Türingia – Németország dióhéjban

Türingia szülöttei mindig fontos szerepet játszottak a német történelemben és ltúrában, pedig a dimbek-dombok között 16 ezer négyzetkilométeren megbúvó szövetségi államnak összesen nincs annyi lakosa, mint Berlinnek.

Alakosságszám persze a legkevés­bé érdekelte Bachot, Schillert vagy Walter Gropiust, uram bocsá Adolf Hitlert. Az említett urakkal messze nem teljes azok névsora, akik itteni tevékenységükkel a szövetségi államot és Németországot a vi­lág térképére helyezték; a teljesség igénye nélkül akadt még egy Carl Zeiss nevű optikai műszerész, a nagy író, Johann Wolfgang von Goethe vagy éppenséggel egy Luther Már­ton nevű szerzetes. És hogy a mi májunk is hízzon: Szent Erzsébetünk rövidre sikerült életének java részét itt töltötte, Liszt Ferenc pedig tizenhárom évig élt kedvenc városában, Weimarban és több mint tíz évig volt a helyi Staatskapelle vezető karnagya. Egykori nyári rezidenciája ma múzeum.

LUTHER 500

Az említettek közül Luther vitathatatlan sze­repet játszott a keresztény világ feje tetejére állításában. A reformáció utóhatása a turiz­musmarketinget sem hagyta érintetlenül:a Német Turisztikai Hivatal, a DZT a lutheri tanok wittenbergi kifüggesztésének 500. év­fordulója alkalmából a 2017-es évet a nagy reformátornak szenteli. Mielőtt Luther kifüg­gesztette volna 95 pontját, bekvártélyozta magát némi bibliafordításra az Eisenach melletti Wartburg várába. A helyiek szerint a valaha Szent Erzsébetnek is otthont adó vár szolgált a neuschwansteini dizájn alapjául.

Ennél jóval puritánabb Luther várbéli cellája; már-már bauhausosan letisztult. Hogy Walter Gropius merített-e ötletet a reformátor kuc­kójából vagy sem, nem tudni. Mindenesetre az építészetet és formatervezést majd száz éve gyökeresen átalakító irányzat a türin­giai Weimarban kezdődött 1919-ben. Liszt és Wagner városának ma is működő impo­záns szállodája, az Elephant lakosztályában páváskodott Adolf Hitler, tort ülve a bukott köztársaság fölött.

MARX ÉS GAGARIN

 

Weimartól alig egy-két kőhajításra fekszik Erfurt, Türingia nagyjából Debrecen mére­tű fővárosa, fővárosi zsongás nélkül. Annál inkább az a „meseházas” fajta, ahol a szűk utcákon épphogy elférő villamosok csilingel­nek, vagyis inkább siklanak a pályájukon. De ne ragadtassuk el magunkat: Erfurt is volt NDK-város annak minden következményé­vel – például mára már alaposan és kreatí­van ráncfelvarrott panelházakkal – együtt. Valahol tiszteletre méltó, hogy a Marx teret nem nevezték át, és Jurij Gagarin sem nézi bánatosan a világűr végtelenjéből, hogy a róla elnevezett körút mondjuk valamelyik, a harmincas években leszerepelt politikus nevét viseli.

Az említett közterületek azonban nem abban a történelmi városmagban találhatók, ahol már a frankok is átgázoltak a Gera folyón. Ott, ahol kicsivel később a Krämerbrücke, a Kereskedők Hídja épült. Ha valaki váratlanul a híd közepére pottyan, el nem hiszi, hogy ez egy híd, mivel jobban teleépült házakkal, mint a firenzei Ponte Vecchio.

VADMACSKÁK NYOMÁBAN

 

Türingia nem csak dióhéj, nevezik Németor­szág zöld szívének is. Zöldsége egyik záloga a sok csapadék, amely évi átlagban 150 napon hullik. Állítólag ez Németország legnedve­sebb része. Nem zöld pokol, de meglehetősen nagy kiterjedésű erdők töltik ki a települések közti teret. Ezek egyike az 1997-ben nemzeti parkká avanzsált hainichi erdő 15 ezer hek­tárja. Érintetlenül burjánzó állapotát az NDK hadseregének köszönheti. Katona bácsiék gyakorlóterületként zárták körbe az erdőt, és évtizedeken át játszottak itt pisztolyosat. A favágók sem mehettek be, és azóta sem nyúlnak hozzá az erdő fáihoz, bokraihoz. Így lehetséges az, hogy a sűrű, dzsungelszerű aljnövényzetből kimeredő egyik fatörzsből például álmos mosómedve sandít ránk, mi­közben ég és lombkorona között lépdelünk. Hol? 2005-ben egy Hainich erdeje fölött mint­egy 600 méter hosszan futó lombkoronasé­tánnyal kápráztatták el a természetjárókat. A talaj fölött átlagosan harminc méterrel fekvő acél-fa-kenderkötél sétányra olyannyira egy­szerű felmenni, hogy kerekes székesek is vé­gig tudnak rajta gurulni és informatív tablókról tájékozódva türelmesen megfigyelni a húsz fafajt felvonultató erdőt vagy a fák között élő megannyi lényt, köztük a vadmacskát. Ehhez azonban nem árt akár néhány évre való hideg élelmet bekészíteni, mivel a helyi erdészek szerint még ők is legfeljebb háromévenként három másodperce látnak egyet-egyet ebből a rendkívül rejtőzködő jószágból. Nem a sé­tányról: Hainichban mintegy 130 kilométernyi turistaösvény tekereg vándorok lába és brin­gások abroncsai alatt.

SÖR, BOR, KLOSS

 

Számottevő csapadék ide vagy oda, azért van annyi napos óra, hogy még bort is megéri itt termelni. Sőt, még fogyasztani is a helyi fe­héret Európa bortermő részének legészakibb szegletéből. 112 hektáron fejlődik Türingiában a Müller-Thurgau, a tramini vagy a rizling. Nem nagy terület, de néhány százezernyi palackot kiad, amelyet zömében a környéken, példá­ul a csoportokat is fogadó borászatokban iszogatnak meg. A magasabb szélességi kör savasabb bora remek társ a türingiai krumpligombóchoz (Thüringer Kloss). Hogy ez milyen is, azt „nehéz elmagyarázni, látni kell” – tartják a helyiek. Nos, a szopott gom­bóchoz hasonlító szerzet igen finom. Készí­tésének titkait szívesen megosztják például a heichelheimi Kloss-üzemben. Nem akarjuk lelőni a poént, így csak röviden: a főtt krumpli masszájához hozzákeverik a reszelt krumplit, és forrásban lévő vízbe dobják. Fogyasztható önállóan mindenféle szószokkal vagy köret­ként egy kitűnő türingiai kolbászhoz, amely grillezve a legfinomabb. A grillezős szezon Türingiában január 1-jétől december 31-ig tart – büszkélkednek a helyiek. És valóban: a késő őszi weimari hagymafesztiválon ugyanúgy serceg a piruló kolbász a rácson, mint áprilisi­ban. A kolbászt sokszor szívesebben öblítjük le sörrel, mint borral. Az 1434-es türingiai tisztasági törvényt a világ első élelmiszer-ipari törvényeként tartják számon. Lényege, hogy a sör csak vízből, árpamalátából és komlóból állhat.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.