Szabó Lajos, az RMI megbízott igazgatója felidézte: 2010-ben elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt, kisebb részben a válság elhúzódó hatásainak következtében idegenforgalmi szempontból gyenge évet zárt a régió.

A vendégek mintegy 10 százalékkal kevesebb, 270 ezer éjszakát töltöttek el a térség szálláshelyein. Az áradások hírére a szezon elején iskolai osztályok tömegei választottak más úti célt a tervezett Tisza-tó helyett. Később pedig a szélsőségesen csapadékos nyári időjárás riasztotta el a tó partján kikapcsolódni vágyókat.

Az érintett községek és városok közül éppen ezért a vízpartiak – egyebek mellett Abádszalók és Tiszafüred – szenvedték el a legjelentősebb, 30-40 százalékos vendégforgalom-csökkenést.

Javítottak viszont valamelyest a statisztikán a Tisza-tótól távolabb eső települések – köztük Berekfürdő, Karcag és Tiszaszőlős –, melyek az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseiknek köszönhetően bővebb szolgáltatást tudtak kínálni. Ez is mutatja, hogy fejleszteni kell a tavon kívüli látnivalókat, illetve szórakozási lehetőségeket, melyek csökkenthetik a térség kitettségét a kedvezőtlen időjárással szemben – fogalmazott a szakember, aki jelezte: ezt a célt szolgálja az elkövetkező időszak két jelentős beruházása is, melyek összességében mintegy 2,5 milliárd forintból Tiszafüreden és Poroszlón valósulnak meg.

Szabó Lajos úgy vélte, a 2011-es év – a tavalyinál kedvezőbb időjárás esetén – pozitív fordulatot hozhat a régió turizmusában. A Tisza-tó helyett 2010-ben kényszerűségből más úti célt választók fele ugyanis remélhetőleg az átlagos vendégszám felett, legalább 5-10 százalékos forgalomnövelő tényezőként jelentkezik majd. Mindezt továbbra is elősegíti a környék turisztikai szolgáltatásainak jó ár-érték aránya.

Jelenleg a térség 68 települése közül 15-20 község, illetve város rendelkezik valós turisztikai potenciállal. A férőhelyek száma 17 ezer körüli, nagyjából változatlan. Bár az elmúlt években körülbelül 1000 új szállodai ággyal bővült a kínálat, hasonló nagyságrendű a férőhely-csökkenés is a magánszálláshelyek megszűnése miatt. A magán-, illetve kereskedelmi szálláshelyek aránya megközelítőleg 50-50 százalék. Előbbiek hiányos adatszolgáltatása még mindig megnehezíti a régió vendégforgalmának pontos felmérését – tette hozzá a vezető.

A szolgáltatók pályázati lehetőségeiről szólva a Tisza-tó Térsége Leader Egyesület elnöke ugyancsak kedvező változásokról tájékoztatott. Szabó István elmondta: egyelőre úgy tűnik: idén prioritást élveznek majd a mikro- és kisvállalkozások, melyek a korábbinál egyszerűbb adminisztrációt követően juthatnak hozzá legalább 200 ezer, de legfeljebb 8-10 millió forintos fejlesztési támogatásokhoz. A pályázatok kiírásának dömpingje május végére várható – jelezte. Az előző évek mintegy 200 millió forintjához képest a pályázati keret jelentősen emelkedik: az eredetileg rendelkezésre álló közel 300 millió forinthoz ugyanis 118 millió forint plusztámogatás is várható. S bár 100 milliót tartalékként zárolni kell, még így is meghaladja majd a 300 millió forintot a támogatásra fordítható összeg – húzta alá az elnök.