Utasterminál, hosszabb kifutópálya kellene – ez azonban milliárdokba kerül. A régió tőkevonzó képességéhez szükséges a légikikötő, de szakértők szerint hiába minden, ha kedvezőtlen a gazdasági háttér és gyér a lakosság elkölthető jövedelme - írja lap. A Szegedi Repülőtér forgalmát érzékeltető műveletszámok 2005 óta nőnek. Abban az évben 25 nemzetközi művelet mellett 2346 hazait regisztráltak, 2006-ban már 100-at, illetve 6558-at. Előbbi kategóriában 2008 hozott máig megdönthetetlen csúcsot, 451 művelettel (2010-ben 325-öt jegyeztek fel), az akkori belföldi számot (9660) azonban sikerült túlszárnyalni tavaly, 12 ezer 459 esettel.

Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a regionális repülőterek elsősorban a régiók versenyképességének, tőkevonzó képességének növelése érdekében fontosak az országnak. Vadász László szerint gond, hogy a forgalom 99 százaléka a Ferihegyen bonyolódik. – Az egészséges az lenne, ha a vidéknek 35–55 százalék jutna. Már az is segítség volna, ha nem diszkriminálnák ezeket a létesítményeket: a katasztrófavédelem biztosítaná, mint a budapesti repülőteret. Bizonyos feladatokat – mint a határátkelőhely fenntartását is – át kellene vállalnia az államnak – fogalmaz. Szakértők szerint ugyanakkor nem a szabályozási környezet, hanem a csekély forgalom, a kedvezőtlen a gazdasági háttér, a lakosság gyér elkölthető jövedelme gátolja a fellendülést.

Nem nyilvános

Szeged jelenleg nem nyilvános, de aszfaltos pályával rendelkező repülőtér, így nem fogadhat menetrend szerinti és charterjáratokat. A szegedi repülőtér december 31-éig elküldi kérelmét, folyamatban van az eljárási engedélyek beszerzése – tájékoztatta a Délmagyart Tóth István Tibor, a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója. Persze a menetrend szerinti járatok fogadásához nem elég az átminősítés. utasforgalmi épületet kellene emelni informatikai, poggyász-, csomagkezelő és biztonsági rendszerrel. Az utasterminál tervét évekkel ezelőtt engedélyeztették, de nincs rá forrás. 300 millió forintra becsülték, de az ügyvezető szerint kevesebből is kijönne. A 2006-ban átadott, 1185 méter hosszú és 30 méter széles kifutópálya legfeljebb 40–50 személyes gépek fogadására alkalmas – korábban tervezték, hogy 2500 méteresre hosszabbítják, de a beruházás mintegy négymilliárd forintba kerülne. Ráadásul – mint írtuk 2008-ban – ki kellene találni a hosszabbítás módját is: a 2500 méteres betonpálya már nem fér el az 55-ös és az 5-ös főút között. Át kellene vágni az 55-ös utat, és a forgalmat a nyugati elkerülő útra terelni, vagy alagúton kellene átvezetni az 55-ös forgalmát, vagy a gibraltári reptérhez hasonlóan addig sorompóval kellene lezárni az 55-öst, amíg fel- vagy leszáll a repülő.

Kilábalás

Több éves kilábalási tervre van szükség, hogy eltűnjön a mintegy 100 millió forintos költségvetés 60 milliós mínusza. A repülőtér ugyanis az évi 11 milliós önkormányzati támogatás mellett csupán nagyjából 29 milliós bevételt produkál – sorolta az ügyvezető igazgató. Elmondta, főleg a tranzitjellegű forgalom jellemző: a Salzburgból, Münchenből távolabbi célpontok felé induló gépek állnak meg tankolni. Erős a sportrepülés is – tavaly Szegeden rendezték a 31. vitorlázórepülő-világbajnokságot, valamint az 5. Nemzetközi Flatland kupát és az 55. Magyar Nemzeti Bajnokságot. A gazdasági élet szereplői, az üzletemberek azonban ritka ügyfelek a reptéren, ipari szállítmányok sem gyakoriak.