Görögország lehet az idei szezon egyik nyertese

A televíziós híradások alapján azt gondolhatnánk, hogy Görögországot elárasztották a menekültek. A valóság ezzel szemben az, hogy néhány kisebb szigetet és az Idomeni határátkelő környékét leszámítva a turista sehol nem lát migránsokat. Van viszont homokos tengerpart, napsütés, elképesztő történelmi kincsestár és igazi görög vendégszeretet.

Munkahelyet váltana, vagy új kollégát keres?

Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.

Adja fel hirdetését!

A Görög Turisztikai Hivatal meghívására Athénban és a Peloponnészoszi-félszigeten jártunk. A hivatal bécsi központjának sajtó és public relations igazgatójától, Ioannis Rafaliastól megtudtuk, hogy évente mintegy 180-200 ezer magyar vendég érkezik az országba. A legkedveltebb desztináció Korfu, Rodosz és Kréta, a Thesszaloniki-öböl és környéke, valamint Athén. „Sokan nem ismerik a Peloponnészoszi-félszigetet, ahol a napfény és homokos tenger mellett lenyűgöző történelmi csodák és természeti szépségek részesei lehetünk Athéntől mindössze 1-2 órás utazással. Szeretnénk, ha a magyarok jobban megismernék a félszigetet, a tengerparti nyaralást ugyanis itt könnyedén összeköthetik érdekes programokkal. Ezek a városok kitűnő úti célok azok számára is, akiket elsősorban az ókori civilizáció és a későbbi korszakok érdekelnek. A Peloponnészoszt tavasszal és ősszel is bátran ajánljuk a történelmet vagy a természetet kedvelő aktív turistáknak” – fűzte hozzá Ioannis Rafalias igazgató. Athénba április 1-jétől az Aegean Airlines és a Ryanair is naponta repül, de szezonon kívül is heti 2-3 járatot üzemeltetnek. Több magyar utazásszervező kínál buszos körutakat és programokat Athénba és a Peloponnészoszi-félszigetre.

Biztonságban mindenfelé

Arra a kérdésre, hogy találkozik-e Görögországban menekültekkel a turista, Rafalias azt mondja, hogy „Athénban és a görög utakon gyakorlatilag nincsenek menekültek. Az arab térségből érkező menekülteket a görög hatóságok igazoltatják, regisztrálják és szervezetten, kijelölt menekülttáborokba szállítják. Legtöbbjük célpontja azonban nem Görögország, hanem Észak-Európa, elsősorban Németország. A mostani EU-török megállapodás javíthat a helyzeten. A menekültek amúgy sem jelentenének veszélyt a turistáknak, hiszen zömében békés, a háború elől menekülő emberekről van szó. Biztonságosan lehet Görögországban a városban és az utakon közlekedni, a turistákat semmilyen veszély vagy kellemetlen szituáció nem fenyegeti.” Az elmúlt évben nem csökkent a Görögországba érkező turisták száma, az árak viszont a versenytársakéhoz képest kedvezőbbek. Csak Ausztriából 5-600 ezer vendéget fogadnak évente, de sokan jönnek Németországból is.

Élő hagyományok és újdonságok Tolóban

Athén után első utunk Tolóba, egy görög halászfaluba vezetett, ahol Yannis George Georgidakis, a Tolói Turisztikai Szervezet elnöke volt a házigazdánk. Két szállodája van a szigeten, családi vállalkozásban üzemelteti mindkettőt. Igazi görög házigazdaként minden vendégével személyesen is elbeszélget, odafigyel minden kívánságukra.

„Fel szeretnénk turisztikailag virágoztatni az egész régiót! – hangsúlyozza kérdésünkre Georgidakis. – A helyi vendéglátósokkal és szállodásokkal összefogtunk, rendszeres tréningeket, workshopokat szervezünk tagjainknak, mert vannak hiányosságok a vendégfogadásban. Odafigyelünk a környezeti kérdésekre is, elsősorban a fenntarthatóságra, a beszállítóktól például csak visszaváltható üvegeket fogadunk el. Szeretnénk ösztönözni a helyi alapanyagok, nyersanyagok használatát az éttermekben. Rengeteg programunk van, szervezünk olívaolaj-kóstolást és narancsliget-látogatást, hajókázást, különféle boros és gasztronómiai eseményeket. Új attrakciókban is gondolkozunk, melyek eredetiek, azaz máshol nem találhatók meg. Egyik tervünk egy víz alatti búvárközpont létesítése, a másik egy régészeti ásatási projekt. Erre a programra kis csoportoknak lehet jelentkezni online. Biztosítjuk a szükséges háttért, a keresendő objektumokat, a felszereléseket. A csapatokban van történész, festő, fotográfus, restaurátor, mint egy igazi ásatáson. Erre külön honlapot is készítettünk, az ásatási programok már az idei szezontól indulnak” – tudtuk meg. Ezeket az attrakciókat teljesen ingyenesen biztosítják a Tolóba érkezőknek, önerőből finanszírozzák a programokat. A helyi hagyományokat is ápolják, szirtakit táncol már három éves korától minden görög gyermek, van, aki buzukin játszik, sokan jól énekelnek. A hagyományok ápolása fontos a turizmus szempontjából, ettől leszünk még érdekesebbek – véli Georgidakis. Ennek gyakorlati oldalát saját szemünkkel láthattuk azon a hagyományos görög vacsorán, melyen a tulajdonos fia is bemutatta remek tánctudását.

Igazi meglepetés volt számunkra, amikor az egykori idegenvezetővel, a Magyarországról 16 évvel ezelőtt elszármazott Melinda Bikakis-szal találkoztunk. A Culture Travel Center vezetője magyar és szlovák turistákat utaztat be. „A 14 ezer vendégággyal rendelkező kisvárosban hetente 350 ágyat foglalunk le csak a magyar vendégek részére, és ezt meg is töltjük. Olyan partnerekkel dolgozunk, mint az IBUSZ, a Grand Tours, a Personal Tours vagy az Apollon Travel. A magyar vendégek általában szervezett csoportokban, buszokkal érkeznek 7 vagy 10 napra. Miskolcról és Debrecenből viszonylag sokan jönnek, akad, aki 20 éve visszatérő vendégünk is. A gyermekes családok különösen szeretik ezt a környéket, az apartmanhoz, szállodához rendkívül közel van a tenger, és mivel nagyon sekély a víz, gyorsan felmelegszik és biztonságos”– mondja.

A menekültválság őket is érintette. „Decemberig rendkívül jól mentek a foglalásaink, utána a menekültek feltorlódásáról szóló hírek hallatán lecsökkentek a foglalásaink. Ekkor helyi idegenvezetőkkel közösen csináltunk egy kampányt 'Hitelesebb Görögország' címmel, melyben valós hírekkel, friss beszámolókkal a menekültekkel kapcsolatos kételyeket oszlatjuk el az utazók között. Sokan ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy egyáltalán nincsenek migránsok a görög utakon, jelenleg a menekültek kizárólag a görög-macedón határon lévő Idomeni település vasúti határátkelő-állomásán akadályozzák a forgalmat, ez a határ van lezárva. 

Nem könnyű a görög vállalkozóknak

A helyi szakemberekkel folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy jelenleg több megszorítás sújtja a görögöket. A sokféle adó a lakosságot és az üzleti vállalkozásokat egyaránt érinti. Luxusadót kell fizetni a 2500 köbcentiméter feletti autókra, méghozzá nem is keveset, ezért sokan fillérekért akarnak megválni pár éves autójuktól. Ugyanez mondható el a lakásokról is, az ingatlanadó ugyanis 5 euró/négyzetméter/év, mely európai viszonylatban is magas. A görögök tehát kénytelenek eladni ingatlanjaikat, mert nem tudják fizetni a magas adókat. Ennek eredményeképpen külföldiek vásárolják fel a görög ingatlanokat. Az átlagbér 1200 euróról lezuhant 700 euróra, az életszínvonal ekkora csökkenése megviseli az átlagembereket. Ugyanakkor a vállalkozásokat terhelő adók is kimondottan magasak. A bevétel 29-33%-át be kell az államnak fizetni, még erre jön egy külön üzleti adó: egységenként 1500 eurót kell évente fizetni az üzlettulajdonosoknak. Georgidakis két szállodája is van, ezért kétszer fizeti meg ezt az adót. A gazdasági válságból való kijutást a szállodatulajdonos a turizmusban és a mezőgazdaságban fejlődésében látja, úgy gondolja, hogy a szorgos munka idővel megtérül.

Forrás: Vendég&Hotel Online


Kevesebb napernyő Jesolóban – kellemesebb strandolás

Kevesebb napernyő Jesolóban – kellemesebb strandolás 

Olaszország északkeleti tengerpartjain csökkentették a napernyők számát.
Szlovénia: vége a határellenőrzésnek a horvát és a magyar határon?

Szlovénia: vége a határellenőrzésnek a horvát és a magyar határon? 

Az okmányellenőrzések helyett a rendőrség más módszerekkel felügyeli majd az államhatárt.
Erős turisztikai előidény a horvátoknál, de nyárra gyengül a forgalom

Erős turisztikai előidény a horvátoknál, de nyárra gyengül a forgalom 

A vendégek száma 5 százalékkal, a vendégéjszakáké 7 százalékkal volt több, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Virágszirmok, népviselet és több ezer zarándok

Virágszirmok, népviselet és több ezer zarándok 

Lengyelország legszínesebb Úrnapja eseménye Łowiczban.
Magyar nyelvű tárlatvezetés az osztrák határ közelében

Magyar nyelvű tárlatvezetés az osztrák határ közelében 

Carnuntum Ausztria egyik legjelentősebb római kori régészeti emlékhelye, mindössze 30 percre a magyar határtól.
Víziparkok, felvonók és múltidéző csónakázás

Víziparkok, felvonók és múltidéző csónakázás 

Elindult a hajózási szezon a Csorba-tónál, napi üzemmódra váltottak a térség felvonói is.
Megnézné Silvio Berlusconi szardíniai villáját?

Megnézné Silvio Berlusconi szardíniai villáját? 

Virtuálisan körbejárható a Villa Certosa néven ismert villa és az azt övező park.
UN Tourism: növekvő turistaszámok a geopolitikai bizonytalanság ellenére

UN Tourism: növekvő turistaszámok a geopolitikai bizonytalanság ellenére 

Az UN Tourism legfrissebb adatai szerint 2026 januárja és márciusa között összesen 307 millió turista utazott nemzetközi szinten, mintegy hatmillióval több, mint 2025 azonos időszakában.
Így áll most a Sagrada Famila-saga

Így áll most a Sagrada Famila-saga 

Az építkezés befejeződött – a templom ez év elején elérte végleges, 172,5 méteres magasságát.
Amszterdam: turisztikai szigorítások várhatók

Amszterdam: turisztikai szigorítások várhatók 

Napirenden a 20 százalékos idegenforgalmi adó és az óceánjáró hajók kikötőjének bezárása.

Interjú

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén 

Látogatás egy kortárs erdei házban a szakértővel – személyes élményeken keresztül.
Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón?

Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón? 

Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről

Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről 

Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.