Ha az állam a január eleji brüsszeli döntésnek aláveti magát, és a cég lényegében egyetlen tulajdonosaként nem költ – mert nem költhet tovább – a finanszírozására, a légitársaság gépei februárban már aligha szállnak fel. Az utolsó reménysugarat a Malév pénteki közgyűlése jelenthette volna, ám azon nem döntöttek újabb tőkeemelésről. A csőd azért jönne különösen rosszkor, mert a vállalat eredményei az utóbbi időben látványosan javultak, írja a lap.
Úgy tűnik, hogy Malév-géppel már napokon belül nem fogunk utazni, miután a vállalatnak kerozint már régóta csak készpénzért adnak el – az viszont napokon belül nem lesz. A légitársaság összeomlását két tényező miatt is szinte biztosra lehet venni, írja az Index.
Egyfelől azért, mert hétfő reggel 7 órától a Malévot egy kormányrendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalatnak minősítette. A csődtörvény tavalyi módosítása értelmében ez azt jelenti, hogy csődvédelem alá vonták a céget – a hitelezők nem kezdeményezhetnek ellene csődeljárást –, illetve biztosítják, hogy egy majdani csőd- vagy felszámolási eljárásban a vagyongondnok vagy felszámolója állami cég legyen.
Másfelől azért, mert eredménytelenül ért véget pénteken a légitársaság késő estébe nyúló közgyűlése: a tulajdonosok nem döntöttek sem az újabb pénzügyi segítséget jelentő tőkeemelésről, sem a flottabérleti szerződés meghosszabbításáról. Ez azt jelenti, hogy leállt a 2010 eleji visszaállamosítás után megindult, kezdetben eseti, a múlt év végére rendszeressé vált állami Malév-kisegítés. Tavaly novemberben és decemberben is kapott a légitársaság állami pénzt; előbb 4,2 milliárdos, majd 5 milliárdos tulajdonosi kölcsönt, de most arra kényszerülne, hogy három hónap alatt harmadszorra segítsék ki. Mindezt úgy, hogy az Európai Bizottság január elején szabálytalannak minősített a korábbi évek nagyjából százmilliárd forintnyi állami támogatását is (az uniós vizsgálatban az utolsó tételek még nem is szerepeltek).
A témáról bővebben itt olvashatnak.
