi közvélemény megnyerése érdekében-, a tudóst szabadon engedte, így Bárány Róbert átvehette Stockholmban 1916 végén a neki ítélt díjat.
Szintén Przemyslben katonáskodott Gyóni Géza magyar költő, akinek versein keresztül megelevenedik előttünk a kiszolgáltatottság és a borzalmak sora. Gyóni nem élte túl a krasznojarszki fogolytábor borzalmait, 1917-ben távol hazájától, számkivetetten halt meg.
Przemysl területén az osztrák-magyar hadsereg katonáinak három közös temetője látogatható. Az emlékhelyeket Szabolcs Ferenc magyar hadnagy, építészmérnök tervezte. A Przemyslért folytatott harcban közel százezer katona vesztette életét. 1915. március 19-én éjszaka mintegy 8500 magyar katona próbált kitörni az oroszok gyűrűjéből hogy utánpótlást, gyógyszert és élelmet hozzon, közülük csak 2662 tért vissza. Az erődítmény kapitulációja erős visszhangra talált egész Európában, 1915 áprilisában II. Miklós cár is a városba érkezett „ünnepelni”. ”Magyarország Kapujának” elvesztése után –ahogy Przemysl-t nevezték a Duna mentén, a Monarhia katonai vezetése elhatározta annak visszaszerzését. 1915. június első napjaiban az osztrák-magyar és német hadsereg visszafoglalta az erődítmény romjait. Bővebb információ: www.polska-tourist.info.hu
A Przemysli erőd összes védőjének Budapesten egy külön emlékmű tiszteleg, a Margit híd közelében. „Küzdtek oroszlánként Magyarország várkapujában. Légyen a példa örök. Przemysl 1914-1915” -olvasható az oroszlánfigurás emlékmű talpazatán.
'
