– A negyed házból még a meleg vízre sem futja – foglalja össze a helyzetet Glaser Gyula, a hőgyészi Apponyi Kastélyszálló igazgatója, a Magyar Kastélyszállodák Egyesületének elnöke. Noha a kastélyszállók közül három-négy biztosan a csőd szélén egyensúlyoz már, a vészhelyzetet egyik sem vallja be, inkább, úgymond, az utolsó töltényig harcolnak mindannyian, és más választás híján beszállnak a gyilkos árversenybe. A többségében négycsillagos kastélyszállók szobaára békeidőben 30 ezer forint körül volt, újabban ennek akár a feléért vagy még kevesebbért is próbálnak vendéget fogni a leggyengébb időszakokban. A helyzettel élő – más olvasatban visszaélő vendégek – pontosan ismerik a helyzetet, és korábban elképzelhetetlen alku árán jutnak főúri szálláshoz. A megfelezett szobaár nem ritka, de nem is általános, 20–25 százalékot viszont még a legjobban menő házak is engednek ma már. Ennek következtében most olcsóbb egy szoba ezekben a házakban, mint háromnégy éve. Az éppen csak 25 százalékos kihasználtság nagyjából a fele annak, ami az önfenntartáshoz kellene. Glaser Gyula szerint egy hatvanszobás, vagyis nagyobb kastélyszállónak 43 százalékos telítettség lenne a nullszaldó határa. (Ezt az ötcsillagos egyéb hotelek most átlépték.)
Gulyás Eszter, a Magyar Szállodaszövetség kastélyszálloda-szekciójának vezetője szerint ez azt jelenti, hogy éves átlagban 55 százalék fölé kellene kúszniuk az áraknak. A szekcióvezető, aki a röjtökmuzsaji Szidónia Kastélyszálloda értékesítési vezetője is, azt mondja, az első negyedév mindig is a leggyengébb időszakuk volt, a KSH gyorsjelentésében most éppen ezzel a riasztóan alacsony adattal debütáltak.
– A kastélyszállók mélyrepülése tavaly volt a legmeredekebb, amikor a gazdasági válság miatt sorra mondták le náluk a megrendelt céges tréningeket. Némely házban korábban a vendégforgalom többségét a céges rendezvények adták, és szerencsétlen módon a krízis hatására éppen ez a piac szenvedte el a legnagyobb veszteséget.
A tizenöt magyarországi kastélyszállótól származó forgalmi adatok szerint az év első három hónapjában a 129 millió forintos nettó árbevételüket 12 ezer vendégnek, illetve az általuk eltöltött 23 ezer vendégéjszakának köszönhetik. A nyilvántartásban szereplő 551 kastélyszállodai szobában együttesen 1307 férőhely van. A kevés kivétellel jelentős hitelből finanszírozott felújítások fajlagos költsége a műemlék, illetve védett épületekben a legnagyobb, a különleges miliőt és kiszolgálást garantáló hotelek stílusos berendezése korhű bútorokkal ugyancsak nem olcsó. Ráadásul az öreg, száz-kétszáz éves épületek karbantartása is drága, miközben a pompás épületekhez pazar, nagyméretű parkok gondozásának a költsége is társul. A tulajdonosok többsége magyar befektető és üzletember, akik többnyire szerelemből tartják fent, pontosabban újabban jelentős összegekkel finanszírozzák már-már hobbinak számító különleges vállalkozásukat. A sok milliárd forintért újjáélesztett kastélyok és kúriák üzemeltetése a szállodaiparban szokásos 8–15 éves megtérülési idővel szemben eleve 10–17 év, amit a válság miatt most még 2-3 évvel biztosan meg kell toldani – mondja a hőgyészi szállodaigazgató.
– Új kastélyszállodát a közeljövőben biztosan nem avatnak Magyarországon. Alkalmas épület pedig van bőven, országszerte 4500 kastély és kúria van, jó ideje az enyészet birtokában. Az egyelőre veszteséges szállodapiacon az átlagon alul teljesítő kastélykategóriába benevezni üzletileg öngyilkosság lenne, igaz, az ide befektetőkre jellemző az érzelmi döntés. Olyan ez, mint amikor egy férfi beleszeret egy nőbe, és nem lehet lebeszélni róla, miközben rajta kívül mindenki látja az imádott hölgy hibáit – árulja el Glaser Gyula a döntések jellemző okát. Különös, de hivatalosan nem létezik a kastélyszálloda fogalma, legalábbis az osztályba sorolási rendeletben nincs ilyen. Így a műemlék épületekben több kötelező előírástól, például a két emelettől kötelező lift beépítésétől elvileg nem tudnak mentesülni. (nol.hu)
