Moldávia: óriás Lenin-szobrok és a 130 kilométeres borospince

Pár fős kultúrturisztikai és zarándokcsoporttal jártam Moldáviában. Nagyon régen vágyott úti cél volt ez számomra, ahová most egy tihanyi bencés atya szervezésében sikerült eljutnom.  Az utazás kapcsán sok segítséget kaptunk a kisinyovi (chisinaui, vagy ha úgy tetszik, kisjenői) magyar külképviselettől, valamint a helyi katolikus püspökségtől.

A magyarok is kénytelenek lesznek változtatni nyaralási szokásaikon - elérkezett az északi utak kora?
Mire számíthatnak a magyar turisták Németországban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Czeiszing Miklóssal -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Német Turisztikai Hivatal magyarországi képviseletének vezetőjétől!

2024. március 21. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Moldáviáról nagyon keveset tud általában a magyar. Tudja talán, hogy a Szovjetunió egyik utódállama, tán azt is, hogy rendre felmerül, Románia szeretné magáénak tudni a területet, de többet nem nagyon.

Az 1700-as évek rendszeres orosz-török háborúit követően Moldávia, azaz Besszarábia orosz uralom alá került. Moldva 1859-ig megmaradt fejedelemségnek, majd Cuza ezredes egyesítette Havasalfölddel, s létrejött az első román állam, mely majd 1918-ban sok csalfasággal, budapesti forradalmi események katasztrofális következményeként megszerzi Erdélyt is.

1918-1940 között a teljes terület Románia (azaz Nagy-Románia) része, majd jön a Szovjetunió, és a németekkel kötött ún. Molotov-Ribbentrop paktumban szereplő dátumnál három nappal korábban bevonulva, mintegy 50 ezer román tisztviselőt, katonát meggyilkolva szovjet (azaz ismét orosz) területté teszi Besszarábiát.

A szovjet korszak végére az ország lakossága zömében (kb. kétharmad arányban) „moldovánnak” tartja magát, míg a fennmaradó 30-35% ukrán, orosz, román, lengyel, bolgár és gagauz. Ma a hivatalos nyelv a román és az orosz, de a hirdetmények, feliratok szinte csak román nyelvűek, míg a mindennapok kommunikációja nagyobb részt orosz nyelven zajlik.

Moldávia lakosságának majdnem egyharmada a főváros, Kisinyov agglomerációjában él, egy másik harmad vidéken, míg a harmadik harmad külföldön él, dolgozik, nagyobb részt Oroszországban, kisebb részben az Európai Unióban.

Az 1991-ben a függetlenségét kinyilvánító, kb. 3,5 millió lakosú Moldáv Szocialista Szövetségi Köztársaságban polgárháború tört ki. Ennek 1992-ben vége is lett, azonban eredménye máig hat. A Moldávián átfolyó Dnyeszter folyó bal partján ugyanis létrejött egy állam, a kb. félmillió lakosú Dnyeszter Menti Köztársaság (Transnistria), melyet csak Oroszország (és más szakadár országok, mint pl. Abházia) ismert el – ez jogilag Moldávia része, gyakorlatilag azonban az orosz 14. hadsereg „békefenntartása” révén önálló életet él önálló pénzzel, egyértelmű orosz befolyással.

Moldávia de jure és de facto létező másik része a Gagauzia, azaz a Gagauz Autonóm Tartomány 150 ezer lakossal, 1800 km2-en. A gagauzok tulajdonképpen ortodox keresztény törökök, de magukat az úzok, besenyők, kunok utódainak is tartják. Fővárosuk Komrat (románul Comrat), ahol a ma is gondozott Lenin-szobor árnyékában működik a keresztény törökök egyeteme, államhatalmi szervei, és ott áll egy szoborpark, benne többek között a párttitkárokból államfő-diktátorokká lett egykori szovjet tagköztársasági vezetők szobraival. Nagy hát a zavar, a közép-európai (s még inkább a nyugat-európai) vakargathatja feje búbját, miként is van ez az egész?

Turisztikai szempontból egyrészt ez a talányos ideológiai közeg és ennek építészeti, városképi lecsapódása teszi izgalmassá Moldáviát. Mindenképpen meg kell látogatniuk azoknak, akik a tenger habjai helyett inkább a poszt-szovjet világban mártóznának meg. Itt hiába keresünk gótikus katedrálisokat, középkori várakat, szépen rendezett klasszicista városokat – viszont teljes mélységében tárul elénk a Magyarországhoz ezer szállal kötődő térség történelme. A régebbi emlékek közül kiemelkedik a benderi (románul Tighina) vár a Dnyeszter Menti Köztársaságban, amelyet Dugonics András „királyi tanító” az 1700-as évek végén Neszter-Fehér-várként emleget együtt Gyulafehérvárral, Székesfehérvárral és Nándorfehérvárral. A benderi várat Nagy István fejedelem, majd a törökök építették ki. Az 1700-as évek második felében már többször is ostromolják az oroszok, az egyik csatában részt vett a híres Münchausen báró is, rá emlékeztet a várnál az az ágyúgolyó, melyen a Münchausen-történetek szerint a báró repült. A várat nem egyszerű megtalálni a külső védelmi övezetekben lévő ipari, katonai objektumok között, de megéri megkeresni. A belső vár szépen rendbe van téve, élvezetes a kiállítás, sok a denyesztermelléki öntudatot igazoló szobor, felirat.



Moldávia egyik leghíresebb látványossága a cricovai borgazdaság és a földalatti város. Ez a „város” tulajdonképpen úgy keletkezett, hogy a közeli Kisinyov építéséhez innen termelték ki a követ. Végül kialakult egy 130 km hosszú (!) pincerendszer, melyben főleg villamos hajtású autók közlekednek, s bizony még KRESZ-táblák is vannak a hatalmas labirintusban. És természetesen megállók, ahol rendre bemutatnak valamit a turistáknak. Boroshordókat, pezsgőpalackozót, mozit, melyben a gazdaságról vetítenek filmet, kóstolótermeket. Ez utóbbiak hangulata valamiért hasonlít a saharnai kolostorra, csak éppen luxuskivitelben megépítve.



Moldávia élvezhető ország, jó szolgáltatásokkal. Persze a jobb szállodákat meg kell fizetni, a látogatás pedig biztosan egyszerűbb szervezett csoport keretében. Különösen akkor, ha a Dnyeszter Menti Köztársaságba is mennénk. Ide egyébként mindenképpen kell útlevél. A határátkelésekre hosszabb időt kell számolni, a román-moldáv határra akár órákat is. A moldávok viszont barátságosak, kedvesek, elmondásuk szerint azonban boldogok lennének, ha több volna a külföldi vendég.


Újabb Banksy-műalkotás bukkant fel Londonban

Újabb Banksy-műalkotás bukkant fel Londonban 

Most egy magányos, némileg rozzant cseresznyefa lódította meg a világ leghíresebb utcai művészének fantáziáját az észak-londoni Finsbury Park egyik házának udvarán.
Málta, ahol élmény a Húsvét

Málta, ahol élmény a Húsvét 

Itt nemcsak nézője, hanem aktív résztvevője is lehetünk az ünnepnek.
Új látogatóközpont a Rosalia-Kogelberg Natúrparkban

Új látogatóközpont a Rosalia-Kogelberg Natúrparkban 

Az új központ egy többfunkciós intézmény lesz, ezzel a látogatói csoportok minél szélesebb körét kívánják megszólítani.
Hányan látogatnak idén Dubajba?

Hányan látogatnak idén Dubajba? 

A legek városában a fém- és üvegtornyok mellett óvárost és tengerpartot is találunk.
Vulkánkitörés Izlandon - a Kék Lagúna is veszélyben

Vulkánkitörés Izlandon - a Kék Lagúna is veszélyben 

Az izlandi Reykjanes-félszigeten kitört egy vulkán szombat este.
Kultúra, fenntarthatóság és fociláz - 2024 fő kampánytémái a németeknél

Kultúra, fenntarthatóság és fociláz - 2024 fő kampánytémái a németeknél 

Tudtuk meg a Német Turisztikai Hivatal (DZT) magyarországi képviseletének vezetőjétől egy minap tartott szakmai tájékoztatón.
A hely, ahol a Chanel parfüm terem

A hely, ahol a Chanel parfüm terem 

Tudta, hogy a Chanelnek nemcsak óriási tekintélyű divatmárkája, történelme, illatcsaládja és butikjai vannak, hanem ültetvényei is? Ahol a parfümjei „teremnek" ?
Minden, amit a zöld turisztikai védjegyekről és szabványokról tudni érdemes

Minden, amit a zöld turisztikai védjegyekről és szabványokról tudni érdemes 

Az újturizmus világával, a jövő turizmusával foglalkozó Dunakavicsok turisztikai podcast 34. adása a globális-, regionális- és nemzeti szintű turisztikai szabványok és védjegyek rendszerével foglalkozik behatóan.
Utazik a hétvégén?  Ennyibe kerül külföldön a pénzfelvétel

Utazik a hétvégén? Ennyibe kerül külföldön a pénzfelvétel  

Sokan használják ki a mostani hétvégét külföldi utazáshoz, de általánosságban is elmondható, hogy egyre népszerűbbek a 3-5 napos kiruccanások.
Szupergazdagok lakóhelye: óceánokon hasító luxuspalota

Szupergazdagok lakóhelye: óceánokon hasító luxuspalota 

A The World elnevezésű luxusóceánjáró utasai nem csak utaznak, hanem egyben a hajón is élnek.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.