15 bizonyíték, hogy a franciák „tudnak élni”

A Huffington Post szerzője szerint ugyan sokat froclizzák mindenfélével úgy általában a franciákat, de amikor a gasztronómiára terelődik a beszélgetés igazán van mire elbizakodottnak lenniük az éppen pedzegetett nemzet tagjainak.

Ha csak a gazdag, vajas szószokra vagy a művészi kivitelezésű cukrászsüteményekre gondolunk, könnyen megérthetjük, miért irigylik annyira az egész világon a francia gasztronómia presztízsét. Ez utóbbi nemzet étkezési szokásait mindamellett nem csak az őket meghatározó ételek teszik olyan különlegessé; a mentalitás, amellyel a saját konyhájukra tekintenek legalább annyit nyom a latban. A Huffington Post munkatársa ételközpontú lelkületének tükrében mindez azt jelenti, hogy a franciák az élet nyertesei. Ezennel következzék 15 pontba szedve, hogy miért is:

1. A franciák adták a világnak a pezsgőt (Champagne).

Bár sok ország dob piacra habzó borokat, ezek Champagne elnevezésű fajtáját csak Franciaországban állíthatják elő. Még pontosabban: a Champagne nevű habzó bor csakis Champagne régióban láthatja meg a napvilágot, amely terület Párizshoz közel helyezkedik el.

2. A franciák csokoládés croissant-t esznek reggelire.

A lényeg nagyjából ennyi, de azért kicsit kibontjuk. Franciaországban nincsenek méretes reggelik, a korai órákban éppen csak kis mennyiségű ételt vesznek magukhoz a nyugat-európai állam lakosai. Ez lehet lekváros pirítós (tartine), vagy valamilyen sütemény (croissant, csokis croissant, almás kosárka, stb.). A komoly étkezés ideje csak ebédkor jön el.

3. Az ebéd két órás „vállalkozás”.

… nem pedig 15 perces, a billentyűzet fölött és macskás videók társaságában eltöltött kajaszünet. Bár ez a szokás a nagyvárosokban a rohanó tempó miatt már eltűnőben van, vidéken és a kisebb városokban még tartja magát az úzus, hogy az emberek hazaugranak egy „röpke”, háromfogásos ebédre.


4. Egy pohár bor az étkezések természetes velejárója.

Lássuk be, hallottunk már olyat, hogy Franciaországban ebédre ÉS vacsorára is bort fogyasztanak. Ez nem jelenti azt, hogy ilyenkor mindenki egyenként magába diktál egy-egy palackot – inkább csak megisznak egy-két pohár bort. Ennek egyik oka, hogy a bor állítólag kihozza az ételek ízét, tehát tulajdonképpen bizonyos szempontból elidegeníthetetlen tőlük.

5. A vaj már-már a víznél is fontosabb.

Ez a francia ínyenckonyha titka. Szószaiknak alapja nemes egyszerűséggel a vaj. Cukrászsüteményeik vajrétegekre épülnek. Mindez okkal történik; a világ egyik legfinomabb vaját Franciaországban köpülik. Főleg Normandiában. Ennek színe világossárga, és szinte mindig megsózzák. A vajnak mindig ilyennek kellene lennie.

6. 350-400 jól elkülöníthető sajtjuk van.

Ami nem kevés. Egyesek szerint a francia sajtok száma inkább az ezret környékezi, méghozzá az egyes típusok alkategóriái miatt látják ezt így. Egy szó, mint száz, a franciák annyira sok sajtot készítenek, hogy Charles de Gaulle, a legendás francia államférfi egyszer egyenesen azt mondta: – Hogy lehet egy olyan országot elvezetni, amelynek több mint 256 sajtja van? – Nem tudta, hogy a szám ennél jóval magasabb.


7. Gazdag és „dekadens” konyhájuk ellenére a franciák tudják a mértéket.

Így lehet, hogy az étkezéseket sajttálakkal zárják. [Vigyázat, fontos: ezek nem hatalmas sajttömbökből, hanem csak három, józan méretű szeletből állnak. (!!!)]

8. Biztos nem véletlen, hogy mindenki francia terminológiát használ az éttermi dolgozók megkülönböztetéséhez.

Mint az ínyenckonyha feltalálóinak – kis jóindulattal – mindent nekik köszönhetünk. 

9. Ezer rétegű cukrászsüteményük van.

Mille-feuille-nek hívják. Nem kell mondanunk, hogy a cukrászat királyai, ugye?


10. BOR.

A francia bor története egészen a hatodik századik nyúlik vissza. Időszámításunk előtt. Nem most jöttek le a falvédőről.

11. Macaron.

Hát nem cukor? A macaronok habcsók- és mandulaalapú, mindenféle ízben tobzódó és számtalan színben pompázó édességek. A legelterjedtebb ízesítések: pisztácia, kávé, csokoládé és vanília, ám a kreativitás itt koránt sem áll meg.


12. A nap legélvezetesebb órája a „l’heure du gouter”.

Szó szerinti fordításban „az ízlelés órája”. Ez a délután négy órára időzített falatozás a gyakran benne foglalt Nutella miatt sok gyerek kedvence, ám korántsem csupán a fiatalabb korosztályra korlátozódik. A „l’heure du gouter” mindenkinek kellemes délutáni felfrissülést okozhat.

13. Minden évben remek bulival vegyes felhajtással ünneplik a Beaujolais nevű újbor megjelenését.

Tisztelet nekik ezért.

14. Szigorúbban szabályozzák az ételeiket, mint a vízumaikat.

1411 óta hatályos Franciaországban az AOC rendszer (ez körülbelül „szabályozott eredetmegjelölést” takar), hogy termékeik a legmagasabb sztenderdek betartásával készüljenek. Franciaország büszke arra, hogy milyen komoly garanciákat vállal az ételkülönlegességek és a helyi specialitások minőségét illetően. Legyen az vaj, levendula, lencse vagy méz, ha a terméken AOC pecsétet látunk, biztosak lehetünk benne, hogy a legjobb és legautentikusabb árut forgatjuk a kezünkben.

15. Mélyen hiszik, hogy egy ízletes baguette mindenkinek jár.

A francia kormány úgy szabályozta a baguette-ek árát, hogy legalábbis kenyérből mindenki ugyanazt a kiváló minőséget élvezhesse.

Fordította/szerkesztette: Zamaróczy Ádám

Forrás: Élelmiszer Online


Sonkafőzésnél  hallgassunk Bíró Lajosra!

Sonkafőzésnél hallgassunk Bíró Lajosra!  

Így nem lesz kemény és íztelen a húsvéti sonka.
Újra magyar lesz a Boci csoki és a Melba kocka

Újra magyar lesz a Boci csoki és a Melba kocka 

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől.
Több mint száz nemzetközi borszakértő a hazai boros csúcstalálkozón

Több mint száz nemzetközi borszakértő a hazai boros csúcstalálkozón 

Több mint száz külföldi szakember ismerkedhet a magyar borral az idei Hungarian Wine Summit nemzetközi szakmai csúcstalálkozón.
Siemens-innováció:  ételmaradékból meleg víz

Siemens-innováció: ételmaradékból meleg víz 

A cég támogatásával valósul meg a hulladékból energiát előállító zöld megoldás.
Délutánba nyúló reggeli egy luxusszállodában

Délutánba nyúló reggeli egy luxusszállodában 

A Matild Palace-ban jellegzetes helyi finomságokat és a nemzetközi villásreggeli-klasszikusokat kóstolhatunk.
Borok a húsvéti sonka mellé

Borok a húsvéti sonka mellé 

A legmeghatározóbb fogás az ünnep során a húsvéti sonka, de megválasztani mellé a megfelelő bort.
Két magyar pezsgő a világelitben

Két magyar pezsgő a világelitben 

Az egyik exkluzív termék, kizárólag a Michelin-csillagos Babel Budapest étterem számára készült.
Ünnepel a Balatoni Kör

Ünnepel a Balatoni Kör 

Tíz éves születésnapját ünnepli a Balaton közepén, egy hajón megalakult társaság.
Sakura ünnep a fedélzeten

Sakura ünnep a fedélzeten 

Az Emirates különleges tradicionális japán fogásokkal idézi meg a szigetország cseresznyefa virágzásához kapcsolódó hagyományait.
Vasárnap megnyílik a SÜTIUTCA

Vasárnap megnyílik a SÜTIUTCA 

A Csányi utcában 12 kültéri installációban mutatják be a kortárs zsidó kulturális és gasztronómiai életet.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.