Dubajon és Abu-Dzabin túl

Az Egyesült Arab Emírségekről mindenkinek Dubaj, esetleg Abu-Dzabi és a fényűző gazdagság jut eszébe. De vajon mit nyújt a Magyarország területénél alig kisebb ország többi része a turistáknak?

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Abu-Dzabi és Dubaj után az orosz turisták által kedvelt Sardzsa a harmadik legnagyobb emírség, ahol akad mindenféle tájtípus. Található itt homoksivatag és hegyvidék, a keleti tengerparton pedig az Arab-félsziget legszebb mangroveerdeje. A látogatók zöme az emírség Dubajjal szinte egybeépült, szintén Sardzsa nevet viselő fővárosába érkezik, köszönhetően a Közel-Kelet egyik legrégibb és legsikeresebb fapados légitársaságának, az Air Arabiának. Az egykori kis vállalkozás az elmúlt tíz évben komoly céggé nőtte ki magát, és napjainkban már közel hatvan célállomásra repül. Az országban itt található a legtöbb múzeum, szám szerint tizenhat intézmény.

Ezek közül elsősorban a Sardzsa Szíve (Heart of Sharjah) óvárosi területet érdemes felkeresni, ahol az erőd és a régi bazár mellett a kalligráfai (Sharjah Calligraphy), a helyiek életét bemutató kulturális örökség (Sharjah Heritage) és egy korabeli iskola (Al Eslah School) múzeumát is megtekinthetjük. Ettől kicsit odébb, a tengerparti Al Khan kulturális területén az arab hajózás történetét bemutató Tengerészeti Múzeum (Sharjah Maritime) és a vele szemben lévő Sardzsa Akvárium várja a tengerkedvelő látogatókat.

Ha pedig valakit a technikai dolgok jobban érdekelnek, a belvárosban található egykori repülőtér (az országban az első) hangárjaiban berendezett Al Mahatta Múzeum vagy a  jelenlegi repülőtér melletti Autómúzeum (Sharjah Classic Cars) felkeresése ajánlott. Ez már a keleti tengerpart felé vezető út, amelyet nemcsak a beduin kellékeket és szőnyegeket árusító pénteki piac (Friday Market), hanem a hegyvidéki oázisok eldugott, kisebb helytörténeti múzeumai is szegélyeznek.

SOLYMÁSZAT ÉS HÁZIÁLLAT-SIMOGATÓ

Utunk az Ománi Szultanátusba átnyúló Hadzsar-hegységen vezet keresztül, és a vizes élőhelyeket védő Ramsari-egyezményhez csatolt Kalba-lagúnánál ér véget. Itt, közvetlenül a hegyek keleti lábánál terül el az újonnan létesített Khor Kalba védett terület, amelynek útszéli kifutójába jelenleg hegyi gazellák és más védett állatok betelepítése folyik. Ezek az útról is láthatók, de ha a hagyományos arab solymászattal és az itt élő ragadozó madarak- kal is szeretnénk megismerkedni, akkor az út bal oldalán álló kis erőd felé vegyük az irányt. A frissen megnyílt Kalba Birds of Prey Center mellett hamarosan háziállat-simogató is lesz, illetve szó van a lagúnát szegélyező part tájba illő hoteljeinek megépítéséről is.

HEGYVIDÉK ÉS BÚVÁRKODÁS, MAJD LÁTOGATÁS OMÁNBAN

Utunkat északi irányba folytatva először Al- Fudzseira emírségbe érkezünk, amely szinte az egyetlen teljesen hegyvidéki emírség, szép tengerparttal, nagy szállodákkal és egy újonnan épült, hatalmas mecsettel. A város mögött magasodó hegyek kirándulásra csábítanak, de sajnos az ország egyik legfontosabb védett területe, a Természetvédelmi Világalap (WWF) kezelésében lévő Wurayah-vádi Nemzeti Park egyelőre csupán korlátozottan látogatható. A vádi arabul időszakosan kiszáradó folyó- medret jelent, de a táj teljes szépségét csak a teljes rehabilitáció és az infrastruktúra kiépítése után élvezhetjük.

A következő város, az ismét Sardzsához tartozó Khor Fakkan és az attól északra elterülő tengerpart elsősorban a búvárkodás kedvelőit várja. Ha valaki csupán légzőpipás merülésre vállalkozik, annak a Snoopy-sziget ajánlható, elsősorban a téli hónapokban, amikor a kistestű, egyébként meglehetősen békés szirticápák fatalabb példányai az alig méteres vízben álló turisták lábai között cikáznak. Talán itt a legkönnyebb egy kis kitérőt tennünk, hogy vízum nélkül léphessünk az Ománi Szultanátus területére.

Az alig 75 négyzetkilométeres Madha enkláve (körzet) határait 1969-ben véglegesítették törzsi alapon. Az itt élők egyszerűen úgy határoztak, hogy inkább Ománhoz tartoz- nának. Ez még nem is lenne olyan különleges, de az enkláve közepén még mindig van egy település, amely az Egyesült Arab Emírségek része. Persze a helyiek teljes békességben élnek, és csupán a telefonszolgáltató üdvözlő SMS-éből és a rendszámokból vesszük észre, hogy immáron Ománban járunk.

Ha ennél többet szeretnénk látni a szomszédos országból, akkor a közeli Dibbánál léphetjük át a határt. A  turistáknak ehhez ománi vízum sem szükséges, csupán az útlevelük felmutatásával átjuthatnak a közeli kikötőbe, ahonnan az arab tengerészek ősi hajótípusával, a dau vitorlással indulhatnak a Muszandam-félsziget felfedezésére. Akár többnapos hajóutakra is vállalkozhatunk, de sajnos a stratégiailag fontos Hormuzi-szoros részét képező félsziget megkerülésére sem vízi, sem szárazföldi úton nincs lehetőségünk. Viszont némi kerülővel, az emírségekhez tartozó Raʼsz al-Khaima hegyvidéki emírségen keresztül alig egy óra alatt juthatunk el a félsziget nyugati részén található határátkelőhelyhez, ahol a helyszínen felvehető ománi vízum birtokában újabb egy óra alatt autózhatunk el a csodálatos fekvésű Haszab városába. Mivel a magyar állampolgárok idén március 22-től már a határon is felvehetik az emírségek vízumát, a visszajutással sem lesz gond.

A magas sziklafalak mellett futó tengerparti út végén egy hamisítatlan ománi kisvárosba érkezünk, közepén nagy erőddel, mögötte datolyapálma-oázissal. Hajózásra itt is van lehetőség, és a táj sokkal lenyűgözőbb, mint a keleti parton. A magas hegyek közé zárt fjordvidék legmagasabb pontja a 2057 méteres al-Harím-hegy. A hajóutak legnagyobb látványossága az itt élő púposdelfnek népes családja. Ez a faj kuriózum, és nem tartozik a delfnlesek gyakran látható fajai közé.

Az emírségekbe visszatérve először Raʼsz al-Khaima hatalmas vádijai és egy tájidegen cementbánya mellett haladunk el, majd a sokak számára szinte teljesen ismeretlen Umm al-Qaiwein emírségbe érkezünk. Az alig néhány tízezres lakosú emírség elsősorban tengerparti üdülőiről nevezetes, de mangroveerdeje az ország egészéből érkező madarászok kedvelt terepe is. Erődöt, régi kikötőt és orosz turistáktól hemzsegő szállodákat találhatunk errefelé. Továbbautózva Sardzsa és Dubaj irányába a területileg legkisebb emírségbe, Adzsmánba érkezünk, amely lényegében egy tengerparti város. Jelentéktelennek tűnik, de bizton állítható, hogy néhány évtized múltán Dubaj felhőkarcolói idáig terjeszkednek majd. Utazásunkat Sardzsa város színpompás épületével, az Iszlám Civilizáció Múzeumával (Sharjah Museum of Islamic Civilization) és a közeli halpiac felkeresésével fejezhetjük be.

Az Arab Emírségek jelentősen enyhítette a vízumszabályokat


Március 22. óta érkezéskor kaphatnak vízumot a turisták Dubajban és a többi emírségben. A döntés a magyarok mellett 12 európai uniós tagállamot érint. Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma március elején jelentette be az előzetes vízumigénylés szükségességének eltörlését 13 európai uniós tagország – útlevéllel rendelkező – állampolgárai számára. Az emírségek kormányának döntése alapján a vízumszabályok enyhítése március 22-i hatállyal lépett életbe. Az eddigi szabályozás szerint nem volt lehetőség a határátlépéskor felvenni a vízumot, azt előzetesen kellett igényelni. Magyarország mellett az érintett országok: Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Litvánia, Lettország, Észtország, Málta, Ciprus, Horvátország, Románia és Bulgária. A vízumkönnyítésről már folytak egy ideje a tárgyalások az Európai Unió és az Emirátusok között, és az EU régebbi tagállamai számára már hónapokkal ezelőtt életbe lépett az intézkedés. A mostani döntés értelmében az intézkedés hatálya kiterjed mind a 28 EU-tagország állampolgáraira.A Dubaifaq.com szerint mind a közúton, mind a légi és hajós érkezéskor igényelt
vízum ingyenes és 30 napig érvényes, azonban egyes közúti határátkelőkön – például Omán irányából Hattánál – 20-30 dirhamos belépési illetéket fzettethetnek az utasokkal, amit az egyik utazási iroda munkatársa is megerősített.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.