Ez nem derül ki az MTI Orbán Viktor Kínában tett látogatásáról szóló tudósításból. Olyanok azoban elhangzottak, hogy "Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba", meg a "minket csúfolnak, mert Ázsiából származunk" kezdetű szólam, melyet azzal oldott föl, hogy "jókat mosolygunk azon, ami a világgazdaságban történik, hogy a sokszor gúnyként emlegetett ázsiai származásunk hirtelen milyen kapós lett a világban, mert nyilvánvaló, hogy a világgazdaság súlypontja áthelyeződik nyugatról keleti irányba".
Aztán szólt a Kína és a közép-európai országok turisztikai együttműködésének budapesti regionális központjáról szóló végleges szerződés aláírásáról, valamint a Magyarország és Kína közötti közvetlen légi járat visszaállításához. Ezen a projekten azóta dolgozik a politika és a Budapest Airport (BUD) is, amióta a Hainan Airlines egy hónappal a Malév leállását követően, ráhordó légitársaság hiján, levonult a porondról. Így joggal merül fel a kérdés, hogy egy feederek nélküli közvetlen járatot ez az ország illetve a Ferihegy vonzáskörzete el tudna-e tartani? Reptéri illetékesek bizakodók, szerintük igen. Tárgyalások folynak az ügyben, de az eredmények még váratnak magukra. Információk szerint a delegáció tagjaként a BUD-vezető Jost Lammers is Pekingbe utazott.
A környező országok közül az évente 22 milliós forgalmat bonyolító Bécsből az Austrian Airlines (AUA) üzemeltet közvetlen járatot Pekingbe. Bécs-Schwechat az idén már nyereségessé vált Lufthansa-csoport tag AUA első számú gyűjtő-elosztó bázisa. A lengyel LOT szintén közvetlenül repül Pekingbe. A varsói Okecie repülőtérre a LOT hálózatán belül, illetve szövetségi partnerei révén számos járat hord rá utasokat.
Ami viszont egyes ágazati szakértők szerint megtölthet akár heti 3-4 járatot, az a korábban már bejelentett Kína és a közép- és kelet-európai közti turizmust koordináló központ Budapestre helyezése, melynek megnyitásáról szól megállapodást Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár és kínai részről pedig Shao Qiwei a CNTA elnöke írta alá. A kínai turisták száma emelkedőben. A KSH adatai szerint 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyeken a kínai vendégek száma közel 5 %-kal, az általuk elöltött vendégéjszakák száma 9 %-kal emelkedett az előző évhez képest. Ha központ révén innen indulnak közép-európai útjukra, a járat már megérheti.
A kínaiak Magyarországra utaztatásából igyekszik kivenni részét a Demján-csoport is, mely 2012 áprilisának elején 70%-os tulajdonosává vált az Atlasz World Travel Kft-nek. Az Atlasz pedig igen jó viszonyt ápol immár 12 éve Kína legnagyobb országos hálózatával rendelkező utazási irodával, a CITS, China International Travel Service-szel. „Tíz óra helyett 16-ot repültem Budapestig” - világított rá akkor Chen Lu a közvetlen járat hiányára.
Szintén szóba került a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálására. "Gyakorlatilag egy kínaiak által épített TGV-ről beszélünk" - fogalmazott a miniszterelnök, emlékeztetve arra is, hogy a pireuszi kikötőt már kínaiak üzemeltetik, akiknek az áruszállítás lebonyolítása érdekében fontos e vasútvonal korszerűsítése.
