Menni vagy maradni?

Külföldön vagy itthon jobb? Milyen szempontok alapján döntenek ma a pályakezdő fiatalok és az aktívan dolgozók a munkavállalásról? Erre keresett választ a „Munkatársat keresünk” című, egész napos konferencia október 14-én, a Falk 1 Edutus Rendezvényközpontban.

Idén nyáron minden eddiginél nagyobb munkaerőhiány alakult ki a vendéglátásban (hallhattunk erről nem egy híradást a balatoni éttermek környékéről), és egyre nagyobb méreteket ölt az elvándorlás is.

A konferencia résztvevői

A konferencia célja elsősorban az volt, hogy az évek óta tartó és egyre súlyosbodó munkaerőhiány problémáját a szakma működési feltételeit befolyásoló döntéshozók, szakértők, valamint szakmai szövetségek és vállalatok vezetőinek részvételével megvitassák, és használható javaslatokkal álljanak elő. A konferencián a szakmai szövetségek, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a VIMOSZ, a MGYOSZ, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet, a közép- és felsőfokú oktatás szakértői, a TÁRKI, valamint a szállodák és szállodaláncok vezetői, vállalati kommunikációs és HR-szakértők mondták el tapasztalataikat és tettek konkrét javaslatokat a probléma megoldására.

Sok pénzt hoz, az állam mégsem törődik az ágazattal

A munkaerő piaci kereslet ugyan számos területen meghaladja a kínálatot, a turizmus-vendéglátás azonban – amely kifejezetten élőmunka igényes ágazat – különösen sújtott szektornak számít, ahol a szakma sajátosságaiból adódóan mobilis munkaerő könnyen mozdul el olyan, akár háromszor-négyszer magasabb fizetést biztosítani tudó országokba, amilyen Ausztria vagy Németország. Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke kiemelte, hogy minden tizenegyedik munkahely ma idehaza aturizmushoz kötődik, a GDP-hez való hozzájárulása meghaladja a mezőgazdaságét, mégsem számít kiemelt területnek. A fő gond azonban, hogy a képzett munkaerő elvándorlása ellehetetleníti a vendéglátást és a turizmust, és a problémára nincs megfelelő stratégia a kormányzat részéről. A turizmus területén az árak alacsonyabbak, a munkavállalók jövedelme is jelentősen elmarad az európai átlagtól, ugyanakkor a beszerzési és rezsiköltségek ugyanazok. A 27 százalékos Áfa terhe olyan magas, hogy lehetetlenné teszi versenyképes bérek kifizetését.

Az oktatást és a cafetériát kellene átalakítani

Rolek Ferenc, az MGYOSZ (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége) alelnöke hozzátette, a szakmai képzés költségei nem térülnek meg, hanem külföldi, elsősorban gazdagabb országoknak kamatoznak. Egyszeri intézkedésekkel (pl. friss diplomások röghöz kötése, munkavállalók hazacsábítására irányuló programok) önmagukban nem oldják meg a problémát.Véleménye szerint elsősorban az oktatás átalakítása jelenthet megoldást.

Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető elnöke véleménye szerint a probléma a 2008-as válság idejében keletkezett, amikor a spórolás miatt a cégek kölcsönzött munkaerővel pótólták a szakembereket. Ma a munkavállalók 49 százaléka minimálbérre van bejelentve és a borravaló rendszere is leépült a bankkártyás fizetés elterjedésének köszönhetően. Véleménye szerint is megoldást az ágazati áfa valamint a cafeteria adókulcsának csökkentése jelentené.

Állami oldalról nézve nem rossz a helyzet

Dr. Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkárafőleg adatok alapján mutatta meg, hol tart ma a turisztikai ágazat. Elmondta, a 2014-es rekordév volt és „idén sem lesz baj”, köszönhetően többek közt a Szép- kártyának. A kártya gazdaságösztönző programjának mindenki nyertese, hiszen a kártya kiváló béren kívüli juttatás a cégek kezében, mely lehetővé teszi a magyar munkaerő rekreálódását, ugyanakkor munkahelyteremtő, munkahely megtartó hatása is jelentős. A kialakult szakemberhiány megoldásaként a vendéglátóipari képzés reformját javasolja, és ez már el is kezdődött a szakmacsoportok felülvizsgálatával, a kerettanterv kialakításával.

A turisztikai és vendéglátóipari szakképzés helyzetéről Kakusziné Körtvélyesi Anikó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) fejlesztési koordinátora számolt be. Az új szakképzési rendszerben a struktúra változott meg, a szakképesítésre való ráépülési lehetőségek megnövekedtek, a tananyagtartalom is átdolgozásra került, új modulok jelentek meg. Hangsúlyosabbá váltak az olyan ismeretek, amelyek a munkavállaláshoz vagy vállalkozáshoz szükségesek (pl. élelmiszerismeret, gazdasági ismeretek) és kikerültek az erősebb pénzügyi és adózási ismeretek. A szakközépiskolát végzetteknek a 3+2 éves képzési szerkezetben lehetőségük van később érettségi vizsgát tenniük, míg a szakgimnáziumok tanulói szakképesítést szerezhetnek a 4+1 éves képzés során.

Kik jelentkeznek ma tanulóknak?

Kóbor Zoltán, a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola igazgatója, a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Iskolák Szövetségének az elnöke a középfokú szakképzés problémáit hangsúlyozta. Valamikor a vendéglátás húzóágazat volt a szakképzésen belül, ma már nem. A szakképzés elveszítette társadalmi presztízsét, demográfiai problémák is vannak, hiszen mintegy 20 ezer diákkal kevesebb kerül be az oktatásba, mint pár évtizeddel ezelőtt. Nagyobb gond a szelekció, ugyanis a szakiskolai képzés ma a hátrányos helyzetűek gyűjtőhelyévé vált. A szakképző iskolák presztizse csökken, alapvető kompetenciafejlesztési feladatokkal küzdenek a tanárok (írás, olvasás, számolás, koncentrációkészség, figyelem fenntartás), amelyek az egyes szakmákhoz is elengedhetetlenek. Óriási probléma a motiváció hiánya is, ugyanis a bekerült diákoknak fogalmuk sincs arról, mit jelent ebben az ágazatban dolgozni. Többek közt ezért az első tanév végén a tanulók száma rendszerint lecsökken, hiszen nem tudják, mit vállalnak. A szakember a megoldást a pályaorientációban látja: ne csak szóban kapjanak a diákok tájékoztatást, hanem lehetőségük legyen benézni műhelyekbe, dolgozókat meg kellene kérni, hogy meséljenek saját pályájukról az iskolában.

Kevés munkával magas kereset

Dr. Jandala Csilla, az Edutus Főiskola rektora, tanszékvezető főiskolai tanára a külföldi munkavállalásról készített közvélemény-kutatás eredményei alapján elmondta, a volt diákok fő okként a lényegesen magasabb fizetést jelölték meg, de a kalandvágy vagy barát/barátnő/házastárs kint léte és a nyelvtanulás lehetősége is motiváló hatással rendelkezik. A válaszokból az is kiderül, a fiatalok nem érzik úgy a kiszolgáltatottságot, mint itthon, a szakszervezetek kint jobban védik a munkavállalók érdekeit. Hazatéréshez motivációként 1800-2000 Euro/hó jövedelmet jelöltek meg, de jelentős azon válaszadók száma is, akiket semmivel nem lehet motiválni.

Dr. Szalók Csilla, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara Turizmus Intézeti Tanszékének vezetője szerint a 2013 óta kötelezően végzett diplomás pályakövetési felméréseinek eredményeiből az látszik, hogy a munkanélküliségi átlag növekszik, holott hiány van. Hallgatóik 48 százalékának már diploma előtt főállású munkaviszonya van, a turisztikai képzésben 30-40 százalékos a külföldi munkavállalási gyakorlat. A végzett fiatalok a munkaerőpiacon minimum 20 ezer eurós éves keresetre számítanak, a heti munkaórát pedig elég alacsonynak képzeli el, átlagosan heti 43,5 órával. A hallgatók közül 42 százalékuk tervezi, hogy diploma után külföldön vállal majd munkát.

Egységes Áfa-csökkentés nélkül nem megy

Hülvely István, a VIMOSZ alelnöke, a Hunguest Hotels vezérigazgatója összegezte a konferencián elhangzottakat, egyben felhívta a figyelmet, hogy szükséges az ágazat munkahelyteremtő és - megtartó képességének, valamint az export-egyenleg-javító jellegének elismerése. Nem véletlen, hogy az Eu-ban mindenki lent tartja az áfát, a magas áfatartalom különösen rosszul érinti a turizmust. Ezért a legfontosabbnak az ágazati áfa csökkentését javasolja, beleértve a szállás, közétkeztetés és vendéglátás áfájának csökkentését is. Ezek csökkentése mérsékli majd az ágazatra különösen jellemző fekete foglalkoztatottságot is. Továbbá javasolja, hogy az infláció mértékével arányosan csökkentsék a befizetendő TB járulékokat, azonkívül az oktatási reform, a duális képzés beindítása is elengedhetetlen. 

Forrás: Vendég & Hotel


KSH: a vendégéjszakák száma 19, a vendégeké 23 százalékkal nőtt 2023 februárjához képest

KSH: a vendégéjszakák száma 19, a vendégeké 23 százalékkal nőtt 2023 februárjához képest 

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 14, a külföldi vendégéjszakáké 24 százalékkal emelkedett.
Sajátos akciót hirdetett a leégett hotel - saját vendégei építhetik újjá

Sajátos akciót hirdetett a leégett hotel - saját vendégei építhetik újjá 

Adománygyűjtő akciót hirdetett a visegrádi hotel vezetősége.
A hotel, amely csak vonattal érkező vendégeket fogad

A hotel, amely csak vonattal érkező vendégeket fogad 

Norvégia legnagyobb fjordja közelében, gyönyörű környezetben fekszik a Vatnahalsen Hotel.
Luxusszálloda egy XVII. századi kastélyból

Luxusszálloda egy XVII. századi kastélyból 

A Château Neercanne egykor bárók otthona volt, ma Michelin-csillagos étterme miatt Hollandia kedvelt luxusszállodájává vált.
Szallas.hu: húsvéti locsolkodás helyett wellnesshotelben lazulás

Szallas.hu: húsvéti locsolkodás helyett wellnesshotelben lazulás 

A négynapos húsvéti hosszú hétvége és a tavaszi szünet sok magyarnak üdüléssel telik a szállásfoglaló portál adatai szerint.
Méhlegelő és gólyafészek: az ötcsillagos tokaji ház zöld szintet lépett

Méhlegelő és gólyafészek: az ötcsillagos tokaji ház zöld szintet lépett 

A Minaro Hotel Tokaj MGallery Magyarországon másodikként megszerezte a Green Key minősítést.
MTÜ: arattak Budapest és a fürdővárosok szálláshelyei az idei első hosszú hétvégén

MTÜ: arattak Budapest és a fürdővárosok szálláshelyei az idei első hosszú hétvégén 

Erős forgalom jellemezte a turisztikai szezonnyitónak is tekinthető március 15-i hosszú hétvégét, írták friss közleményükben.
Miért fontos, hogy őszinte legyen a recepciós mosolya?

Miért fontos, hogy őszinte legyen a recepciós mosolya? 

Utazni, új helyeket megtapasztalni élmény, de vajon élmény lehet-e egy ilyen helyen dolgozni? 
Az Év Alvásbarát Szállodája ez a belvárosi hotel lett

Az Év Alvásbarát Szállodája ez a belvárosi hotel lett 

Átadták az Alvásbarát Szálloda idei minősítési díjait az Alvás Világnapja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián.
Újabb hétvége, újabb tűz  egy hotelben

Újabb hétvége, újabb tűz egy hotelben 

Ezúttal egy etyeki szálláshelyen égett a berendezés.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.