Hamarosan mi is rovarevőkké válunk

Nehéz elképzelni, hogy a rovarok a mindennapi étrendünk részeivé váljanak, ám egyre több érv szól emellett. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmányból kiderül, hogy az Afrikában és Ázsiában a mai napig közkedvelt rovarok miért jelenthetnek megoldást a fehérjekrízisre, a közeljövő élelmezési és mezőgazdasági problémáira – írja a Laboratorium.hu.

Bármennyire undorodunk is az entomofágiától, azaz a rovarok elfogyasztásától, szakértők szerint a jövőben valószínűleg szükség lesz a szokásaink újragondolására a globális élelmezésbiztonság garantálásához.

A világ népességének gyors növekedése és a természeti erőforrásaink szűkössége ugyanis komoly probléma a mezőgazdaság szempontjából, a küszöbön álló „fehérjekrízis” megoldását többek között a rovarok jelenthetik – olvasható az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklap legfrissebb tanulmányában.


Tény, hogy a rovarevés régóta a mindennapok része több kultúrában is. Az ókori Görögországban például a kabócákat csemegének tartották, de a világ összes táján előszeretettel fogyasztották a lárvákat, tücsköket, szöcskéket, német katonák pedig még az 1600-as években is ettek olajban sült selyemhernyót. Mózes törvényei is engedélyezték a sáskák evését, amely rovarok a vadméz mellett Keresztelő Szent János aszkétikus étrendjének is  alapját képezték, de az iszlám világban is elfogadott élelmiszernek számítottak a hangyák, méhek.

Annak ellenére, hogy Angliában és néhány nyugat-európai országban ugyan forgalomban vannak bizonyos rovarcsemegék (ilyen például a csokoládéba mártott szöcske), a jelenkori európai társadalmak többnyire elutasítják az entomofágiát sőt, a téma kifejezetten tabunak számít.

Pedig számos érv szól amellett, hogy a rovarokat valamilyen módon érdemes lenne beépítenünk az étrendünkbe. Kezdjük a gazdaságiakkal. A világ rohamosan növekedő népessége nem csak a mezőgazdaságra ró egyre nagyobb terhet, hanem az állati fehérjék iránti kereslet jelentős környezeti töbletterheléssel is jár. Az ehető rovarfajok azonban más állatokhoz (marha, sertés, baromfi) viszonyítva nagyon kismértékű terhelést eredményeznek, a rovarok ráadásul szárazságtűrők, és nem túl igényesek a takarmányozás terén. Mindemellett a mezőgazdasági és élelmiszeripar melléktermékeinek széles körét hasznosítják, nincs szükségük hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területekre, a tenyésztésükkel egyszerre nagyobb tömegek élelmezését lehet megoldani.

De mégis miért lehetnek számunkra kívánatosak a rovarok?

A rovarok nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjét/aminosavat és egyéb tápanyagokat, többek között zsírsavakat, szénhidrátokat, ásványi anyagokat (Ca, Mg, Cu, Mn, Zn, Se), valamint vitaminokat (A-, D2-, D3-, E-, C-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B7-, B12-vitamin, folsav). Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint a megfelelően előállított rovarok nem jelentenek nagyobb veszélyt, mint a hús!

Mindezek után már csak az a kérdés, hogy vajon jogi szempontból élelmiszernek minősülnek-e az ehető rovarok. Az Európai Bizottságban körülbelül 8 évvel ezelőtt tették fel először a kérdést, amelyet jelenleg a 258/97/EK rendelet szabályoz, eszerint ehetők a rovarokból kivont összetevők (pl. fehérje izolátumok), illetve azok a rovarok is, amelyek részeit (lábakat, szárnyakat, fejet, belet stb.) már eltávolították. Fontos kérdés, hogy új élelmiszernek minősülnek-e, ennek megítélése országonként változik. Magyarországon például a rovarok nem minősülnek hagyományos élelmiszernek, és nincs is történelmi adat arra vonatkozóan, hogy korábban jelentős mértékben fogyasztottuk volna azokat.


Persze elsősorban nem a jogi szabályozás hiányossága miatt nem fogyasztunk rovarokat, hanem azért, mert undorodunk tőlük, hiszen kártevőként, kórokozók terjesztőiként, nem pedig élelmiszerként gondolunk rájuk.

Bármennyire is fenntartásokkal kezeljük azonban a rovarok élelmiszerként történő fogyasztását, előbb-utóbb valamilyen formában (például a rovarokból kivont összetevőkkel) valószínűleg mindannyian találkozni fogunk velük a tányérunkon!


Sonkafőzésnél  hallgassunk Bíró Lajosra!

Sonkafőzésnél hallgassunk Bíró Lajosra!  

Így nem lesz kemény és íztelen a húsvéti sonka.
Újra magyar lesz a Boci csoki és a Melba kocka

Újra magyar lesz a Boci csoki és a Melba kocka 

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől.
Több mint száz nemzetközi borszakértő a hazai boros csúcstalálkozón

Több mint száz nemzetközi borszakértő a hazai boros csúcstalálkozón 

Több mint száz külföldi szakember ismerkedhet a magyar borral az idei Hungarian Wine Summit nemzetközi szakmai csúcstalálkozón.
Siemens-innováció:  ételmaradékból meleg víz

Siemens-innováció: ételmaradékból meleg víz 

A cég támogatásával valósul meg a hulladékból energiát előállító zöld megoldás.
Délutánba nyúló reggeli egy luxusszállodában

Délutánba nyúló reggeli egy luxusszállodában 

A Matild Palace-ban jellegzetes helyi finomságokat és a nemzetközi villásreggeli-klasszikusokat kóstolhatunk.
Borok a húsvéti sonka mellé

Borok a húsvéti sonka mellé 

A legmeghatározóbb fogás az ünnep során a húsvéti sonka, de megválasztani mellé a megfelelő bort.
Két magyar pezsgő a világelitben

Két magyar pezsgő a világelitben 

Az egyik exkluzív termék, kizárólag a Michelin-csillagos Babel Budapest étterem számára készült.
Ünnepel a Balatoni Kör

Ünnepel a Balatoni Kör 

Tíz éves születésnapját ünnepli a Balaton közepén, egy hajón megalakult társaság.
Sakura ünnep a fedélzeten

Sakura ünnep a fedélzeten 

Az Emirates különleges tradicionális japán fogásokkal idézi meg a szigetország cseresznyefa virágzásához kapcsolódó hagyományait.
Vasárnap megnyílik a SÜTIUTCA

Vasárnap megnyílik a SÜTIUTCA 

A Csányi utcában 12 kültéri installációban mutatják be a kortárs zsidó kulturális és gasztronómiai életet.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.