Sokkal jobb, ha gyakorló szakemberek végzik az értékelést, akik ismerik döntéseik következményeit, súlyát, nem pedig egy felülről ránk kényszerített ellenőrző bizottság végzi a tevékenységet. Ehhez ráadásul több száz embert kellene felvenni, akik jövő júniusig az összes hazai szállodát végigjárnák és minősítenék.
|
Van egy utca Budapesten, amelynek különleges a múltja, máshoz nem hasonlítható a jelene, és minden bizonnyal így lesz ez a következő nemzedék idején is. Ez a Király utca, amelynek egykori sajátos miliőjét, vendéglőit, fogadóit, szállodáit, kisebb panzióit és hangulatát elevenítjük fel sorozatunkban.
Az Óperenciás-tengeren még innen, de a Mikulás házánál (vagyis Rovainemi városnál) jóval túl járunk, amikor a Finnair gépe leszáll Ivalóban, a legészakibb nemzetközi reptérrel rendelkező finn településen. Jó háromszáz kilométerrel túl vagyunk az északi sarkkörön, így már szeptember végén is jólesik a meleg pulóver és a nagykabát, hiszen nyolc fokot mutatnak a hőmérők.
Miért válik egyre fontosabbá az ügyfélkapcsolat? Egyáltalán, mi az az „ügyfél-elégedettség”? Ki a tudatos vendég, és miképp vált azzá? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a téma szakértője, Bohnné Keleti Katalin marketingszakértő, a Magyar Marketing Szövetség főtitkára.
Van egy utca Budapesten, amelynek különleges a múltja, máshoz nem hasonlítható a jelene, és minden bizonnyal így lesz ez a következő nemzedék idején is. Ez a Király utca, amelynek egykori, sajátos miliőjét, vendéglőit, fogadóit, szállodáit, kisebb panzióit és hangulatát elevenítjük fel sorozatunkban – a huszonnegyedik órában, mielőtt e patinás múltú városrész végleg eltűnne a feledés homályában.
|
Nevet változtatott a Magyar Szállodaszövetség, májusi közgyűlésükön döntöttek: mostantól a hotelekben üzemelő éttermekre tekintettel Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége néven folytatják a munkát. Ezzel párhuzamosan érkezett a hír, hogy zászlót bontott egy vadonatúj kezdeményezés, a Turisztikai Managerek Szövetsége. Egyre több szervezet képviseli a vendéglátók érdekeit, közben zavartalanul folyik az ágazat sarcolása, agyonszabályozása. Hogyan lesz, és lehet-e egyáltalán ennyi érdek-képviseleti szervezet között összefogás?
Ha magyar ember érkezik Örményország fővárosába, alighanem eszébe jut a jereváni rádió jelentése (tudják, amelyikben nem osztogatnak, hanem fosztogatnak). Marketinges legyen a talpán, aki ezt a történetet kiveri a fejünkből – én is nehezen álltam meg, hogy ne kuncogva adjam át az útlevelemet hajnali négykor a vidámnak cseppet sem nevezhető tányérsapkás hivatalnoknak.
A maestro, Marino Petracco látványos színielőadásánál hagytuk félbe múltkor tudósításunkat az illy cég trieszti gyorstalpaló kávékurzusáról, amikor épp amiatt tért ki a hitéből oktatónk, mert itáliai honfitársai otthon ma is holmi kotyogókban főzik a feketét. Amint tanárunk úgy-ahogy fellocsolta magát, a gyakorlatban mutatta be, hol milyen ízt érez egy igazi kávéimádó. Látás, szaglás, érzékelés, tapintás és persze ízlelés – öt érzékszervünk öt fő területe. Azonban, állítják a kor pszichológusai, ennél sokkal több mindent érzékelünk, nem kevesebb mint 24-félét.
Van egy utca Budapesten, amelynek különleges a múltja, máshoz nem hasonlítható a jelene, és minden bizonnyal így lesz ez a következő nemzedék életében is. Ez a Király utca, amelynek egykori, sajátos miliőjét, vendéglőit, fogadóit, szállodáit, kisebb panzióit és hangulatát elevenítjük fel most induló sorozatunkban – a huszonnegyedik órában, mielőtt patinás múltja végleg eltűnne a feledés homályában.
|
Luxusapartman hatmillió forintos négyzetméteráron, méregdrága szállodák és éttermek, ugyanakkor kilencszázezer forintos átlagfizetés, a világ talán legélhetőbb társadalma és alig háromszázalékos munkanélküliség – ez Norvégia, amelyet látszólag nem érintett a világválság. A tömegmészárlás miatt – tudósítóként – néhány napig vendég voltam a fjordok, a különleges halételek és a karamellaízű kecskesajtok hazájában.
|
|
|
|
