Az örmény anyától és magyar apától származó Halász Gyula (1899-1984) az erdélyi Brassóban született, Budapesten, majd Berlinben végezte tanulmányait, 1924-ben telepedett le Párizsban. A francia fővárosban a házfalakon található graffitiket és falfirkákat 1932-től fotózta, de először csak 1956-ban állították ki a képeket a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA).
Brassai úgy vélte, hogy a művészet egyik legeredetibb kifejezési formája a falfirka. Feltehetően ezért követte figyelemmel 25 éven át Párizsban a graffitiket. A falfirkákról készült fotói közül 126 eredeti felvétel tekinthető meg január 30-ig a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti múzeumában.
"Eleinte valószínűleg csak képeket gyűjtött, ahogy azt a szürrealisták is tették" - hangsúlyozta Karolina Lewandowska, a kiállítás kurátora a France Info francia hírrádióban.
Brassai különösen kedvelte az olyan primitív falfirkákat, amelyek a barlangrajzokra emlékeztetnek. Ilyen például egy falba karcolt fej égnek álló hajszálakkal, amelyek napsugarakat formáznak - mondta a kurátor. A Napkirály nevű felvétel "egy nagyon egyszerű kép, amely hatalmas erőt sugároz a firkáknak köszönhetően" - tette hozzá.
Az 1950-es években Brassai elsősorban a politikai graffitiket fotózta, amelyek jól tükrözik az algériai háború okozta francia belpolitikai feszültségeket és közéleti vitákat. Az úgynevezett Lotharingiai kereszt például a későbbi államfő, Charles de Gaulle tábornoknak a hatalomba való visszatérését sürgette.
Forrás: MTI
